copf fn 3A1caf (rég) , caff (rég) , cap (rég) , capf (rég) , cof (rég)

1. (a tarkón) szalaggal, csattal stb. összefogott, gyakr. befont haj (mint hajviselet)’ ❖ a haját Pántlikába tzaffba viseli (1775 Magyar Nyelv C5904, 222) | a férfiak meghagyván nőni a hajakat, amennyire nőhetett, azt háromágúlag befonták vagy pedig pántlikába betekerték, és ezt capnak (Haarzopf) nevezték (1823 Fogarasi Sámuel 7109001, 67) | [Bözse] erősen lesimított haja egy vékonyka copfba van fonva (1931 Kassák Lajos 9314010, 16) | ötvenhat éves, őszülő haját copfban viselő filmes veterán (1995 Magyar Hírlap CD09).

2. (rég) ’〈a francia forradalomig a 18. század férfidivatjában:〉 hátul szalaggal összefogott, es. befont, kétoldalt csigákba fésült paróka’ ❖ [a börtönbe zárt haditanácsost] tzafnélkül, vasban Utszát sepreni szemléltük (1786 Magyar Kurír C6329, 7) | Egy ember, ki czopfot, parókát, loknit, hacheet mandulatortát és almásbélest egyaránt jelesen készít (1879 Mátrai Betegh Béla¹ C3056, 50) | [a 18. század közepén] már a magyar és erdélyi urak is hordták a rizsporos parókát, copfot, méghozzá nemcsak a nyugatias ruhákhoz, hanem a magyaros öltözethez is (1998 Tóth István György CD17).

3. (rég, pejor) ’elavult, túlhaladott, kül. bürokratikus formaság’ ❖ azt hittem, hogy egy öreg katona, nemcsak a czopfot és a schlendriánt [= rutinszerű eljárásmódot], hanem a hadi élet legfőbb tényezőjét a kemény szigort is, át hozza magával a régi rendszerből (1848 Kossuth Hírlapja C0235, 528) | A régi orvosok között nem egy […] czofjától nem távozik s mind annak ellensége, a mi modern (1884 Erdélyi Gyula C1621, 24) | [A francia forradalom eltörölte] az ember egyéniségét lekötő copfot, az érvényesülésnek ezer akadályát (1903 Prohászka Ottokár 8378005, 305) | [a kártyalapokon] ügyesen rajzolt szatírikus képek űznek gúnyt 1848 forradalmi szellemében a cenzurából, a hivatali copfból, a reakcióból (1938 Kolb Jenő CD52).

3a. (rég, gúny v. tréf) ’túlhaladott nézeteihez görcsösen ragaszkodó (idős) személy’ ❖ A király … bézárta előttünk atyai szivének kapuját, … a német zopfok szinte kiviritottak nyájas pillanatainak sugárinál (1848 Március Tizenötödike C3027, 671) | a modern kollégák végre egy vén czopf tanácsát is meg akarják hallgatni (1882 Bartalus István C0845, 72).

4. (Műv) ’〈a 18. század második felében, kül. az építészetben és az iparművészetben:〉 a rokokót felváltó, antikizáló, jellegzetes motívumaként copfszerű füzérdíszt alkalmazó művészeti stílus; copfstílus’ ❖ [a hadviselés] a barock és czopf, a rococo tekercses korszakában már csupa czikornyává és játékká lesz, mint akár a művészet akkori gyakorlata (1879 Ipolyi Arnold CD57) | A copf nagyrészt a Mária Terézia s József császár idejében épült protestáns templomokat jellemezte; a klasszicizmus azonban kihatott a kastélyok építkezésén keresztül a polgári házak, sőt gazdag paraszti porták stílusára is (1980 Szombathy Viktor 1149001, 21).

4a. (jelzőként) ’erre a stílusra jellemző 〈motívum〉’ ❖ [az ún. felső-magyarországi reneszánsz] a XVII. sz. vége felé barokk, a következő században rokokó és copf elemeket fölvéve, szinte a XIX. sz.-ig virágzott (1915 RévaiNagyLex. C5709, 180) | A copf jegyek alapján […] 1780–1790 között festhette [a képeket az ismeretlen festő] (1970 Mórotz László CD52).

4b. (jelzőként) ’ebben a stílusban készült 〈mű(alkotás)〉’ ❖ A csapodi templom copf szószéke (1976 Katona Imre CD52) | augsburgi copf cserépkályha (1998 Lakáskultúra CD39) | copf homlokzattal (2000 Magyar Hírlap CD09).

4c. (jelzőként) ’ennek a stílusnak a jegyeit mutató’ ❖ a barok- és czopf-irány nincs eléggé képviselve (1860 Ormós Zsigmond C3366, 165) | a régi bazilika helyére épült s most lebontott czopf-izlésű egyház építésekor a hajdani bazilika alapjait merőben felforgatták (1868 Századok CD57) | [Kozma Lajos] nem a tulajdonképpeni népművészet motívumaiból alakít, hanem annak […] a barokkal vegyült változatából. A magyar copf-korszak sújtásos, vitézkötéses, mézeskalácsszíves ornamentum-kincséből (1926 Elek Artúr CD10).

ÖE: ~szalag, ~viselés, ~viselet.

Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.; IdSz.

copf főnév 3A1
caf 3A1 (rég)
caff 3A1 (rég)
cap 3A1 (rég)
capf 3A1 (rég)
cof 3A1 (rég)
1.
(a tarkón) szalaggal, csattal stb. összefogott, gyakr. befont haj (mint hajviselet)
a haját Pántlikába tzaffba viseli
(1775 Magyar Nyelv)
a férfiak meghagyván nőni a hajakat, amennyire nőhetett, azt háromágúlag befonták vagy pedig pántlikába betekerték, és ezt capnak (Haarzopf) nevezték
(1823 Fogarasi Sámuel)
[Bözse] erősen lesimított haja egy vékonyka copfba van fonva
(1931 Kassák Lajos)
ötvenhat éves, őszülő haját copfban viselő filmes veterán
(1995 Magyar Hírlap)
2. (rég)
〈a francia forradalomig a 18. század férfidivatjában:〉 hátul szalaggal összefogott, es. befont, kétoldalt csigákba fésült paróka
[a börtönbe zárt haditanácsost] tzafnélkül, vasban Utszát sepreni szemléltük
(1786 Magyar Kurír)
Egy ember, ki czopfot, parókát, loknit, hacheet mandulatortát és almásbélest egyaránt jelesen készít
(1879 Mátrai Betegh Béla¹)
[a 18. század közepén] már a magyar és erdélyi urak is hordták a rizsporos parókát, copfot, méghozzá nemcsak a nyugatias ruhákhoz, hanem a magyaros öltözethez is
(1998 Tóth István György)
3. (rég, pejor)
elavult, túlhaladott, kül. bürokratikus formaság
azt hittem, hogy egy öreg katona, nemcsak a czopfot és a schlendriánt [= rutinszerű eljárásmódot], hanem a hadi élet legfőbb tényezőjét a kemény szigort is, át hozza magával a régi rendszerből
(1848 Kossuth Hírlapja)
A régi orvosok között nem egy […] czofjától nem távozik s mind annak ellensége, a mi modern
(1884 Erdélyi Gyula)
[A francia forradalom eltörölte] az ember egyéniségét lekötő copfot, az érvényesülésnek ezer akadályát
(1903 Prohászka Ottokár)
[a kártyalapokon] ügyesen rajzolt szatírikus képek űznek gúnyt 1848 forradalmi szellemében a cenzurából, a hivatali copfból, a reakcióból
(1938 Kolb Jenő)
3a. (rég, gúny v. tréf)
túlhaladott nézeteihez görcsösen ragaszkodó (idős) személy
A király … bézárta előttünk atyai szivének kapuját, … a német zopfok szinte kiviritottak nyájas pillanatainak sugárinál
(1848 Március Tizenötödike)
a modern kollégák végre egy vén czopf tanácsát is meg akarják hallgatni
(1882 Bartalus István)
4. (Műv)
〈a 18. század második felében, kül. az építészetben és az iparművészetben:〉 a rokokót felváltó, antikizáló, jellegzetes motívumaként copfszerű füzérdíszt alkalmazó művészeti stílus; copfstílus
[a hadviselés] a barock és czopf, a rococo tekercses korszakában már csupa czikornyává és játékká lesz, mint akár a művészet akkori gyakorlata
(1879 Ipolyi Arnold)
A copf nagyrészt a Mária Terézia s József császár idejében épült protestáns templomokat jellemezte; a klasszicizmus azonban kihatott a kastélyok építkezésén keresztül a polgári házak, sőt gazdag paraszti porták stílusára is
(1980 Szombathy Viktor)
4a. (jelzőként)
erre a stílusra jellemző 〈motívum〉
[az ún. felső-magyarországi reneszánsz] a XVII. sz.század vége felé barokk, a következő században rokokó és copf elemeket fölvéve, szinte a XIX. sz.század-ig virágzott
(1915 RévaiNagyLex.)
A copf jegyek alapján […] 1780–1790 között festhette [a képeket az ismeretlen festő]
(1970 Mórotz László)
4b. (jelzőként)
ebben a stílusban készült 〈mű(alkotás)
A csapodi templom copf szószéke
(1976 Katona Imre)
augsburgi copf cserépkályha
(1998 Lakáskultúra)
copf homlokzattal
(2000 Magyar Hírlap)
4c. (jelzőként)
ennek a stílusnak a jegyeit mutató
a barok- és czopf-irány nincs eléggé képviselve
(1860 Ormós Zsigmond)
a régi bazilika helyére épült s most lebontott czopf-izlésű egyház építésekor a hajdani bazilika alapjait merőben felforgatták
(1868 Századok)
[Kozma Lajos] nem a tulajdonképpeni népművészet motívumaiból alakít, hanem annak […] a barokkal vegyült változatából. A magyar copf-korszak sújtásos, vitézkötéses, mézeskalácsszíves ornamentum-kincséből
(1926 Elek Artúr)
ÖE: copfszalag, copfviselés, copfviselet
Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.; IdSz.

Beállítások