családi mn 1A1

1. ’ált. a családra v. vmely két- v. többgenerációs családra vonatk., vele kapcs. 〈dolog〉’ ❖ magánleveleket, […] mert családi dolgokat érdekelnek, más kezekben hagyni nem akar (1845 Eötvös József 8126002, 95) | [A leánynevelő intézet] feladata leend, a növendékleánykákat házi és családi erényekre képezni (1860 Vasárnapi Újság CD56) | családi kötelességek (1872 Gyulai Béla 8172002, 85) | Gábor egyik nap délutánján egyik rokona tanyájára ment ki, hogy vele valami családi ügyről beszéljen (1907 Csizmadia Sándor¹ 9089011, 293) | Én óva intettem önt, úgy vallási, mint társadalmi és családi tekintetben a következményektől (1952 Németh László² ford.–Tolsztoj² 9485065, 209) | Hosszabb távú külföldi munkára, évekre elmenni, már csak családi okok miatt sem gondolhatok mostanában (1997 Természet Világa CD50).

1a. ’vkinek a házastársi viszonnyal kapcs. 〈állapota〉, ill. családtagjaira vonatk. 〈kapcsolata〉’ ❖ Családi körülményeim kedvezének e’ czélt kivinni (1841 Kovács Pál² 8251002, 174) | [az 1803-ban keltezett két levél] fölötte fontos Kazinczy családi állapotára, anyjával és testvéreivel, különösen Józseffel való viszonyára (1892 Váczy János C2556, 518) | [a muzsikusoktól] többnyire családi viszonyaik felől érdeklődött, amiről nagyon szeretnek a cigányok beszélni (1933 Krúdy Gyula CD54) | apja neve, anyja neve, családi állapota: egyedülálló, házas, elvált vagy özvegy; címe, telefonszáma, végzettsége (1994 Országgyűlési Napló CD62) | a külföldre történő örökbefogadás a gyermek családi állapota rendezésének kivételes eszköze lesz (1995 Országgyűlési Napló CD62).

2. ’vmely családba v. családhoz tartozó, ill. a családban vmely szerepet betöltő 〈személy v. csoport〉’ ❖ E’ gondolkozásmód […] a’ családi atya gondosságát bizonyitja (1838 Erdélyi Híradó C5300, 88) | [a bukovinai románok a pünkösd] előtti szombaton ünneplik a halottak és családi ősök emlékét (1899 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | [elvitték tőlünk] a zsírt, lisztet s főleg a mézet, melyet a családi rossz nyelvek szerint még útközben fölzabáltak (1936 Illyés Gyula 9274057, 148) | Már mindenkit láttam, akit akartam: meghallgattam a panaszokat, szemlét tartottam a családi gyermeksereg fölött (1944 Tamási Áron 9701023, 237) | nálunk tartózkodott Teri, a mindenre elszánt takarítónő és családi barát (1997 Magyar Hírlap CD09).

2a. ’vmely család több v. összes tagjából álló, általuk működtetett 〈csoport, gazdasági egység stb.〉’ ❖ Egy nemes és szeretet által összefoglalt családi kör (1845 Warga János 8526008, 59) | az állami minőség csupán azon intézkedésekben nyilvánul, a melyek a családi csoportok közti béke fentartására vonatkoznak (1885 Pulszky Ágost 8380002, 170) | családi részvénytársaságnak (1932 Móricz Zsigmond 9462011, 197) | Az anya lesz a családi közösség fejévé (1943–1944 Hóman Bálint CD42) | A családi gazdaságok halálra vannak ítélve, ahol képtelenek egyesülni (1976 Valóság ford. 2056020, 122) | Újra látjuk a népes családi zenekar tagjait, a Benyus testvéreket (2000 Magyar Hírlap CD09).

3. ’vmely két- v. többgenerációs család együttes tulajdonában levő, ill. hozzá tartozó(, nemzedékeken át megőrzött) 〈tárgy v. dolog〉’ ❖ a’ Mária Tereziától származott emléket, nem kellett volna elajándékoznia; az egy családi ereklye, mellytől megválni nem szabad (1840 Horváth Zsigmond¹ 8190004, 159) | a nő vagyona szintén tetemes részszel szokott járulni a családi vagyonhoz (1871 Illésy György 8194003, 32) | a marquisné a családi irattárban uj okmányokat keresett (1891 Zempléni P. Gyula ford.–Ohnet 8536001, 15) | magam nem ismertem személyesen, csupán a családi legendából (1899 Rákosi Viktor 8387004, 222) | A falon egy családi ingaóra járt (1932 Kosztolányi Dezső 9359221, 187) | A boltokban már volt áru, a családi kasszákban pedig már volt pénz, és elkezdődött a nagy egyenlőtlenségek kialakulása (1989 Hegedüs T. András–Forray R. Katalin 1064001, 105).

3a. ’kialakításában, (nagy) méreteiben egy v. vmely család igényeinek megfelelően, a családtagok együttes használatára készített, ill. vmely család tulajdonában v. használatában levő 〈építmény, tárgy〉’ ❖ A pest-Debreczeni gyorsszekér […] családi szerény lakunk előtt szokott elrohanni (1848 Bernát Gáspár 8052007, 109) | családi sirbolt (1867 Gyulai Pál 8173003, 123) | Lukszus és családi kabinok (1899 Budapesti Hírlap 8608002, 15) | A családok természetesen családi esernyővel mentek, amely alá kényelmesen elfért négy személy (1926 Móra Ferenc 9459041, 179) | Nehezen várta, hogy ott ülhessen a családi asztalnál László mellett (1939 Zsigray Julianna 9804002, 61) | kétszobás családi ház (1965 Dobozy Imre 9110002, 57) | [a képen József] a Jézus által kapott drága ajándékokat azonnal biztonságba, a családi utazóládába helyezi (1984 Eörsi Anna 1042001, 11).

3b. (ritk) ’kialakításában, méreteiben egy házaspár igényeinek megfelelően, az ő együttes használatukra készített 〈tárgy〉’ ❖ otthon, a családi ágyban boldog ismétlésekkel karolnak egymásba (1913 Földi Mihály CD10) | Meggyújtom az éjjeli lámpát. Fény önti el a családi párnát, paplant, ágyneműt (1974 Galsai Pongrác 9171002, 56).

3c. ’családok több generációját (együtt) olvasóként v. nézőként megnyerni szándékozó 〈kiadvány, rendezvény〉’ ❖ Kivántatik Hunyadi János életrajza, ifjusági és családi olvasókönyvül (1858 Vasárnapi Újság CD56) | családi lapot akarunk az olvasó kezébe adni (1895 Herczeg Ferenc C2070, III) | Családi műsor (1902 Hazánk 2107001, 12) | Új családi tévémagazin indul, a Háztartás (1987 Lévai Béla 1094002, 48) | a családi filmek nem változatosak (1990 Bereményi Géza 2011002, 10).

3d. (Ker is) ’vmiből nagy mennyiséget tartalmazó, egy család fogyasztására alkalmas 〈csomagolás〉, ill. abban árult 〈árucikk, termék〉’ ❖ Boróka-kenőcs. […] Kis tégely 3 K, nagy tégely 5 K., családi tégely 9 korona (1917 Budapesti Hírlap 2102002, 22) | Minden házban igazi öröm a családi sör! (1938 Soproni Szemle CD52) | családi kiszerelésű mosópor (1999 Figyelő CD2601).

3e. ’szülők és gyermekeik által együtt igénybe vehető, vmely intézmény által kedvezményesen kínált 〈jegy〉’ ❖ Családi belépőjegy: 80 ATS (1993 Rubicon CD17) | [a múzeumban] bevezetjük a családi jegyet, 200 forintért két felnőtt és két gyerek jöhet be hozzánk, a „szóló” felnőttjegy duplájáért (1995 Magyar Hírlap CD09) | a megújult Népstadionba akár mindkét napon kimehetnek olcsó családi belépővel (1998 Magyar Hírlap CD09).

3f. ’vmely családban az eltartott gyermekekre, ezek számára, ill. a házastársra való tekintettel igénybe vehető 〈pénzösszeg, lehetőség, kedvezmény〉’ ❖ égető szükségem volna családi pótlékra (1912 Réti Ödön CD10) | Családi segélyben kell részesíteni a sorkatona munkaképtelen és eltartásra szoruló hozzátartozóját, ha őt a sorkatona – bevonulását megelőzően – saját keresetéből, jövedelméből tartotta el (1989 Tények könyve CD37) | Az otthon teremtése szintén összefügg a családi adózással (1991 Országgyűlési Napló CD62) | az adóköteles jövedelemmel rendelkező gyermekes családok számára a családi kedvezmény emelése valóban teherkönnyítésként jelenik meg (2000 Figyelő CD2601).

4. ’család(ok)ban megtapasztalható, előforduló, történő, zajló, a családtagok között fennálló, ill. a család (tagjai) által létrehozott 〈dolog〉’ ❖ családi titkok’ leplének felemelitése (1838 Zsoldos Ignác 8540005, 10) | családi gondok (1851 Pákh Albert 8173056, 106) | családi boldogság (1864 Aszalay József 8020002, 236) | [Szigligeti Ede] leginkább a családi élet rajzát kedveli: kedvenc tárgyai az összezördülő és kibékülő házaspár, az uralkodni vágyó anyós, a papucskormány ellen küzdő férj, a jó parti fejében fényűzésbe merülő anya és leány (1873 Gyulai Pál 8173012, 523) | A családi halottjelentés szerint a nagyczenki temetésnek csütörtökön, 12-én, kellett volna végbemenni (1897 Zichy Antal CD55) | családi örömökről (1909 Zilahi Kiss Béla CD10) | családi határozat (1918 e. Török Gyula 9728001, 92) | [hogy] épületes családi veszekedéseket hallhassak (1928 Krúdy Gyula CD54) | A családi feszültség örök nyomot hagy a gyermek lelkében (1947 Móricz Virág 2055009, 61) | családi ápolás (1957 Benedek István 9041008, 228) | tiszta családi légkört (1967 Csurka István 9096001, 49) | családi összetartás (1971 Erdei Ferenc 9126004, 160) | családi hatás (1980 Szabó József³ CD30) | [Mária Terézia udvarában] a családi érintkezés, levelezés nyelve [a francia lett] (1992 H. Balázs Éva CD17) | Mára megváltozott a társadalom szerkezete, a családi hierarchia is (1997 Magyar Hírlap CD09) | [a fiatalok öngyilkosságának okozóiként] a labilis idegállapot, a depresszió és a teljesítménycentrikus társadalmi, családi elvárások említhetők (1999 Magyar Hírlap CD09).

4a. ’családtagok részére v. részvételével történő v. rendezett 〈összejövetel, rendezvény stb.〉’ ❖ a családi együttlét mennyei örömét [élveztem] (1848 Bernát Gáspár 8052007, 111) | A távozóink tiszteletére adott szerény családi ebédnek és ünnepélynek vége van, uraim (1877 Mikszáth Kálmán CD04) | Az öreg Ózdy János családi tanácsot tartott három fiával (1893 Kozma Andor 8252009, 58) | Aznap estére vége volt a családi bridzspartinak (1969 Abody Béla ford.–Fitzgerald 9001003, 22) | [a Gresham borozó] vasárnap délben is nyitva, a gyerekekkel is megfelelő családi kirándulás (1999 Figyelő CD2601).

5. ’vmely családra jellemző 〈dolog〉’ ❖ családi izléstől (1842 Pesti Hírlap CD61) | rangkórságos neje piperére, fényűzésre, különösen estélyadásokra, mikben családi büszkeséggel fénylett, könnyelműleg felhasznált alattomos eszközöket is (1853 e. Fáy András¹ 8139003, 260) | [Teleki Sándor] családi szokás szerint német egyetemekre ment (1909 Magyar írók élete CD27) | a családi modortól eltérően (1928 Tersánszky Józsi Jenő CD10) | Bay Erzsébet mint zongoraművész vette hasznát a családi zeneszeretetnek (1997 Természet Világa CD50).

5a. ’vmely családra jellemző, egyes tagjaiban megjelenő, biológiailag öröklődő 〈tulajdonság, betegség〉’ ❖ törekedjen mindenki isméretet szerezni, ’s kipuhatolni micsoda nyavalyára van talán családi tulajdonságánál fogva hajlandósága (1838 Balásházy János 8023002, 217) | A Báthoryak családi betegsége, az epilepsia (1891 Szádeczky-Kardoss Lajos CD55) | Feltünés nélkül, de kiváncsian vizsgáltam a fiúcska arcát, felfedezek-e a gyermeken valamilyen családi hasonlóságot? (1952 Márai Sándor 9421019, 108) | családi vakságos idiótaság (1973 Miskolczy Dezső CD30) | hogy megszólított, annak oka az volt, hogy felismerte arcomon a nagyon erős családi vonásokat (1983 e. Tandori Dezső ford.–De Quincey 9703003, 52).

5b. ’vmely családot azonosító, a többitől megkülönböztető(, apai ágon öröklődő) 〈név, címer stb.〉’ ❖ a’ nyugalomba lépett érdemdús statusministernek, Schönnek, polgártársai hála jeléül aláirás utján jószágot akarnak vásárolni, melly emlék okáért az ő családi nevét viselendi (1842 Pesti Hírlap CD61) | a skót nemesek szoknyaszövete is efféle, családi színekből szőve (1919 Szép Ernő CD10) | [A középkori pecséteken] királyok többnyire trónon ülő királyalakot, hercegek lovasalakot, nemesek a családi címerüket használták (1998 Érszegi Géza CD17).

5c. ’kizárólag vmely családon belül haszn., a család tagjai számára ismert, rájuk jellemző, a közöttük levő szoros kapcsolatból eredő és azt kifejező 〈jel, szóhasználat〉’ ❖ ha azt a fiatalembert énelőttem bántod, biz’ Isten, menten hallani fogod a krapeci harangok zúgását. Amely ígéret a családi szótár képletes kifejezései szerint két csattanós pofonra szólt (1906–1907 Mikszáth Kálmán 8312014, 149) | meghallván családi füttyjelüket (1971 Déry Tibor 9107017, 205) | Családi szóhasználatunk szerint amolyan trutymós idő ez (1995 Magyar Hírlap CD09).

6. ’vmely családot bemutató, életét ábrázoló 〈alkotás〉, ill. egyes családok történetét v. családtagokhoz fűződő érzelmeket bemutató 〈műfaj〉’ ❖ Nem sok van az igaz; kivévén ha családi képekhez lenne kedve önnek (1839 Tóth Lőrinc ford.–Sheridan C0453, 78) | Családi regény Barcsai Ákos fejedelem korából (1893 Magyar írók élete CD27) | A dráma nagyrészt mindig családi dráma volt. […] Lear és Othello drámája is az (1916 Hevesi Sándor 9247002, 71) | A Reagan-kormány idején forgatott poros családi sorozat (1998 Magyar Hírlap CD09) | a XIX. században Petőfi költői indulásával vált jelentőssé a családi líra (2000 Magyar Hírlap CD09).

7. (rég) ’egyes családok közötti 〈kapcsolat, viszony〉’ ❖ atyád engesztelhetetlen családi gyűlölség miatt halálos ellene szerelmünknek (1847 Czakó Zsigmond 8073003, 318) | [Huszth és Perényi egymással] rég öröklött családi haragban voltak (1855 Vasárnapi Újság CD56) | arra is gondolt, hogy bizonyára az asszony tervei értelmében cselekszik, ha nem marad meg a hivatalos érintkezésnél, hanem áttér a családi barátkozás terére is (1901 Molnár Ferenc² 9453008, 82).

Sz: családiság.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. család; ÉKsz.; ÚMTsz.

családi melléknév 1A1
1.
ált. a családra v. vmely két- v. többgenerációs családra vonatk., vele kapcs. 〈dolog〉
magánleveleket, […] mert családi dolgokat érdekelnek, más kezekben hagyni nem akar
(1845 Eötvös József)
[A leánynevelő intézet] feladata leend, a növendékleánykákat házi és családi erényekre képezni
(1860 Vasárnapi Újság)
családi kötelességek
(1872 Gyulai Béla)
Gábor egyik nap délutánján egyik rokona tanyájára ment ki, hogy vele valami családi ügyről beszéljen
(1907 Csizmadia Sándor¹)
Én óva intettem önt, úgy vallási, mint társadalmi és családi tekintetben a következményektől
(1952 Németh László² ford.Tolsztoj²)
Hosszabb távú külföldi munkára, évekre elmenni, már csak családi okok miatt sem gondolhatok mostanában
(1997 Természet Világa)
1a.
vkinek a házastársi viszonnyal kapcs. 〈állapota〉, ill. családtagjaira vonatk. 〈kapcsolata〉
Családi körülményeim kedvezének e’ czélt kivinni
(1841 Kovács Pál²)
[az 1803-ban keltezett két levél] fölötte fontos Kazinczy családi állapotára, anyjával és testvéreivel, különösen Józseffel való viszonyára
(1892 Váczy János)
[a muzsikusoktól] többnyire családi viszonyaik felől érdeklődött, amiről nagyon szeretnek a cigányok beszélni
(1933 Krúdy Gyula)
apja neve, anyja neve, családi állapota: egyedülálló, házas, elvált vagy özvegy; címe, telefonszáma, végzettsége
(1994 Országgyűlési Napló)
a külföldre történő örökbefogadás a gyermek családi állapota rendezésének kivételes eszköze lesz
(1995 Országgyűlési Napló)
2.
vmely családba v. családhoz tartozó, ill. a családban vmely szerepet betöltő 〈személy v. csoport〉
E’ gondolkozásmód […] a’ családi atya gondosságát bizonyitja
(1838 Erdélyi Híradó)
[a bukovinai románok a pünkösd] előtti szombaton ünneplik a halottak és családi ősök emlékét
(1899 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford.)
[elvitték tőlünk] a zsírt, lisztet s főleg a mézet, melyet a családi rossz nyelvek szerint még útközben fölzabáltak
(1936 Illyés Gyula)
Már mindenkit láttam, akit akartam: meghallgattam a panaszokat, szemlét tartottam a családi gyermeksereg fölött
(1944 Tamási Áron)
nálunk tartózkodott Teri, a mindenre elszánt takarítónő és családi barát
(1997 Magyar Hírlap)
2a.
vmely család több v. összes tagjából álló, általuk működtetett 〈csoport, gazdasági egység stb.〉
Egy nemes és szeretet által összefoglalt családi kör
(1845 Warga János)
az állami minőség csupán azon intézkedésekben nyilvánul, a melyek a családi csoportok közti béke fentartására vonatkoznak
(1885 Pulszky Ágost)
családi részvénytársaságnak
(1932 Móricz Zsigmond)
Az anya lesz a családi közösség fejévé
(1943–1944 Hóman Bálint)
A családi gazdaságok halálra vannak ítélve, ahol képtelenek egyesülni
(1976 Valóság ford.)
Újra látjuk a népes családi zenekar tagjait, a Benyus testvéreket
(2000 Magyar Hírlap)
3.
vmely két- v. többgenerációs család együttes tulajdonában levő, ill. hozzá tartozó(, nemzedékeken át megőrzött) 〈tárgy v. dolog〉
a’ Mária Tereziától származott emléket, nem kellett volna elajándékoznia; az egy családi ereklye, mellytől megválni nem szabad
(1840 Horváth Zsigmond¹)
a nő vagyona szintén tetemes részszel szokott járulni a családi vagyonhoz
(1871 Illésy György)
a marquisné a családi irattárban uj okmányokat keresett
(1891 Zempléni P. Gyula ford.Ohnet)
magam nem ismertem személyesen, csupán a családi legendából
(1899 Rákosi Viktor)
A falon egy családi ingaóra járt
(1932 Kosztolányi Dezső)
A boltokban már volt áru, a családi kasszákban pedig már volt pénz, és elkezdődött a nagy egyenlőtlenségek kialakulása
(1989 Hegedüs T. András–Forray R. Katalin)
3a.
kialakításában, (nagy) méreteiben egy v. vmely család igényeinek megfelelően, a családtagok együttes használatára készített, ill. vmely család tulajdonában v. használatában levő 〈építmény, tárgy〉
A pest-Debreczeni gyorsszekér […] családi szerény lakunk előtt szokott elrohanni
(1848 Bernát Gáspár)
családi sirbolt
(1867 Gyulai Pál)
Lukszus és családi kabinok
(1899 Budapesti Hírlap)
A családok természetesen családi esernyővel mentek, amely alá kényelmesen elfért négy személy
(1926 Móra Ferenc)
Nehezen várta, hogy ott ülhessen a családi asztalnál László mellett
(1939 Zsigray Julianna)
kétszobás családi ház
(1965 Dobozy Imre)
[a képen József] a Jézus által kapott drága ajándékokat azonnal biztonságba, a családi utazóládába helyezi
(1984 Eörsi Anna)
3b. (ritk)
kialakításában, méreteiben egy házaspár igényeinek megfelelően, az ő együttes használatukra készített 〈tárgy〉
otthon, a családi ágyban boldog ismétlésekkel karolnak egymásba
(1913 Földi Mihály)
Meggyújtom az éjjeli lámpát. Fény önti el a családi párnát, paplant, ágyneműt
(1974 Galsai Pongrác)
3c.
családok több generációját (együtt) olvasóként v. nézőként megnyerni szándékozó 〈kiadvány, rendezvény〉
Kivántatik Hunyadi János életrajza, ifjusági és családi olvasókönyvül
(1858 Vasárnapi Újság)
családi lapot akarunk az olvasó kezébe adni
(1895 Herczeg Ferenc)
Családi műsor
(1902 Hazánk)
Új családi tévémagazin indul, a Háztartás
(1987 Lévai Béla)
a családi filmek nem változatosak
(1990 Bereményi Géza)
3d. (Ker is)
vmiből nagy mennyiséget tartalmazó, egy család fogyasztására alkalmas 〈csomagolás〉, ill. abban árult 〈árucikk, termék〉
Boróka-kenőcs. […] Kis tégely 3 Kkorona, nagy tégely 5 K.korona, családi tégely 9 korona
(1917 Budapesti Hírlap)
Minden házban igazi öröm a családi sör!
(1938 Soproni Szemle)
családi kiszerelésű mosópor
(1999 Figyelő)
3e.
szülők és gyermekeik által együtt igénybe vehető, vmely intézmény által kedvezményesen kínált 〈jegy〉
Családi belépőjegy: 80 ATSAustrian Schilling ’osztrák schilling’
(1993 Rubicon)
[a múzeumban] bevezetjük a családi jegyet, 200 forintért két felnőtt és két gyerek jöhet be hozzánk, a „szóló” felnőttjegy duplájáért
(1995 Magyar Hírlap)
a megújult Népstadionba akár mindkét napon kimehetnek olcsó családi belépővel
(1998 Magyar Hírlap)
3f.
vmely családban az eltartott gyermekekre, ezek számára, ill. a házastársra való tekintettel igénybe vehető 〈pénzösszeg, lehetőség, kedvezmény〉
égető szükségem volna családi pótlékra
(1912 Réti Ödön)
Családi segélyben kell részesíteni a sorkatona munkaképtelen és eltartásra szoruló hozzátartozóját, ha őt a sorkatona – bevonulását megelőzően – saját keresetéből, jövedelméből tartotta el
(1989 Tények könyve)
Az otthon teremtése szintén összefügg a családi adózással
(1991 Országgyűlési Napló)
az adóköteles jövedelemmel rendelkező gyermekes családok számára a családi kedvezmény emelése valóban teherkönnyítésként jelenik meg
(2000 Figyelő)
4.
család(ok)ban megtapasztalható, előforduló, történő, zajló, a családtagok között fennálló, ill. a család (tagjai) által létrehozott 〈dolog〉
családi titkok’ leplének felemelitése
(1838 Zsoldos Ignác)
családi gondok
(1851 Pákh Albert)
családi boldogság
(1864 Aszalay József)
[Szigligeti Ede] leginkább a családi élet rajzát kedveli: kedvenc tárgyai az összezördülő és kibékülő házaspár, az uralkodni vágyó anyós, a papucskormány ellen küzdő férj, a jó parti fejében fényűzésbe merülő anya és leány
(1873 Gyulai Pál)
A családi halottjelentés szerint a nagyczenki temetésnek csütörtökön, 12-én, kellett volna végbemenni
(1897 Zichy Antal)
családi örömökről
(1909 Zilahi Kiss Béla)
családi határozat
(1918 e. Török Gyula)
[hogy] épületes családi veszekedéseket hallhassak
(1928 Krúdy Gyula)
A családi feszültség örök nyomot hagy a gyermek lelkében
(1947 Móricz Virág)
családi ápolás
(1957 Benedek István)
tiszta családi légkört
(1967 Csurka István)
családi összetartás
(1971 Erdei Ferenc)
családi hatás
(1980 Szabó József³)
[Mária Terézia udvarában] a családi érintkezés, levelezés nyelve [a francia lett]
(1992 H. Balázs Éva)
Mára megváltozott a társadalom szerkezete, a családi hierarchia is
(1997 Magyar Hírlap)
[a fiatalok öngyilkosságának okozóiként] a labilis idegállapot, a depresszió és a teljesítménycentrikus társadalmi, családi elvárások említhetők
(1999 Magyar Hírlap)
4a.
családtagok részére v. részvételével történő v. rendezett 〈összejövetel, rendezvény stb.〉
a családi együttlét mennyei örömét [élveztem]
(1848 Bernát Gáspár)
A távozóink tiszteletére adott szerény családi ebédnek és ünnepélynek vége van, uraim
(1877 Mikszáth Kálmán)
Az öreg Ózdy János családi tanácsot tartott három fiával
(1893 Kozma Andor)
Aznap estére vége volt a családi bridzspartinak
(1969 Abody Béla ford.Fitzgerald)
[a Gresham borozó] vasárnap délben is nyitva, a gyerekekkel is megfelelő családi kirándulás
(1999 Figyelő)
5.
vmely családra jellemző 〈dolog〉
családi izléstől
(1842 Pesti Hírlap)
rangkórságos neje piperére, fényűzésre, különösen estélyadásokra, mikben családi büszkeséggel fénylett, könnyelműleg felhasznált alattomos eszközöket is
(1853 e. Fáy András¹)
[Teleki Sándor] családi szokás szerint német egyetemekre ment
(1909 Magyar írók élete)
a családi modortól eltérően
(1928 Tersánszky Józsi Jenő)
Bay Erzsébet mint zongoraművész vette hasznát a családi zeneszeretetnek
(1997 Természet Világa)
5a.
vmely családra jellemző, egyes tagjaiban megjelenő, biológiailag öröklődő 〈tulajdonság, betegség〉
törekedjen mindenki isméretet szerezni, ’s kipuhatolni micsoda nyavalyára van talán családi tulajdonságánál fogva hajlandósága
(1838 Balásházy János)
A Báthoryak családi betegsége, az epilepsia
(1891 Szádeczky-Kardoss Lajos)
Feltünés nélkül, de kiváncsian vizsgáltam a fiúcska arcát, felfedezek-e a gyermeken valamilyen családi hasonlóságot?
(1952 Márai Sándor)
családi vakságos idiótaság
(1973 Miskolczy Dezső)
hogy megszólított, annak oka az volt, hogy felismerte arcomon a nagyon erős családi vonásokat
(1983 e. Tandori Dezső ford.De Quincey)
5b.
vmely családot azonosító, a többitől megkülönböztető(, apai ágon öröklődő) 〈név, címer stb.〉
a’ nyugalomba lépett érdemdús statusministernek, Schönnek, polgártársai hála jeléül aláirás utján jószágot akarnak vásárolni, melly emlék okáért az ő családi nevét viselendi
(1842 Pesti Hírlap)
a skót nemesek szoknyaszövete is efféle, családi színekből szőve
(1919 Szép Ernő)
[A középkori pecséteken] királyok többnyire trónon ülő királyalakot, hercegek lovasalakot, nemesek a családi címerüket használták
(1998 Érszegi Géza)
5c.
kizárólag vmely családon belül haszn., a család tagjai számára ismert, rájuk jellemző, a közöttük levő szoros kapcsolatból eredő és azt kifejező 〈jel, szóhasználat〉
ha azt a fiatalembert énelőttem bántod, biz’ Isten, menten hallani fogod a krapeci harangok zúgását. Amely ígéret a családi szótár képletes kifejezései szerint két csattanós pofonra szólt
(1906–1907 Mikszáth Kálmán)
meghallván családi füttyjelüket
(1971 Déry Tibor)
Családi szóhasználatunk szerint amolyan trutymós idő ez
(1995 Magyar Hírlap)
6.
vmely családot bemutató, életét ábrázoló 〈alkotás〉, ill. egyes családok történetét v. családtagokhoz fűződő érzelmeket bemutató 〈műfaj〉
Nem sok van az igaz; kivévén ha családi képekhez lenne kedve önnek
(1839 Tóth Lőrinc ford.Sheridan)
Családi regény Barcsai Ákos fejedelem korából
(1893 Magyar írók élete)
A dráma nagyrészt mindig családi dráma volt. […] Lear és Othello drámája is az
(1916 Hevesi Sándor)
A Reagan-kormány idején forgatott poros családi sorozat
(1998 Magyar Hírlap)
a XIX. században Petőfi költői indulásával vált jelentőssé a családi líra
(2000 Magyar Hírlap)
7. (rég)
egyes családok közötti 〈kapcsolat, viszony〉
atyád engesztelhetetlen családi gyűlölség miatt halálos ellene szerelmünknek
(1847 Czakó Zsigmond)
[Huszth és Perényi egymással] rég öröklött családi haragban voltak
(1855 Vasárnapi Újság)
arra is gondolt, hogy bizonyára az asszony tervei értelmében cselekszik, ha nem marad meg a hivatalos érintkezésnél, hanem áttér a családi barátkozás terére is
(1901 Molnár Ferenc²)
Sz: családiság
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. család; ÉKsz.; ÚMTsz.

Beállítások