csekély mn és fn 

I. mn 15B

1. (vál) ’kicsi, nem számottevő 〈szám, mérték v. érték〉, ill. ilyen számú, méretű, mértékű v. értékű 〈dolog〉’ ❖ Tbbire e’ nyavalya [ti. a köszvény] nem olly ſullyos, a’ forrózás-is tſekély (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 133) | A’ terheseknek többnyire a’ fogadás [= foganás] után, még edgyſzer, ámbár tsekélyebb mértékben, meg-jelenik a’ hóſzámjok (1802 Zsoldos János 8541005, 209) | [Európának] hossza ’s széle olly csekély (1830 Széchenyi István 8429003, 99) | a legcsekélyebb munkabér nállunk 4 [ezüstforint] (1848 Munkásmozgalmak C3082, 85) | a bükk fájának csekély értéke miatt az erdők jövedelmezősége igen csekély (1892 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | Adyt csekély kivétellel epigonok és tehetetlenek támadták (1924 Benedek Marcell 9042004, 84) | a folklór művészek keze ügyéből csupán igen csekély számú vázlat, munkatanulmány maradt ránk (1972 Voigt Vilmos 9781004, 162).

2. (rég) ’minőségét, teljesítményét v. alkalmasságát tekintve a kívánt mértéket el nem érő, nem kielégítő 〈dolog〉’ ❖ Lengeteg ing [=] viseltes, kopott, […] tsekély vékony ümög (1784 Kisded szótár C0815, 54) | Vagynak minden Nyelvbenn ſzók, a’ mellyek a’ Meſterségbenn tündöklenek; de a’ Terméſzeti nagy Indúlatok’ kifejezésébenn ſzárazok, daraboſok, hidegek, és tsekélyek (1793 Bessenyei Sándor 7045001, [a6v]) | Menjen az Ur Sághy Úrhoz, végye által az én ötven szebb papirosú, ’s háromszáz hetvenöt csekélyebb papirosú exemplárjaimat (1830 Kazinczy Ferenc C4938, 295) | Hajózom én is szél ellen, noha Csillag-vizsgálni látcsövem csekély (1892 Ábrányi Emil ford.–Byron C0510, 118).

3. ’jelentéktelen, lényegtelen, figyelmen kívül hagyható 〈dolog〉’ ❖ Az a csekély újság környékünkön, hogy […] Inkey Károly kis asszonya tegnap előtt éjjel egy jövevény Chirurgussal elszökött (1806 Csehy József C2557, 196) | Reggeltől estig valami csekély hivatal foglalta el (1854 Jókai Mór CD18) | Mindig is sajnáltam, hogy olyan csekély ok miatt különböztünk meg (1920–1921 Gárdonyi Géza C5322, 77) | Az UNESCO az európaiak többségének szemében csekély szerepet játszik (1976 Valóság ford. 2056023, 125).

3a. (rég, irod) ’〈a beszélő személyére, művére, magatartására stb. vonatk., saját szerénységét tanúsító, udvarias jelzőként〉’ ❖ Ezen Magyar forditásról továbbá én ſemmit egyebet nem mondhatok, hanem hogy tsekély tehetségem ſzerint igyekeztem a’ hívséges Forditónak köteleſségét tellyeſiteni (1772 Tordai Sámuel 7353001, [VI]) | a’ Magyar Nemzeti Játékszín részérűl mint annak kormányzója Az Első Hajós nevezete alatt próbábúl irt tsekélly operával kedveskedni bátorkodom (1810 Vida László C2560, 501) | fogadja tőlünk ezen csekély ajándékot, inkább tisztelet, mint jutalmazásképpen (1851 Jókai Mór CD18) | a lekötelező szívesség nem az én csekély személyemnek szól (1901 Ambrus Zoltán C0595, 65) | Hegedűs [Gyula] a színjátszás valamennyi készségével gazdagon van felszerelve, de – csekély ítéletem szerint – leghatalmasabb színpadi fegyvere mégis nagyszerű beszélő készségében rejlik (1921 Pataki József CD10).

4. (rég) ’társadalmi v. anyagi tekintetben hátrányos, kedvezőtlen 〈származás, helyzet stb.〉, ill. ilyen származású, helyzetű, sorsú 〈személy v. csoport〉’ ❖ A’ tárſaságot mulattatni tudó meſterséget hagyuk a’ tsekély embereknek, ezek ha valami nyájas dolgot ſzollanak, mindenek tapſolnak ö nékiek (1780 Szathmáry Király Miklós ford. C3854, 75) | Hányszor hallottam panaszt, mikor más valaki, csekélyebb eredetű kapta el a’ hivatalt, mellyre ti alkalmatlanok voltatok! (1843 Széchenyi István CD1501) | ha a főurakkal igy bánnak, mi történik velünk csekély helyzetüekkel? (1862 Kemény Zsigmond C2617, 82) | törzsöm ismernem kell, bárminő csekély (1879 Csiky Gergely ford.–Szophoklész C1313, 53).

5. (rég, nyj is) ’Nem mély.’

5a. ’sekély 〈folyó- v. állóvíz〉’ ❖ Mi víz? melly akármelly nagy folyóvizeknél Szélesebb, ’s meszszebb hat a’ nagy tengereknél? Még is mélységére mindennél tsekélyebb, Egy kis tsergedező patak nála mélyebb. Megfejtés: Harmat (1789 Főldi János C1758, 195) | a’ Gődények és Kalános-gémek nagy seregekben lepik meg az apadó csekély vizeket, szorgalmatosan halásznak (1829 Pák Dienes 8346012, 34) | átgázolható csekély ér (1856 Jókai Mór C2247, 6) | Vékony jégen, csekély vizeken a jég alatt álltak a nagy csukák (1934 Néprajzi Múzeum Értesítője C6817, 291).

5b. (ritk) ’lapos 〈tányér〉’ ❖ Szombati uramnál oly csekély cintányérok voltak, hogy a kalán sehogy sem merült meg rajtuk (1851–1854 Táncsics Mihály 8463015, 35) | csekélytányér (sikértányér): lapostányér (1914 Magyar Nyelvőr C5971, 43).

II. fn 4B (rég)

’〈folyó- v. állóvízben:〉 sekély vizű hely’ ❖ sekély [=] tsekély, gázló (1784 Kisded szótár C0815, 74) | Tsak alig indúlunk-be a’ viznek tsekélyjén, Fordúl a’ Szél (1789 Pálóczi Horváth Ádám C1505, 59) | A’ hajózható Kanálisok, mellyek a’ fenyves halmok és motsáros tsekélyek közt útat nyitnak a’ városhoz […] nagy költséggel tisztittatnak ki (1793 Sándor István C3665, 52) | Zátony, […] tsekély, rév (1816 Vocabularium C1948, 91).

Sz: csekélyes, csekélyít.

Vö. CzF. ~, csekélyértékü, csekélytartalmú; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

csekély melléknév és főnév
I. melléknév 15B
1. (vál)
kicsi, nem számottevő 〈szám, mérték v. érték〉, ill. ilyen számú, méretű, mértékű v. értékű 〈dolog〉
Tbbire e’ nyavalya [ti. a köszvény] nem olly ſullyos, a’ forrózás-is tſekély
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
A’ terheseknek többnyire a’ fogadás [= foganás] után, még edgyſzer, ámbár tsekélyebb mértékben, meg-jelenik a’ hóſzámjok
(1802 Zsoldos János)
[Európának] hossza ’s széle olly csekély
(1830 Széchenyi István)
a legcsekélyebb munkabér nállunk 4 [ezüstforint]
(1848 Munkásmozgalmak)
a bükk fájának csekély értéke miatt az erdők jövedelmezősége igen csekély
(1892 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford.)
Adyt csekély kivétellel epigonok és tehetetlenek támadták
(1924 Benedek Marcell)
a folklór művészek keze ügyéből csupán igen csekély számú vázlat, munkatanulmány maradt ránk
(1972 Voigt Vilmos)
2. (rég)
minőségét, teljesítményét v. alkalmasságát tekintve a kívánt mértéket el nem érő, nem kielégítő 〈dolog〉
Lengeteg ing [=] viseltes, kopott, […] tsekély vékony ümög
(1784 Kisded szótár)
Vagynak minden Nyelvbenn ſzók, a’ mellyek a’ Meſterségbenn tündöklenek; de a’ Terméſzeti nagy Indúlatok’ kifejezésébenn ſzárazok, daraboſok, hidegek, és tsekélyek
(1793 Bessenyei Sándor)
Menjen az Ur Sághy Úrhoz, végye által az én ötven szebb papirosú, ’s háromszáz hetvenöt csekélyebb papirosú exemplárjaimat
(1830 Kazinczy Ferenc)
Hajózom én is szél ellen, noha Csillag-vizsgálni látcsövem csekély
(1892 Ábrányi Emil ford.Byron)
3.
jelentéktelen, lényegtelen, figyelmen kívül hagyható 〈dolog〉
Az a csekély újság környékünkön, hogy […] Inkey Károly kis asszonya tegnap előtt éjjel egy jövevény Chirurgussal elszökött
(1806 Csehy József)
Reggeltől estig valami csekély hivatal foglalta el
(1854 Jókai Mór)
Mindig is sajnáltam, hogy olyan csekély ok miatt különböztünk meg
(1920–1921 Gárdonyi Géza)
Az UNESCOUnited Nations Educational, Scientific and Cultural Organization ’Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete’ az európaiak többségének szemében csekély szerepet játszik
(1976 Valóság ford.)
3a. (rég, irod)
〈a beszélő személyére, művére, magatartására stb. vonatk., saját szerénységét tanúsító, udvarias jelzőként〉
Ezen Magyar forditásról továbbá én ſemmit egyebet nem mondhatok, hanem hogy tsekély tehetségem ſzerint igyekeztem a’ hívséges Forditónak köteleſségét tellyeſiteni
(1772 Tordai Sámuel)
a’ Magyar Nemzeti Játékszín részérűl mint annak kormányzója Az Első Hajós nevezete alatt próbábúl irt tsekélly operával kedveskedni bátorkodom
(1810 Vida László)
fogadja tőlünk ezen csekély ajándékot, inkább tisztelet, mint jutalmazásképpen
(1851 Jókai Mór)
a lekötelező szívesség nem az én csekély személyemnek szól
(1901 Ambrus Zoltán)
Hegedűs [Gyula] a színjátszás valamennyi készségével gazdagon van felszerelve, de – csekély ítéletem szerint – leghatalmasabb színpadi fegyvere mégis nagyszerű beszélő készségében rejlik
(1921 Pataki József)
4. (rég)
társadalmi v. anyagi tekintetben hátrányos, kedvezőtlen 〈származás, helyzet stb.〉, ill. ilyen származású, helyzetű, sorsú 〈személy v. csoport〉
A’ tárſaságot mulattatni tudó meſterséget hagyuk a’ tsekély embereknek, ezek ha valami nyájas dolgot ſzollanak, mindenek tapſolnak ö nékiek
(1780 Szathmáry Király Miklós ford.)
Hányszor hallottam panaszt, mikor más valaki, csekélyebb eredetű kapta el a’ hivatalt, mellyre ti alkalmatlanok voltatok!
(1843 Széchenyi István)
ha a főurakkal igy bánnak, mi történik velünk csekély helyzetüekkel?
(1862 Kemény Zsigmond)
törzsöm ismernem kell, bárminő csekély
(1879 Csiky Gergely ford.Szophoklész)
5. (rég, nyj is)
Nem mély.
5a.
sekély 〈folyó- v. állóvíz〉
Mi víz? melly akármelly nagy folyóvizeknél Szélesebb, ’s meszszebb hat a’ nagy tengereknél? Még is mélységére mindennél tsekélyebb, Egy kis tsergedező patak nála mélyebb. Megfejtés: Harmat
(1789 Főldi János)
a’ Gődények és Kalános-gémek nagy seregekben lepik meg az apadó csekély vizeket, szorgalmatosan halásznak
(1829 Pák Dienes)
átgázolható csekély ér
(1856 Jókai Mór)
Vékony jégen, csekély vizeken a jég alatt álltak a nagy csukák
(1934 Néprajzi Múzeum Értesítője)
5b. (ritk)
lapos 〈tányér〉
Szombati uramnál oly csekély cintányérok voltak, hogy a kalán sehogy sem merült meg rajtuk
(1851–1854 Táncsics Mihály)
csekélytányér (sikértányér): lapostányér
(1914 Magyar Nyelvőr)
II. főnév 4B (rég)
〈folyó- v. állóvízben:〉 sekély vizű hely
sekély [=] tsekély, gázló
(1784 Kisded szótár)
Tsak alig indúlunk-be a’ viznek tsekélyjén, Fordúl a’ Szél
(1789 Pálóczi Horváth Ádám)
A’ hajózható Kanálisok, mellyek a’ fenyves halmok és motsáros tsekélyek közt útat nyitnak a’ városhoz […] nagy költséggel tisztittatnak ki
(1793 Sándor István)
Zátony, […] tsekély, rév
(1816 Vocabularium)
Sz: csekélyes, csekélyít
Vö. CzF. ~, csekélyértékü, csekélytartalmú; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások