copfos mn 15A2

1. ’haját copfban viselő 〈személy〉’ ❖ Az egyik [férfi], kinézéséből itélve, tehetős falusi úr, a’ boldog emlékezetű czoppos ivadéknak egy példánya, a’ másik egy kisikamlott fiatal dandy (1838 Jósika Miklós C0109, 75) | Az utolsó törökháborúban a’ vitéz czopfos magyarok még meglehetősen viselték magokat (1843 Zerffi Gusztáv C4575, 42) | fekete ruhában, sárga arccal áll előttem egy copfos kinai (1911 Pásztor Árpád 9519015, 220) | copfos kis lányka (1979 Esterházy Péter 9129001, 36).

2. (a tarkón) szalaggal, csattal stb. összefogott, gyakr. befont 〈haj(viselet), ill. paróka〉’ ❖ [A székelyeknél] a régi czopfos hajviselet […] a katonaság fölállitásával Mária Therezia alatt mintegy erőszakkal szüntettetett volt meg (1856 Vasárnapi Újság CD56) | [a holland hadseregbe beállt Jelky Andrásnak] czoffos parókát és háromszögletes kalapot nyomtak a fejébe (1872 Hevesi Lajos 8184002, 146) | A férfimunkát akadályozó hajtincseket […] a 18. századtól, a nyugati copfos férfifrizurák mására fonottan rögzítették (1997 Magyar néprajz CD47).

3. (rég) ’ilyen parókát viselő 〈személy〉’ ❖ tzopfos és tzopfatlan papok (1793 Kazinczy Ferenc C2555, 286) | vezetőnk egy öreg … plundrás [= térdnadrágos], czopfos némettel beszélt (1869–1872 Déryné Széppataki Róza C1411, 24) | [a 18. századi] Macbeth copfosan készült a királygyilkosságra és Lady Macbeth turnürben és tornyos frizurával (1940 Cs. Szabó László CD10).

3a. (rég) ’ilyen paróka viselésével ált. jellemezhető 〈divat(korszak)〉’ ❖ [néhány öltönyt] nem akart, vagy tudott a székvárosi szabó czopfoskori divat szerint varrni (1852 Kuthy Lajos 8261008, 149) | a modoros parókás, czopfos mult századi viseletet levedlettük (1859 Vasárnapi Újság CD56) | [minket] a copfos módihoz szoktattak; nekem se tetszenék, ha asszony volnék, az olyan férfi, akinek ki van toldva a feje hátul egy kis kutyafarkkal (1879 Jókai Mór CD18).

4. (rég, pejor) ’elavult elvekhez, módszerekhez, kül. a bürokratikus formaságokhoz mereven, kicsinyesen ragaszkodó 〈személy〉’ ❖ nem szeretném … ellenem uszítni azon czoppos urakat (1838 Petrichevich Horváth Lázár C3519, 78) | azokat a czopfos művészeket, kik a programm-zenét és Wagnert vonakodnak elismerni, megtréfáltam (1865 Bartalus István C0850, 200) | a magyar színházak copfos maradi urai nem tartották eddig szükségesnek az irodalmi revolúciót csináló Strindbergnek a magyar közönséggel való megismertetését (1902 Ady Endre CD0801).

4a. (rég, pejor) ’ilyen személyre jellemző, maradi, vaskalapos 〈magatartás, megnyilatkozás stb.〉’ ❖ e rohanva haladást Én sem szenvedhetem, de ez divat! S gunyolják azt, ki vélek nem brekeg A copfos elvekért (1843 Madách Imre 8284002, 113) | mint jó czopfos magyarsággal mondanók – általa földhöz üttettessenek (1859 Vasárnapi Újság CD56) | Hogy az országgyűlésen majdnem kizárólagosan használatos a „szabadjon” s „szabadna” alak, az minket nem keserít. A többi táblabírós s coffos szó mellé eléggé oda illenek (1874 Vutkovich Sándor C4541, 46) | semmiféle intézmény se vigyáz olyan copfos pedantériával a személy- és vagyon-biztonságra, mint a hadosztályokat lekaszáló, városokat fölperzselő Háború (1935 Nagy Endre CD10).

5. (kissé rég, Műv) ’a copfstílus jegyeit mutató’ ❖ renaissance, barock vagy czopfos izlésben (1858 Vasárnapi Újság CD56) | A templom a késő renaissance azon czopfos modorában épült, minőben a jezsuiták csaknem minden temploma (1873 Orbán Balázs CD22) | [Alfred Messel] egyre szívesebben megy át a copf felé és [művein] megismétlődnek a copfos részletek (1909 Lengyel Géza CD10).

Vö. ÉrtSz.; TESz. copf; ÉKsz.

copfos melléknév 15A2
1.
haját copfban viselő 〈személy〉
Az egyik [férfi], kinézéséből itélve, tehetős falusi úr, a’ boldog emlékezetű czoppos ivadéknak egy példánya, a’ másik egy kisikamlott fiatal dandy
(1838 Jósika Miklós)
Az utolsó törökháborúban a’ vitéz czopfos magyarok még meglehetősen viselték magokat
(1843 Zerffi Gusztáv)
fekete ruhában, sárga arccal áll előttem egy copfos kinai
(1911 Pásztor Árpád)
copfos kis lányka
(1979 Esterházy Péter)
2.
(a tarkón) szalaggal, csattal stb. összefogott, gyakr. befont 〈haj(viselet), ill. paróka〉
[A székelyeknél] a régi czopfos hajviselet […] a katonaság fölállitásával Mária Therezia alatt mintegy erőszakkal szüntettetett volt meg
(1856 Vasárnapi Újság)
[a holland hadseregbe beállt Jelky Andrásnak] czoffos parókát és háromszögletes kalapot nyomtak a fejébe
(1872 Hevesi Lajos)
A férfimunkát akadályozó hajtincseket […] a 18. századtól, a nyugati copfos férfifrizurák mására fonottan rögzítették
(1997 Magyar néprajz)
3. (rég)
ilyen parókát viselő 〈személy〉
tzopfos és tzopfatlan papok
(1793 Kazinczy Ferenc)
vezetőnk egy öreg … plundrás [= térdnadrágos], czopfos némettel beszélt
(1869–1872 Déryné Széppataki Róza)
[a 18. századi] Macbeth copfosan készült a királygyilkosságra és Lady Macbeth turnürben és tornyos frizurával
(1940 Cs. Szabó László)
3a. (rég)
ilyen paróka viselésével ált. jellemezhető 〈divat(korszak)
[néhány öltönyt] nem akart, vagy tudott a székvárosi szabó czopfoskori divat szerint varrni
(1852 Kuthy Lajos)
a modoros parókás, czopfos mult századi viseletet levedlettük
(1859 Vasárnapi Újság)
[minket] a copfos módihoz szoktattak; nekem se tetszenék, ha asszony volnék, az olyan férfi, akinek ki van toldva a feje hátul egy kis kutyafarkkal
(1879 Jókai Mór)
4. (rég, pejor)
elavult elvekhez, módszerekhez, kül. a bürokratikus formaságokhoz mereven, kicsinyesen ragaszkodó 〈személy〉
nem szeretném … ellenem uszítni azon czoppos urakat
(1838 Petrichevich Horváth Lázár)
azokat a czopfos művészeket, kik a programm-zenét és Wagnert vonakodnak elismerni, megtréfáltam
(1865 Bartalus István)
a magyar színházak copfos maradi urai nem tartották eddig szükségesnek az irodalmi revolúciót csináló Strindbergnek a magyar közönséggel való megismertetését
(1902 Ady Endre)
4a. (rég, pejor)
ilyen személyre jellemző, maradi, vaskalapos 〈magatartás, megnyilatkozás stb.〉
e rohanva haladást Én sem szenvedhetem, de ez divat! S gunyolják azt, ki vélek nem brekeg A copfos elvekért
(1843 Madách Imre)
mint jó czopfos magyarsággal mondanók – általa földhöz üttettessenek
(1859 Vasárnapi Újság)
Hogy az országgyűlésen majdnem kizárólagosan használatos a „szabadjon” s „szabadna” alak, az minket nem keserít. A többi táblabírós s coffos szó mellé eléggé oda illenek
(1874 Vutkovich Sándor)
semmiféle intézmény se vigyáz olyan copfos pedantériával a személy- és vagyon-biztonságra, mint a hadosztályokat lekaszáló, városokat fölperzselő Háború
(1935 Nagy Endre)
5. (kissé rég, Műv)
a copfstílus jegyeit mutató
renaissance, barock vagy czopfos izlésben
(1858 Vasárnapi Újság)
A templom a késő renaissance azon czopfos modorában épült, minőben a jezsuiták csaknem minden temploma
(1873 Orbán Balázs)
[Alfred Messel] egyre szívesebben megy át a copf felé és [művein] megismétlődnek a copfos részletek
(1909 Lengyel Géza)
Vö. ÉrtSz.; TESz. copf; ÉKsz.

Beállítások