cucó (1A) l. cocó

cocó fn 1A (nyj, gyerm)cucó (rég) , cöcő (rég)

’〈ló becéző megnevezéseként〉’ ❖ Kocsisunk gyermeke több izben hall apjától […] ily hangokat: czo! czo! s azon állatot, mely körül ezen hangokat megjegyzé, inproprie [= nem megfelelően] czoczónak hivogatja (1820 Szemere Pál C3949, 224) | czoczó, czöcző, ló (1851 Erdélyi János² C2993, 456) | felültetlek a cuczóra, a Vídámra! (1884 Jakab Ödön C2198, 21) | czuczu: ló (gy. ny.) (1914 Szendrey Zsigmond C5856, 459) | szétvetett lábakkal ült rá [ti. a székre] és boldogan kiáltozta: – Gyí, cocó, menjünk csatába, gyí cocó! (1921 Szabó Dezső 9623002, 75).

Sz: cocózik.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; ÚMTsz.

cucó lásd cocó
cocó főnév 1A (nyj, gyerm)
cucó 1A (rég)
cöcő 1C (rég)
〈ló becéző megnevezéseként〉
Kocsisunk gyermeke több izben hall apjától […] ily hangokat: czo! czo! s azon állatot, mely körül ezen hangokat megjegyzé, inproprie [= nem megfelelően] czoczónak hivogatja
(1820 Szemere Pál)
czoczó, czöcző, ló
(1851 Erdélyi János²)
felültetlek a cuczóra, a Vídámra!
(1884 Jakab Ödön)
czuczu: ló (gy. ny.gyermeknyelvi)
(1914 Szendrey Zsigmond)
szétvetett lábakkal ült rá [ti. a székre] és boldogan kiáltozta: – Gyí, cocó, menjünk csatába, gyí cocó!
(1921 Szabó Dezső)
Sz: cocózik
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; ÚMTsz.

Beállítások