csepegős mn 15C

1. (átv is) ’rajta v. benne levő, ill. képződött folyadékot cseppekben hullató’ ❖ Tsepegs-szem: Epiphora, lippitudo (1809 Végtagokra szedett szótár C3747, 76) | Nedves időjárás volt itt kelmeteknél, mert ugyancsak csepegős az ereszaljuk (1877 Lukácsy Sándor C2945, 41) | [Ady] párzásba vont össze szóképeket, csöpögősen mártogatta belé őket a gyönyör harmatába (1922 Révész Béla CD10) | csipás szemű, csepegős orrú szeretőik (1959 Benedek Marcell ford.–France 9042008, 298).

2. ’olyan 〈időjárás, ill. időszak〉, amelyben apró cseppekben, időnként abbamaradva esik az eső’ ❖ Csepegős volt az idő aznap (1912 Gárdonyi Géza C1840, 186) | tele voltak balsejtelemmel, amit ez a sivár, csöpögős őszi hajnal még csak fokozott (1962 Magyar Nemzet márc. 1. C4800, 7) | Látom ezt a fiatalembert őszi, csöpögős reggeleken, melyeknek ködjét úgy lélegezte be, akár a gyorsan illanó szabadságot (1991 Kertész Imre² CD41).

3. (rég, Fiz) ’folyékony, cseppfolyós 〈anyag〉’ ❖ minden csepegős test, bizonyos körülmények közt gömb alakot vesz föl (1843 Tarczy Lajos 8464002, 22) | [a lehűlő légrétegek] nem tudván minden páráikat tovább megtartani, azoknak egy részét csepegős vizzé válni engedik. Itt a harmat (1854 Vasárnapi Újság CD56) | [a testek] szilárdak, csepegősek vagy légneműek (1869 Greguss Gyula C1918, 190).

4. (rendsz. csöpögős alakban) ’túlságosan érzelmes, az érzelmekre hatni akaró 〈mű〉, ill. felkorbácsolt érzelmek által keltett 〈jelenet, folyamat〉’ ❖ Veszélyes is szerelmesregényt írni, mert könnyen csöpögőssé válhat (1995 Magyar Hírlap CD09) | „Firenze, megbántottál!”, mondta [Batistuta], újabb érzelmi töltetet adva az olasz focit körüllengő csöpögős hisztériának (1996 Magyar Hírlap CD09) | A tiszteletreméltó igyekezet ugyan néha leülteti a cselekmény tovagördülését, ám akik a csepegős, édeskés amerikai álmot kedvelik, legalább hosszan elidőzhetnek ott (1999 Figyelő CD2601).

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.

csepegős melléknév 15C
1. (átv is)
rajta v. benne levő, ill. képződött folyadékot cseppekben hullató
Tsepegs-szem: Epiphora, lippitudo
(1809 Végtagokra szedett szótár)
Nedves időjárás volt itt kelmeteknél, mert ugyancsak csepegős az ereszaljuk
(1877 Lukácsy Sándor)
[Ady] párzásba vont össze szóképeket, csöpögősen mártogatta belé őket a gyönyör harmatába
(1922 Révész Béla)
csipás szemű, csepegős orrú szeretőik
(1959 Benedek Marcell ford.France)
2.
olyan 〈időjárás, ill. időszak〉, amelyben apró cseppekben, időnként abbamaradva esik az eső
Csepegős volt az idő aznap
(1912 Gárdonyi Géza)
tele voltak balsejtelemmel, amit ez a sivár, csöpögős őszi hajnal még csak fokozott
(1962 Magyar Nemzet márc. 1.)
Látom ezt a fiatalembert őszi, csöpögős reggeleken, melyeknek ködjét úgy lélegezte be, akár a gyorsan illanó szabadságot
(1991 Kertész Imre²)
3. (rég, Fiz)
minden csepegős test, bizonyos körülmények közt gömb alakot vesz föl
(1843 Tarczy Lajos)
[a lehűlő légrétegek] nem tudván minden páráikat tovább megtartani, azoknak egy részét csepegős vizzé válni engedik. Itt a harmat
(1854 Vasárnapi Újság)
[a testek] szilárdak, csepegősek vagy légneműek
(1869 Greguss Gyula)
4. (rendsz. csöpögős alakban)
túlságosan érzelmes, az érzelmekre hatni akaró 〈mű〉, ill. felkorbácsolt érzelmek által keltett 〈jelenet, folyamat〉
Veszélyes is szerelmesregényt írni, mert könnyen csöpögőssé válhat
(1995 Magyar Hírlap)
„Firenze, megbántottál!”, mondta [Batistuta], újabb érzelmi töltetet adva az olasz focit körüllengő csöpögős hisztériának
(1996 Magyar Hírlap)
A tiszteletreméltó igyekezet ugyan néha leülteti a cselekmény tovagördülését, ám akik a csepegős, édeskés amerikai álmot kedvelik, legalább hosszan elidőzhetnek ott
(1999 Figyelő)
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.

Beállítások