csalmatok fn 3A1 (rég)

1. (Növ) ’utak mentén, parlagokon gyakori, 30–100 centiméter magas, piszkosfehér virágú, erősen mérgező egy- v. kétéves növény, amelynek korsó alakú, kupakkal nyíló toktermése van, ill. e növények faja, az ún. bolondító beléndek (Hyoscyamus niger)’ ❖ A fog fáijást enyhitő magot termő planta neveztetik: Hyoscyamus-nak: Magyarul a Debreczeni füvész Könyv szerint – Csalmatok (1809 Cserey Farkas² C2559, 536) | a csalmatok magva mind ollyanná lesz a kipattanással, mint egy kis sajt-féreg (1858 Vasárnapi Újság CD56) | csalmatok, mandragora, ópium s egyéb bódító növények nedvéből [készül a boszorkánykenőcs] (1911 RévaiNagyLex. C5699, 610).

1a. (egysz-ban, kötött szókapcsolat részeként fajnévben is) (Növ) ’〈az e fajt is magában foglaló nemzetség elnevezéseként〉’ ❖ Tsalmatok. (Hyoscyamus) (1807 Diószegi Sámuel–Fazekas Mihály C1417, 174) | Bolondító beléndek. Hyoscyamus niger L. (Bolondító csalmatok, csalmás beléndek, bilin, belindek […]) (1902 Wagner János CD35).

2. (ritk) ’e növény vmely része, ill. annak főzete, kivonata mint kábítószer v. méreg’ ❖ A most elősorolt bajok kitünöen a bántalmazott agyvelőnek kórjelei, melyeket többnyire az ugynevezett bóditó növénymérgek szoktak előidézni, például a mákony, csalmatok, nadragulya, redőszirom, a szesz (1860 Vasárnapi Újság CD56) | Mindenütt e próza lárma; Nektár helyen csalmatok! (1865 Arany János CD01) | A mint kertemben alvám […] Meglopta bátyád ezt a biztos órát, Üvegben átkos csalmatok levével, S fülhézagomba önté e nedű Bélpoklos csöppjeit (1867 Arany János ford.–Shakespeare CD11).

J: beléndek.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.

csalmatok főnév 3A1 (rég)
1. (Növ)
utak mentén, parlagokon gyakori, 30–100 centiméter magas, piszkosfehér virágú, erősen mérgező egy- v. kétéves növény, amelynek korsó alakú, kupakkal nyíló toktermése van, ill. e növények faja, az ún. bolondító beléndek (Hyoscyamus niger)
A fog fáijást enyhitő magot termő planta neveztetik: Hyoscyamus-nak: Magyarul a Debreczeni füvész Könyv szerint – Csalmatok
(1809 Cserey Farkas²)
a csalmatok magva mind ollyanná lesz a kipattanással, mint egy kis sajt-féreg
(1858 Vasárnapi Újság)
csalmatok, mandragora, ópium s egyéb bódító növények nedvéből [készül a boszorkánykenőcs]
(1911 RévaiNagyLex.)
1a. (egysz-ban, kötött szókapcsolat részeként fajnévben is) (Növ)
〈az e fajt is magában foglaló nemzetség elnevezéseként〉
Tsalmatok. (Hyoscyamus)
(1807 Diószegi Sámuel–Fazekas Mihály)
Bolondító beléndek. Hyoscyamus niger L.Linnaeus (Bolondító csalmatok, csalmás beléndek, bilin, belindek […])
(1902 Wagner János)
2. (ritk)
e növény vmely része, ill. annak főzete, kivonata mint kábítószer v. méreg
A most elősorolt bajok kitünöen a bántalmazott agyvelőnek kórjelei, melyeket többnyire az ugynevezett bóditó növénymérgek szoktak előidézni, például a mákony, csalmatok, nadragulya, redőszirom, a szesz
(1860 Vasárnapi Újság)
Mindenütt e próza lárma; Nektár helyen csalmatok!
(1865 Arany János)
A mint kertemben alvám […] Meglopta bátyád ezt a biztos órát, Üvegben átkos csalmatok levével, S fülhézagomba önté e nedű Bélpoklos csöppjeit
(1867 Arany János ford.Shakespeare)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.

Beállítások