csanyak (3A1) l. csanak¹

csanak¹ fn 3A1 (nyj)csanyak

1. ’egy darab fából faragott, kanál v. csésze formájú, nyeles v. egyfülű vízmerő v. ivóedény, ill. kisebb cserépedény, pl. bögre, csupor, es. fazék’ ❖ Tsanak: Kaponya, fa-görttsérl le-metszett héj, mellyel a forrásból inni szoktak (1792 Kisded szótár C0816, 238) | [a forrásból] a’ mellette leltt csanakkal szomjúsága’ eloltására … vizet merített (1824 Náray Antal C3302, 68) | foglalják le az edényesek Minden csanakját (1871–1874 Arany János ford.–Arisztophanész C0658, 46) | Mi ȧ fenênek ȧttok nekëm illyen nȧcs csȧnyȧkot; nem tok ân evvel ënnyi (1894 Magyar Nyelvőr C5239, 192) | [a banya] a tűzhelynél állt és főzött, zugybolt, forrázgatott sok apró, piszkos csanakjában (1915 Nyugat CD10) | csanak csanyak […] ’fazék’ (tréf.) (1957 Szegedi szótár C6400, 228) | a szlovák és palóc pásztorkodás nagymértékben hatott egymásra, s ezt igazolja a csanakok művészi faragása is (1978 Gunda Béla CD30).

1a. (jelzőként) ’vhány ilyen edénnyi 〈folyadék〉’ ❖ száraz torkát egy tsanak vizzel enyhítheti (1810 Hazai és Külföldi Tudósítások C0194, 342) | Ëcs csanyak téjjé [= tejjel] kénált mög (1957 Szegedi szótár C6400, 228).

2. (ritk)(vízi)molnárnak ehhez a fa ivóedényhez hasonló faedénye, amellyel az őrlésért vámként neki járó részt szedi’ ❖ Finak, fitzkó, fitsór, tſanak, vámoló, dézmáló mérték a’ malomban (1795 k. Toldalék a Páriz-Pápai-szótárhoz C4082, 18) | Szarvason a kölesből, Vámosoroszin a kásából vették ki a vámot 2 literes finakkal, illetőleg csanakkal (1991 Magyar néprajz CD47).

2a. (jelzőként) (ritk) ’vhány ilyen edénnyi 〈gabona〉’ ❖ a lovasgazda minden vékából másfél csanak, vagyis 3 liter kását kapott, az utóbbi időben pedig pénzt (1991 Magyar néprajz CD47).

ÖU: ivó~.

Vö. CzF. csanak¹; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz. csanak¹

csanyak lásd csanak¹
csanak¹ főnév 3A1 (nyj)
csanyak 3A1
1.
egy darab fából faragott, kanál v. csésze formájú, nyeles v. egyfülű vízmerő v. ivóedény, ill. kisebb cserépedény, pl. bögre, csupor, es. fazék
Tsanak: Kaponya, fa-görttsérl le-metszett héj, mellyel a forrásból inni szoktak
(1792 Kisded szótár)
[a forrásból] a’ mellette leltt csanakkal szomjúsága’ eloltására … vizet merített
(1824 Náray Antal)
foglalják le az edényesek Minden csanakját
(1871–1874 Arany János ford.Arisztophanész)
Mi ȧ fenênek ȧttok nekëm illyen nȧcs csȧnyȧkot; nem tok ân evvel ënnyi
(1894 Magyar Nyelvőr)
[a banya] a tűzhelynél állt és főzött, zugybolt, forrázgatott sok apró, piszkos csanakjában
(1915 Nyugat)
csanak csanyak […] ’fazék’ (tréf.tréfásan)
(1957 Szegedi szótár)
a szlovák és palóc pásztorkodás nagymértékben hatott egymásra, s ezt igazolja a csanakok művészi faragása is
(1978 Gunda Béla)
1a. (jelzőként)
vhány ilyen edénnyi 〈folyadék〉
száraz torkát egy tsanak vizzel enyhítheti
(1810 Hazai és Külföldi Tudósítások)
Ëcs csanyak téjjé [= tejjel] kénált mög
(1957 Szegedi szótár)
2. (ritk)
(vízi)molnárnak ehhez a fa ivóedényhez hasonló faedénye, amellyel az őrlésért vámként neki járó részt szedi
Finak, fitzkó, fitsór, tſanak, vámoló, dézmáló mérték a’ malomban
(1795 k. Toldalék a Páriz-Pápai-szótárhoz)
Szarvason a kölesből, Vámosoroszin a kásából vették ki a vámot 2 literes finakkal, illetőleg csanakkal
(1991 Magyar néprajz)
2a. (jelzőként) (ritk)
vhány ilyen edénnyi 〈gabona〉
a lovasgazda minden vékából másfél csanak, vagyis 3 liter kását kapott, az utóbbi időben pedig pénzt
(1991 Magyar néprajz)
ÖU: ivócsanak
Vö. CzF. csanak¹; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz. csanak¹

Beállítások