csenevész² l. csenevészik

csenevészik tn ige 12b1 (kissé rég)csenevész (kijelentő mód jelen idő egysz 3. sz-ben)

1. ’〈élőlény v. annak vmely testrésze (kedvezőtlen életfeltételek között)〉 növésében, fejlődésében visszamarad(va vmivé csökevényesedik), ill. ilyen állapotban sínylődik, senyved’ ❖ [a fák] más Földbe pedig sokáig tsak nyavalyognak ’s tsenevésznek, és növésnek nem veszik magokat (1773 Szilágyi Sámuel² ford.–Wiegand C4022, 200) | Legjobb szereti a spárga a gazdag televényü, ritka szerkezetü, vérmes, mély rétegü, napos fekvésü homokos földet; sürű földben csak csenevész (1854 Galgóczi Károly 8153003, 68) | [a sziklás hegyormon] mogyoró-, galagonyabokor csenevészik a hasadékok között (1882 Jókai Mór CD18) | [A félmajmoknál] a fark hossza különböző; némelyeké a testnél jóval hosszabb, másoké meg alig látható csökevénnyé csenevészett (1913 RévaiNagyLex. C5703, 320).

2. (pejor) ’értékéből veszítve silányabb, satnyább dologgá válik’ ❖ Az Angliában és Francziaországban éledni kezdő nemzetgazdasági tudomány az apró német fejedelemségekben kamarai tudománynyá csenevészett (1891 Marczali Henrik CD55) | életet, tartalmat adni egy majdnem üres szóvá csenevészett fogalomnak: a magyar államnak (1904 Nagy képes világtörténet CD03).

Vö. CzF. csenevész²; ÉrtSz. csenevész¹, csenevészik; TESz. csenevész

csenevész² lásd csenevészik
csenevészik tárgyatlan ige 12b1 (kissé rég)
csenevész (kijelentő mód jelen idő egysz 3. sz-ben)
1.
〈élőlény v. annak vmely testrésze (kedvezőtlen életfeltételek között) növésében, fejlődésében visszamarad(va vmivé csökevényesedik), ill. ilyen állapotban sínylődik, senyved
[a fák] más Földbe pedig sokáig tsak nyavalyognak ’s tsenevésznek, és növésnek nem veszik magokat
(1773 Szilágyi Sámuel² ford.Wiegand)
Legjobb szereti a spárga a gazdag televényü, ritka szerkezetü, vérmes, mély rétegü, napos fekvésü homokos földet; sürű földben csak csenevész
(1854 Galgóczi Károly)
[a sziklás hegyormon] mogyoró-, galagonyabokor csenevészik a hasadékok között
(1882 Jókai Mór)
[A félmajmoknál] a fark hossza különböző; némelyeké a testnél jóval hosszabb, másoké meg alig látható csökevénnyé csenevészett
(1913 RévaiNagyLex.)
2. (pejor)
értékéből veszítve silányabb, satnyább dologgá válik
Az Angliában és Francziaországban éledni kezdő nemzetgazdasági tudomány az apró német fejedelemségekben kamarai tudománynyá csenevészett
(1891 Marczali Henrik)
életet, tartalmat adni egy majdnem üres szóvá csenevészett fogalomnak: a magyar államnak
(1904 Nagy képes világtörténet)
Vö. CzF. csenevész²; ÉrtSz. csenevész¹, csenevészik; TESz. csenevész

Beállítások