csáli (I. 0 II. 35A5 III. 35A5) l. csálé
csálé msz, fn és mn csáli (nyj)
I. msz 0 (nyj)
’〈igába fogott szarvasmarha térítésére:〉 jobbra’ ❖ Csáli hó hajsz! csáli! az ökrész szava (1811 Szemere Pál C2561, 546) | [Az indulatszókhoz lehet sorolni] azon szóhangokat, melyekkel az állatokat szólitani szokás, igy a lovat: hi! neh! […] ökröt: cselő! csáli! hajsz! hők (1864 Szvorényi József 8458008, 226) | Hajsz v. hajsza, indulatszó, melylyel a jobbról befogott ökröt szólítják, hogy balfelé kanyarodjék. Ennek ellentéte a csálé (1894 PallasLex. CD02) | A jobbra fordulás szava a csá, csálé, cselő (1999 Magyar néprajz CD47).
a. (ritk) ’〈igába fogott szarvasmarha térítésére:〉 balra’ ❖ Csáléra balra fordulnak, hajszra jobbra, míg a hőkkre hátrafelé tolatnak, a hóha tere pedig megállanak (1981 NéprajziLex. CD47).
II. fn 35A5 (-ra raggal, hsz-szerűen)
1. (nyj) ’jobbra eső irányba’ ❖ Csáléra állt egyik [ti. ház], a másik hajszára (1842 Czuczor Gergely C1241, 204) | a mocsáron innen, hajszra fölfelé, csáléra lefelé […] van egy mély kút (1856 Jókai Mór C2230, 67) | [A gyermekek] egyszer oly útra találtak, mely kétfelé vezetett; az egyik hajszra, a másik csaléra (1861 Eredeti népmesék C3085, 84) | hullt a csók a bajszra, mely félreállt csáléra, hajszra (1906 Babits Mihály CD01).
2. (biz) ’az egyenestől eltérő, ferde irányba’ ❖ a kalapja hetykén csáléra áll (1898 Gárdonyi Géza C1830, 93) | a magyar neveken már ott vannak, de hol csáléra állnak, hol a mássalhangzók fölött éktelenkednek az ékezetek (1978 Kabdebó Tamás 9816002, 63) | A tanár bácsi kimustrált mackófelsőt hord, kopott nadrággal, műszálas trikóval, csáléra álló úttörőnyakkendővel (2000 Magyar Hírlap CD09).
3. (biz v. irod) ’rossz irányba, félre’ ❖ Csáléra jártok pajtás: én egy pesti leányt akarok Nyírbe vinni (1839 Jósika Miklós C1205, 42) | Elveted üzleted gondját, s engeded, hogy ott minden csáléra menjen (1874 Berczik Árpád ford.–Molière C3176, 28) | Jaj annak, a ki trónon az [ti. gyenge]! Becsapja azt minden ravasz […]. Dolgai csáléra mennek (1918 Az Újság márc. 10. C5262, 1) | a dolog csáléra fordul, a felháborodott Balassi Menyhárt megfojtja a darabbéli színészt, aki az ő maszkjában játszik (1995 Magyar Hírlap CD09).
III. mn 35A5
’szabálytalan formájú, ferde’ ❖ Ezt a gonosz vihart meleg nyár közepén állat sem viselte el más, mint ezek az ide törődött, hosszúszőrű csálé tehenek, nyurga pofáikkal, sovány tőgyeikkel (1856 Jókai Mór C2247, 322) | ócska volt és poros, de fekete. Nagy csálé kalap (1911 Móricz Zsigmond CD10) | beleharapott egy pirosképű, csáléra sült pogácsába (1954 Vidor Miklós 9778002, 205) | megjegyzéseket tesznek az általunk kiválasztott fára, hogy csálé a törzse, göcsörtös az ága, nem hamvas a levele (1994 Magyar Hírlap CD09) | ne kelljen mindig mindent örökölnie a nővérétől, mert az lúdtalpas és csámpás, így aztán rajta meg csálén állnak a szeköndhend cuccok (2000 Magyar Hírlap CD09).
Sz: csálés.
Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; ÚMTsz. ~, csálén, csáléra, csálészájú