cselekvény fn 4B (rég)
1. ’végrehajtott tett, ill. folyamatos v. folyamatban levő tevékenység’ ❖ gyakran egéſz órát is el tltött az ollyas jeles Tselekvények körl, mellyek az embernek jó hírt ’s nevet ſzerzenek (1787 Barczafalvi Szabó Dávid ford.–Miller C0790, 227) | [ha] városomba jöttök, meg-lakoltok gonoſz cselekvéntekért (1793 Dugonics András C1457, 320) | [vannak olyanok, akiknek] cselekvényei nem saját, hanem idegen akaratból származnak, kik idegen czélok elérésére kénytelen eszközül használtatnak. Illyenek a’ rabok, rabszolgák, ’s despotismus alatti népek (1848 Benczúr János 8038002, 12) | [Benő Józsefet] az irányában különben kegyes egyházi főtanács minden papi cselekvénytől szigorúan eltiltotta (1868 Mikó Imre CD57).
1a. (Jog is) ’a jog által szabályozott, ill. a büntetőjog eszközeivel szankcionálni rendelt tevékenység’ ❖ a’ becstelenek, csaknem mint a’ kiskorúak, minden polgári cselekvényre alkalmatlanoknak nyilváníttatnak a’ magyar törvény által (1845 Szűcs István 8457001, 5) | Loptak, betörtek, öltek, de, ugyanezekre a cselekvényekre vonatkozólag nem hazudtak (1920 Gábor Andor 9163013, 19).
2. ’megszabott mozzanatokból álló eljárás, művelet’ ❖ a község házánál várt nagyszámu néző sereg szét nyilt sorai közt a feldiszitett terembe lépvén, kezdetét véve az ünnepélyes cselekvény (1857 Vasárnapi Újság CD56) | A keresztelési cselekvény rövid szokott lenni (1887 Baksay Sándor C0730, 208) | a fölkent és megkoronázott királyné mégis csak nagyobb tényező volt az ország állami életében, hogysem hozzájárulása nélkül lehetett volna e fontos közjogi cselekvényt [ti. a királyválasztást] végbe vinni (1894 Schönherr Gyula CD55) | babonás cselekvények (1931 Szendrey Zsigmond–Szendrey Ákos C6942, 203).
2a. (ritk) ’〈hatósági, közigazgatási, (egyházi) bírósági eljárásban:〉 hivatalos irat, ügyirat; akta’ ❖ Cselekvények = akták (iratok) (1786 Barczafalvi Szabó Dávid C6000, 36) | Halló azzal vádoltatott: hogy azokat a’ fontos Tselekvényeket (Acta) […] titkon a’ Levêltárból (Archivum) kiiktatta (1788 Gelei József ford.–Sintenis C1868, 223).
3. ’〈elbeszélő v. drámai műben:〉 az eseményeknek, ill. a szereplők megnyilvánulásainak egymást követő, egymáshoz kapcsolódó, (művészi) tudatossággal megszerkesztett és ábrázolt folyamata; cselekmény’ ❖ [a gyenge drámaírók] orátori dictiókban öntik ki egyéni s a mű határain kivül fekvő érzelmeiket, mik által csaknem mindenkor vagy jellemek rontatnak, vagy a cselekvény haladása gátoltatik (1830 Bajza József C0715, 83) | „Toldi estéje” 5 ének lesz, per 40 összefogott stropha, de még csak kettő van benne készen. Cselekvénye igen lassu (1847 Arany János 8014122, 91) | e különben durván szőtt cselekvény oly elemeket rejt magában, melyekből lehetett volna jó regényt írni (1869 Gyulai Pál 8173010, 382) | Bródy nem volt igazi színpadi író, nem volt elég koncentráltsága, hogy szervesen felépített cselekvényt tudjon végigvezetni (1937 Schöpflin Aladár 9590002, 163).
J: cselekedet, cselekmény.
ÖU: fő~.
ÖE: ~dús, ~egység, ~folyam.
Sz: cselekvényes, cselekvénytelen, cselekvényű.
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. cselekedik; ÉKsz.