cselekvés fn 4Bcselekedés (rég)

1. ’a cselekszik igével kifejezett tevékenység’ ❖ az  tselekedéseknek minden oka adása nélkül […] azt tselekedik, a’ mi nékiek tetszik (1784 Magyar Hírmondó C0272, 582).

2. (akaratlagos) tett, ill. folyamatos v. folyamatban levő cselekedet’ ❖ Árpád ckarakterében két főpontot kell felfogni, melly alá minden […] cselekvéseit (Handlung) lehet rendelni (1826–1827 Toldy Ferenc C4168, 28) | nem elégedni meg a sirással, hanem cselekvést kezdeni s felhíni arra a népet is (1862 Remellay Gusztáv 8391005, 83) | az emlősállat igen sok oly cselekvésre képes, mely megtanulást, megértést, emlékezetbentartást követel, sok ily cselekvést kombinálni is tud (1929 Az állatok világa ford. CD46) | az egyéni cselekvések látszólag teljesen individuálisak (1969 Almási Miklós 1002001, 64) | A kutya mielőtt lefekszik, ált. többször körbefordul; már Darwin is leírta ezt a viselkedést, és példaként hozta fel az ösztönös cselekvésre, amelyet ebeink vad őseiktől örököltek (1993 Sárkány Pál et al. CD59).

2a. (Nyelvt is) ’〈bizonyos igék v. igei származékok denotátumának megnevezéseként〉’ ❖ a mány végzet verbale substantivumot [= igéből képzett főnevet] jelent, azaz ollyan magánérthető igét, melly cselekvést vagy szenvedést vagy állapotot jelent; mathematice igaz tehát, hogy személyt nem jelenthet, p. o. tudom, tudomány (1839 Kossuth Lajos CD32) | Az alanyhoz való viszony szerint az ige kétféle lehet: a közönségesebb kifejezésmód az, hogy az alanytól kiindulónak képzeljük a cselekvést, tehát az alany valóban cselekvő személy (1897 PallasLex. CD02) | [a magyarban és a finnugor testvérnyelvekben] maga az igei végződés rámutat, hogy az igében kifejezett cselekvés egy meghatározott, konkrét dologra vonatkozik-e, vagy csak sok közül valamelyikre (1997 Magyar nyelv és irodalom CD13).

3. (rég, Irodt) ’〈elbeszélő v. drámai műben:〉 az eseményeknek, ill. a szereplők megnyilvánulásainak egymást követő, egymáshoz kapcsolódó, (művészi) tudatossággal megszerkesztett és ábrázolt folyamata; cselekmény’ ❖ [a szerb hőskölteményben] lelni ugyan leírásokat is, melyek gyakran apróságokba is bocsátkoznak, de a fő cselekvéssel szorosan összefüggenek (1827 Toldy Ferenc 8481036, 205) | [Petőfi Sándor] romantikus színdarabja valóságos melodráma, cselekvése csupa rikító jelenet (1933 Pintér Jenő CD44).

Ö: pót~.

ÖU: kényszer~, látszat~, mese~, tömeg~.

ÖE: ~elem, ~elmélet, ~forma, ~kényszer, ~képtelenség, ~kör, ~mód, ~rendszer, ~sor, ~sorozat, ~struktúra, ~vágy.

Sz: cselekvéses, cselekvési, cselekvésű.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz. cselekedik; ÉKsz.; SzT. cselekedés

cselekvés főnév 4B
cselekedés 4B (rég)
1.
a cselekszik igével kifejezett tevékenység
az  tselekedéseknek minden oka adása nélkül […] azt tselekedik, a’ mi nékiek tetszik
(1784 Magyar Hírmondó)
2.
(akaratlagos) tett, ill. folyamatos v. folyamatban levő cselekedet
Árpád ckarakterében két főpontot kell felfogni, melly alá minden […] cselekvéseit (Handlung) lehet rendelni
(1826–1827 Toldy Ferenc)
nem elégedni meg a sirással, hanem cselekvést kezdeni s felhíni arra a népet is
(1862 Remellay Gusztáv)
az emlősállat igen sok oly cselekvésre képes, mely megtanulást, megértést, emlékezetbentartást követel, sok ily cselekvést kombinálni is tud
(1929 Az állatok világa ford.)
az egyéni cselekvések látszólag teljesen individuálisak
(1969 Almási Miklós)
A kutya mielőtt lefekszik, ált.általában többször körbefordul; már Darwin is leírta ezt a viselkedést, és példaként hozta fel az ösztönös cselekvésre, amelyet ebeink vad őseiktől örököltek
(1993 Sárkány Pál et al.)
2a. (Nyelvt is)
〈bizonyos igék v. igei származékok denotátumának megnevezéseként〉
a mány végzet verbale substantivumot [= igéből képzett főnevet] jelent, azaz ollyan magánérthető igét, melly cselekvést vagy szenvedést vagy állapotot jelent; mathematice igaz tehát, hogy személyt nem jelenthet, p. o.példának okáért tudom, tudomány
(1839 Kossuth Lajos)
Az alanyhoz való viszony szerint az ige kétféle lehet: a közönségesebb kifejezésmód az, hogy az alanytól kiindulónak képzeljük a cselekvést, tehát az alany valóban cselekvő személy
(1897 PallasLex.)
[a magyarban és a finnugor testvérnyelvekben] maga az igei végződés rámutat, hogy az igében kifejezett cselekvés egy meghatározott, konkrét dologra vonatkozik-e, vagy csak sok közül valamelyikre
(1997 Magyar nyelv és irodalom)
3. (rég, Irodt)
〈elbeszélő v. drámai műben:〉 az eseményeknek, ill. a szereplők megnyilvánulásainak egymást követő, egymáshoz kapcsolódó, (művészi) tudatossággal megszerkesztett és ábrázolt folyamata; cselekmény
[a szerb hőskölteményben] lelni ugyan leírásokat is, melyek gyakran apróságokba is bocsátkoznak, de a fő cselekvéssel szorosan összefüggenek
(1827 Toldy Ferenc)
[Petőfi Sándor] romantikus színdarabja valóságos melodráma, cselekvése csupa rikító jelenet
(1933 Pintér Jenő)
ÖU: kényszercselekvés, látszatcselekvés, mesecselekvés, tömegcselekvés
ÖE: cselekvéselem, cselekvéselmélet, cselekvésforma, cselekvéskényszer, cselekvésképtelenség, cselekvéskör, cselekvésmód, cselekvésrendszer, cselekvéssor, cselekvéssorozat, cselekvésstruktúra, cselekvésvágy
Sz: cselekvéses, cselekvési, cselekvésű
Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz. cselekedik; ÉKsz.; SzT. cselekedés

Beállítások