csapódik tn ige 12a
1. ’csattanó hanggal vmihez ütődik, verődik vmi v. vki’ ❖ egy Törökkel terhelt hajó a’ ksziklához tsapódott vala (1789 Magyar Kurír C0315, 1385) | mi egy szirthez csapódtunk, S reá dobatva oly sebes erővel, Ügyefogyott hajónk kettészakadt (1866 Arany László ford.–Shakespeare CD11) | buffanva csapódott földre a könyv (1913 Laczkó Géza CD10) | nagyot dörrent a fához csapódó lapát (1937 Darvas József CD10) | [a versenyautó] egy kanyarban kisodródott, nagy erővel a korlátnak csapódott (1995 Magyar Hírlap CD09).
1a. ’〈víz, csapadék, szél〉 nagy erővel verődik vhova’ ❖ valami zúgást hallok: a’ ladik ellen tsapódó víz habokat hallom (1779 e. Faludi Ferenc C1663, 223) | a habok most is haragosan csapódnak a híd oszlopához (1877 Mikszáth Kálmán CD04) | Szélvész erősségű léghuzat csapódott az arcába s egy pillanatra visszaremegtette (1918 Déry Tibor CD10) | a hullámtörőnek csapódó lomha hullámokat és messziséget látott (1965 Makai Imre ford.–Pausztovszkij 9418005, 61).
1b. ’〈tűz, láng〉 nagy erővel fellobban(va jut vhova)’ ❖ a’ Láng ide, ’s tova tsapódván [a félelmet növeli] (1784 Magyar Hírmondó C0272, 662) | Szalmavár ég, a Posztó Sámuel szénakazala ég, magasra csapódnak a lángok (1886 Tolnai Lajos 8483022, 137) | Nem rakhatom meg nagyon a tűzet, csapódik a láng, s a füstöt hordja a szél (1999 e. Kocsis Rózsi CD48).
2. ’hirtelen, nagy erővel, lendülettel vágódik vmibe’ ❖ [Kadosa] megy mint fergetegek szárnyán a gyilkos erőszak, Mely tör, emel, vagy aláz, s mindent fölforgat utában: Úgy megyen ez, s az ölő seregek közepébe csapódik (1823–1824 Vörösmarty Mihály CD01) | [a vadludak] víg lármával csapódnak a föléledt sás közűl kicsillogó tócsák vizébe (1891 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | [a lelőtt vadászgép] hatalmas füstszalagot huzva maga után meredek zuhanással csapódik a tengerbe (1942 Déli Hírlap 2121001, 8) | Az aszteroidákról szóló híreket lehet rémhíreknek minősíteni, de nemrég a világ látványos bemutatót kapott a Jupiterbe csapódó égi bombákról (2000 Magyar Hírlap CD09).
2a. ’〈hang, szag, fény stb. vmely érzékszervbe〉 hirtelen nagy erővel jut’ ❖ Edgy gyenge tüzetske, jelessen Tsillámlva, szemünkbe tsapódék (1781 Főldi János 7112002, 127) | hátam mögül valamelly éles sikoltás csapódék füleimbe (1845 Garay János C1815, 120) | az asszonynak minduntalan orrába csapódott a frissen borotvált arcok meg a kifent bajuszok pomádé illata (1910 Tersánszky Józsi Jenő CD10) | A töltés két erdő közt kanyarog Borrévig, hűvös sarjúszag csapódik az orrunkba (1970 Mészöly Miklós 9439002, 732).
3. ’〈ajtó, fedél stb.〉 csattanó hangot adva zárul, csukódik’ ❖ Az ajtó is ránk csapódott (1859 Rákosi László 8386004, 5) | a házmester kitaszigálta a vendéget, döngve csapódott a kapu (1917–1919 Krúdy Gyula CD54) | hallja, hogy nyílik és csapódik a mellette levő szoba ajtaja (1927 Móra Ferenc 9459038, 159) | Egymás után csapódnak a szemétládák fedelei, s a százkilós férfiak játszi könnyedséggel pakolják teli a szeméttartályokat (1995 Magyar Hírlap CD09).
4. ’véletlenszerűen v. alkalomszerűen szegődik, csatlakozik vki vkihez v. vmihez’ ❖ A háború után még néhány viharvert bosnyák is hozzájuk csapódott s itt rekedtek Iván nyakán (1936 Somogyváry Gyula 9611001, 16) | egy férfi, aki valahogy hirtelen csapódott hozzájuk (1969 Mándy Iván 9420038, 547) | Vannak, akiknek egyházuktól, vallásuktól elszakadva is – úgy érzik – szükségük van hitre. Ezeknek egy része kisebb vallásfelekezetekhez, szektákhoz csapódik (1983 Pető Gábor Pál 1119004, 194).
Ö: be~, fel~, ki~, le~, össze~.
ÖU: bele~, el~, neki~, oda~, rá~, vissza~.
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. csap¹; ÉKsz.; SzT.