csalatkozhatatlan mn 14A1 (vál)csalatkozhatlan (rég)

1. ’olyan 〈személy, közösség〉, aki saját v. mások hite szerint nem téved, ill. nem szokott tévedni’ ❖ [Keresztelő Szent János] az a’ hajnali tsillag, melly az igazság napjának a’ Kriſtus Jeſusnak támadó jelen-lételét tsalatkozhatatlanúl jövendölé (1777 Molnár János C3195, 456) | minthogy emberek azok is […] nem csalatkozhatlanok (1877 Bereczki Máté C1047, 168) | A kat. egyház kezdet óta hitte, hogy csalatkozhatatlan (romolhatatlan) az egyetemes egyház (1893 PallasLex. CD02) | [a hitújítók] vallásos meggyőződésük hirdetésében […] ép oly csalatkozhatlannak tartják magukat, mint a pápák (1901 Nagy képes világtörténet CD03) | a csalatkozhatatlan szaktekintélynek elismert Tirpitz admirálisnak (1926 RévaiNagyLex. C5715, 270) | [a közösség] alulról építkező, a magas papi tekintélyeket csalatkozhatatlannak nem tekintő egyházat akart (1997 Magyar Hírlap CD09).

1a. ’megbízható(an), hibátlan(ul működő) 〈érzék〉’ ❖ csalatkozhatatlan ízlésű [színésznő] (1913 Ignotus CD10).

1b. ’cáfolhatatlan 〈igazság〉, ill. ilyen igazságot megfogalmazó 〈kijelentés〉’ ❖ [Ketteler] az 1871-ben kihirdetett pápai tévedhetetlenség dogmájával szemben […] kitart amellett, hogy semmiféle etikai vagy hittel összefüggő döntés nem kíván csalatkozhatatlan kijelentéseket (1972 Hegyi Béla 2057022, 309) | [Lustiger] nem a régi apologéták módjára sorolja el a világi bölcsességnél örökebbnek és bizonyosabbnak hitt-tudott „csalatkozhatatlan” katolikus igazságot (1997 Új Könyvek CD29).

2. (ritk) ’tökéletesen megbízható, teljes biztonsággal követhető 〈útmutatás〉’ ❖ akármilyen széles vízmosás került [a ló] elébe, gond nélkül veselkedett neki, valami csalatkozhatatlan sugallat megnyugtatta, hogy baj nélkül megteheti (1917 Mariay Ödön CD10) | [a történelem során] soha nem jutunk örök érvényű és csalatkozhatatlan eligazításhoz (1996 Magyar reformátusok CD1210).

3. ’biztosan bekövetkező, megvalósuló’ ❖ halhatatlan Széchényink nem tévedett, mikor azt állította, hogy a múlt és jelen teljes és alapos ismerete csalatkozhatlan jövendölésre képesít (1875 Mikó Imre CD57).

Sz: csalatkozhatatlanság.

Vö. CzF. ~, csalatkozhatatlanul, csalatkozhatlan, csalatkozhatlanul; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.

csalatkozhatatlan melléknév 14A1 (vál)
csalatkozhatlan 14A1 (rég)
1.
olyan 〈személy, közösség〉, aki saját v. mások hite szerint nem téved, ill. nem szokott tévedni
[Keresztelő Szent János] az a’ hajnali tsillag, melly az igazság napjának a’ Kriſtus Jeſusnak támadó jelen-lételét tsalatkozhatatlanúl jövendölé
(1777 Molnár János)
minthogy emberek azok is […] nem csalatkozhatlanok
(1877 Bereczki Máté)
A kat.katolikus egyház kezdet óta hitte, hogy csalatkozhatatlan (romolhatatlan) az egyetemes egyház
(1893 PallasLex.)
[a hitújítók] vallásos meggyőződésük hirdetésében […] ép oly csalatkozhatlannak tartják magukat, mint a pápák
(1901 Nagy képes világtörténet)
a csalatkozhatatlan szaktekintélynek elismert Tirpitz admirálisnak
(1926 RévaiNagyLex.)
[a közösség] alulról építkező, a magas papi tekintélyeket csalatkozhatatlannak nem tekintő egyházat akart
(1997 Magyar Hírlap)
1a.
megbízható(an), hibátlan(ul működő) 〈érzék〉
csalatkozhatatlan ízlésű [színésznő]
(1913 Ignotus)
1b.
cáfolhatatlan 〈igazság〉, ill. ilyen igazságot megfogalmazó 〈kijelentés〉
[Ketteler] az 1871-ben kihirdetett pápai tévedhetetlenség dogmájával szemben […] kitart amellett, hogy semmiféle etikai vagy hittel összefüggő döntés nem kíván csalatkozhatatlan kijelentéseket
(1972 Hegyi Béla)
[Lustiger] nem a régi apologéták módjára sorolja el a világi bölcsességnél örökebbnek és bizonyosabbnak hitt-tudott „csalatkozhatatlan” katolikus igazságot
(1997 Új Könyvek)
2. (ritk)
tökéletesen megbízható, teljes biztonsággal követhető 〈útmutatás〉
akármilyen széles vízmosás került [a ló] elébe, gond nélkül veselkedett neki, valami csalatkozhatatlan sugallat megnyugtatta, hogy baj nélkül megteheti
(1917 Mariay Ödön)
[a történelem során] soha nem jutunk örök érvényű és csalatkozhatatlan eligazításhoz
(1996 Magyar reformátusok)
3.
biztosan bekövetkező, megvalósuló
halhatatlan Széchényink nem tévedett, mikor azt állította, hogy a múlt és jelen teljes és alapos ismerete csalatkozhatlan jövendölésre képesít
(1875 Mikó Imre)
Sz: csalatkozhatatlanság
Vö. CzF. ~, csalatkozhatatlanul, csalatkozhatlan, csalatkozhatlanul; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.

Beállítások