akusztika fn 6A

1. (Tud, kül. Fiz) ’a hallható hangok keltésével, terjedésével, fizikai tulajdonságaival, élet- és lélektani hatásaival foglalkozó tudomány, hangtan’ ❖ tanultam egy kissé Architecturát, Akustikárul is […] hallottam; azért még sem tartom magamat e’ két tekintetbül szinházépítésben legtávulabbrul is competens birónak (1832 Széchenyi István CD1501) | [az] akusztika a hangok fizikai viszonyain kivül még némileg azok fiziologiai hatását […] is tárgyalja (1894 PallasLex. CD02) | A felhangok tana és részletes tárgyalása […] az akusztika (hangtan) körébe vág (1928 Kesztler Lőrinc C2639, 1) | A csőharang […] az akusztika tudományának köszönhetően egyre pontosabban megtervezett, szebb, zengőbb hangú, tisztább hangszerkezetű lett (2000 Természet Világa CD50).

2. (rendsz. birtokszóként) (Zene, Ép is)(zárt) térnek a hanghullámok terjedésével jellemezhető viszonyai’ ❖ az éghajlat ’s akustikának nem ember de felsőbb hatalom rendelte mibenlétéhez ’s törvényihez képest ma sem szolgálhat éppen azon egy rendszabás minden országra ’s minden materialéra nézve, hol és mibül rakassék szinház (1832 Széchenyi István CD1501) | Nekünk felvidéki embereknek sokkal kisebb hang jut, de kisebb is kell odahaza, ahol a hegyek közt sokkal jobb az akusztika (1885 Mikszáth Kálmán CD04) | a teret nem véletlenül, hanem épp tökéletes akusztikájáért választották a szabadtéri játékok színhelyéül (1964 Pilinszky János 9531188, 243) | a nagyterem inkább bálok rendezésére alkalmas, mert rossz az akusztikája (1998 Magyar Hírlap CD09).

2a. (vál) ’vminek a megítélését befolyásoló közfelfogás, közhangulat’ ❖ ugyanannak a túlfűtött politikai légkörnek az akusztikája, amely a magyar vezényszó követelését olyan menydörgő erejűvé tette, ugyanaz az akusztika megsokszorozta a magyar vezényszó ellen való érvek hangosságát is (1917 Bíró Lajos CD10) | [a költőnek] ma is védekeznie kell szabad hangjáért a gonosz akusztikában (1929 Németh László² 9485029, 292) | a modernül lüktetni kezdő városi élet akusztikája (1965 Gáti József 9178001, 52) | [Szabó Zoltán] sokkal józanabbul méri föl a több mint negyedszázada külföldön élő író kritikusi lehetőségeit annál, hogysem […] a hazai akusztikát figyelmen kívül hagyva felületes bírálgatásokba bocsátkozzék (1982 Béládi Miklós et al. CD53).

3. (beszéd)hang(ok)nak a hallószervekre tett vmilyen hatása’ ❖ A berek és verek finn alakja (lehto, pieksän) nemcsak hangmérték és akusztika tekintetében tér el a kérdéses magyar szóktól, hanem egymással sem alkot rímet (1938 Faragó József CD10) | [a „krach” szó] akusztikájával is kifejezi értelmét (1991 Horváth Attila CD17).

3a. (birtokszóként) (sajtó) ’vminek a kicsengése, hangulata, hatása’ ❖ A kritikának különös akusztikája van Magyarországon, s visszhangjai kiszámíthatatlanok (1924 Babits Mihály CD10) | Akkor, amikor bemutatták, a Csárdáskirálynő akusztikája is más volt, mint most (1963 Film, Színház, Muzsika jún. 21. C0156, 10) | [a világpiaci gázárra való áttérés] 100 százalék körüli áremelést jelentene, aminek nagyon rossz az akusztikája (2000 Figyelő CD2601).

Ö: elektro~.

Sz: akusztikájú.

Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; IdSz.

akusztika főnév 6A
1. (Tud, kül. Fiz)
a hallható hangok keltésével, terjedésével, fizikai tulajdonságaival, élet- és lélektani hatásaival foglalkozó tudomány, hangtan
tanultam egy kissé Architecturát, Akustikárul is […] hallottam; azért még sem tartom magamat e’ két tekintetbül szinházépítésben legtávulabbrul is competens birónak
(1832 Széchenyi István)
[az] akusztika a hangok fizikai viszonyain kivül még némileg azok fiziologiai hatását […] is tárgyalja
(1894 PallasLex.)
A felhangok tana és részletes tárgyalása […] az akusztika (hangtan) körébe vág
(1928 Kesztler Lőrinc)
A csőharang […] az akusztika tudományának köszönhetően egyre pontosabban megtervezett, szebb, zengőbb hangú, tisztább hangszerkezetű lett
(2000 Természet Világa)
2. (rendsz. birtokszóként) (Zene, Ép is)
(zárt) térnek a hanghullámok terjedésével jellemezhető viszonyai
az éghajlat ’s akustikának nem ember de felsőbb hatalom rendelte mibenlétéhez ’s törvényihez képest ma sem szolgálhat éppen azon egy rendszabás minden országra ’s minden materialéra nézve, hol és mibül rakassék szinház
(1832 Széchenyi István)
Nekünk felvidéki embereknek sokkal kisebb hang jut, de kisebb is kell odahaza, ahol a hegyek közt sokkal jobb az akusztika
(1885 Mikszáth Kálmán)
a teret nem véletlenül, hanem épp tökéletes akusztikájáért választották a szabadtéri játékok színhelyéül
(1964 Pilinszky János)
a nagyterem inkább bálok rendezésére alkalmas, mert rossz az akusztikája
(1998 Magyar Hírlap)
2a. (vál)
vminek a megítélését befolyásoló közfelfogás, közhangulat
ugyanannak a túlfűtött politikai légkörnek az akusztikája, amely a magyar vezényszó követelését olyan menydörgő erejűvé tette, ugyanaz az akusztika megsokszorozta a magyar vezényszó ellen való érvek hangosságát is
(1917 Bíró Lajos)
[a költőnek] ma is védekeznie kell szabad hangjáért a gonosz akusztikában
(1929 Németh László²)
a modernül lüktetni kezdő városi élet akusztikája
(1965 Gáti József)
[Szabó Zoltán] sokkal józanabbul méri föl a több mint negyedszázada külföldön élő író kritikusi lehetőségeit annál, hogysem […] a hazai akusztikát figyelmen kívül hagyva felületes bírálgatásokba bocsátkozzék
(1982 Béládi Miklós et al.)
3.
(beszéd)hang(ok)nak a hallószervekre tett vmilyen hatása
A berek és verek finn alakja (lehto, pieksän) nemcsak hangmérték és akusztika tekintetében tér el a kérdéses magyar szóktól, hanem egymással sem alkot rímet
(1938 Faragó József)
[a „krach” szó] akusztikájával is kifejezi értelmét
(1991 Horváth Attila)
3a. (birtokszóként) (sajtó)
vminek a kicsengése, hangulata, hatása
A kritikának különös akusztikája van Magyarországon, s visszhangjai kiszámíthatatlanok
(1924 Babits Mihály)
Akkor, amikor bemutatták, a Csárdáskirálynő akusztikája is más volt, mint most
(1963 Film, Színház, Muzsika jún. 21.)
[a világpiaci gázárra való áttérés] 100 százalék körüli áremelést jelentene, aminek nagyon rossz az akusztikája
(2000 Figyelő)
Sz: akusztikájú
Vö. ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; IdSz.

Beállítások