csapó fn 1A 

1. (rég) ’(szűrnek való) vastag posztót készítő iparos’ ❖ Minek elötte bé-állíttatik a’ gyermek, jól öſzve kell nézni, mellyik meſterség ád bizonyoſobb, álhatatosbb kenyeret. A’ kovátsot a’ tsizma-varróval, a’ ſzappanyost a’ ſzütsel, a’ kömiveſt az átsal, az óráſt az ötvöſſel, a’ tsápót a’ poſztó-méttövel egybe kell vetni (1776 Molnár János C3199, 78) | Eger’ vidékén keresztűl foly az úgynevezett Egervize […]. Ezen vizen van kallómalom is a’ posztósok és csapók’ számára (1845 Hetilap 8636002, 23) | [Rimaszombatban] sűrűn laktak cserzővargák, csapók, kékfestők, csutorások s más mesteremberek (1908–1910 Mikszáth Kálmán 8312017, 213) | A debreceni csapók a vidék juhállományának gyapjúhozadékából biztosították a nyersanyagot (1991 Magyar néprajz CD47).

2. (rég, ritk) ’legyek agyoncsapására való, hosszú nyélre erősített bőr-, posztó- v. műanyag lapból álló eszköz; légycsapó’ ❖ Más dolga sincsen, mint beszedni A lakbért, ha jő a negyed. Aztán pipázni nagy csibukból S ütni csapóval a legyet (1877 Arany János CD01).

3. (nyj) ’(karikás) ostor, ill. ennek csattanó hangot adó, fonott vége; ostorcsapó’ ❖ Tsapó: […] súgár [= fonott szíj] az ostoronn (1792 Kisded szótár C0816, 239) | a mint a szerencsétlen nyúl nyakáról ostorom csapóját letekerem, óvatosan nézegettem, ha vajjon meg van-e valahol sértve (1880 Turul Ferenc C4330, 186) | neked ajándékozom a karikás ostoromat is. Fonj a végére csapót (1936 Bibó Lajos 9057001, 128) | Az egyre vékonyodó fonás végére vastagabb szíjat, majd a lószőrből, újabban rafiából készített csapót kötik (1980 NéprajziLex. CD47).

3a. (nyj) ’játék, amelyben az összefogódzkodó gyerekek közül a sor egyik végén levők meglendítik a sort, amitől a sor másik végén futók kanyarodáskor kivágódnak; ostor’ ❖ csapó […] Kedvelt diákjáték, mely abból áll, hogy 10-20 fiú összefogódzik, az első rendszerint a legerősebb, helyéből nem mozdulva, csupán sarkán fordulva, teljes erejéből rándítja az egész sort; a második, harmadik már nagyobbat fordul, míg az utolsó egész széles kört ír le, ha ugyan a rángatásnak mind nagyobbodó erejétől hanyatt nem vágódik (1892 Magyar Nyelvőr C0359, 95).

3b. (nyj) ’csiga formájú gyermekjáték megpörgetésére haszn. (ostorszerű) eszköz’ ❖ Népies játékszerek, mint gyökérkarikák és csapók, lapdák, csigák, búgók (1892 Ethnographia C0131, 308).

4. (nyj) ’aratáskor a kasza nyelére erősített egy v. két hajlított vessző, amely a levágott gabona egyenletes dőlését biztosítja; kaszacsapó’ ❖ csapó: a kasza nyelén levő görbe fácska (1906 A debreceni nyelvjárás C6298, 27) | Az emberek pedig megkalapálták a kaszát, új csapókat tettek fel, aratáshoz valót, a gaz [= gabona] nagysága szerint (1941 Veres Péter 9771013, 105).

5. (rég v. nyj) ’gabona mérésekor a teli véka fölöslegének lehúzására haszn. falap; csapófa’ ❖ A’ Selindi Gazda csapta mindég a’ vékát, ’s meghagytam, hogy soha a véka száma ne mondattassék máskor ki, hanem éppen akkor, a’ mikor a’ csapóval elvonja (1806 Kazinczy Ferenc C0222, 342).

6. (rég v. nyj) ’vminek a nyílását elzáró, csattanó hanggal csukódó fedél’ ❖ A’ galambházamnak tsapójából, mellyre 120 garáditson járunk, szépen meg lehet külömböztetni az ágyú lövések tsillámlását (1813 Hazai és Külföldi Tudósítások C0201, 205) | jobb oldalt a kemenczét látjuk, rajta nyilt tűzhely, s e fölött a tetőbe vágva egy csapóval zárható kerek nyilás, a füstlyuk (1890 Vikár Béla C0130, 241) | A kalitkába egy madarat zárnak, ez odacsal egy másik madarat, s ha az odacsalt madár rászáll a kalitka azon részére, melyen a csapó van, a madár beesik a kalitkába, s a csapó visszacsapódik (1905 Magyar Nyelv C0357, 143).

6a. (rég v. nyj) ’állatok megfogására való le- v. összecsapódó szerkezet, csapda’ ❖ Eledelt hint a’ madarász turbékoltatva a’ galamboknak, de tőr fölé vagy csapó alá (1834 Vajda Péter C4668, 115) | az ostobácska [egér] a csapó alá ment (1857 Májer István C3010, 22) | csapó (= „kaliczka” alakú galambfogó) (1881 Szeged népe C2481, 215) | Fogásra kész, v. fogásra állított a háló, fogó, csapó, verem és hurok akkor, ha oly állapotban vannak, hogy a vad beléjök kerülvén, megfogható (1894 PallasLex. CD02).

7. (msz-szerűen is) (Film) ’〈jelenet felvételének elkezdésére vonatk. utasításként is:〉 filmforgatáson a felvett jelenetek utólagos azonosítására való, két részből álló, összecsapható tábla, amelyre felírják a felveendő jelenet adatait’ ❖ égtek a lámpák, forgott a film, csattant a csapó és újravették a jeleneteket (1995 Magyar Hírlap CD09) | Felvétel indul, csapó, tessék (1998 Magyar Hírlap CD09).

7a. (Film) ’az ezt kezelő személy’ ❖ hallotta a műterem lármáját, a dudát, ahogy csattan a csapó táblája (1967 Mándy Iván 9420016, 212) | ha valaki ott lehet egy amerikai forgatáson, akár csak csapóként, annyit tanulhat, ami felér egy szemeszterrel a főiskolán (1997 Magyar Hírlap CD09).

8. (rég) ’rendsz. tapasztásra haszn. sárga v. szürkésfehér agyag’ ❖ a padka egészen fehér volt, a gyermekektől nem volt óva sem sárga csapóval, sem fekete földmázzal (1872 Abonyi Lajos C0487, 32) | Fiatal menyecskék vig énekszóval hordják a meszet és csapót (1875 Beöthy Zsolt C1018, 77).

Ö: alul~, felül~, kasza~, légy~, ostor~, szűr~.

ÖU: guba~, pokróc~, szél~.

ÖE: ~háló, ~kalitka, ~szelep, ~szíj.

Vö. CzF. csapó¹; ÉrtSz.; TESz. csap¹; ÉKsz.; SzT. csapó²; ÚMTsz.