csicsóka fn 6A
1. ’Észak-Amerika mérsékelt égövi részén őshonos, 1,5–4 méter magas, a napraforgóéhoz hasonló virágú évelő növény, amelynek tojásdad v. lándzsás levelei fűrészes szélűek, ill. e növények faja (Helianthus tuberosus)’ ❖ A’ Gyökeres Vetemények’ közzé tartoznak a’ Veres Répa vagy Tzékla, Sárga és Fejér Répa […], Szelid Rapontz, Kolompér, Árpa Repa, vagy Tſitsóka, és ezekhez hasonlók (1773 Szilágyi Sámuel² ford.–Wiegand C4022, 181) | a’ földi almának, csicsókának, burgundiai répának ’s más egyéb gyökeres veteményeknek haszontalan levelei, ha már elvirágoztak leszedettetvén igen jó eledelt adnak a’ marháknak (1835 Némethy József 8333016, 230) | Európában több kultivált Helianthus-faj ismeretes. A két legnevezetesebb: a Helianthus annuus L., a napraforgó (napvirág, kenyérvirág, tányérrózsa, szotyola). […] A másik faj a Helianthus tuberosus L., a csicsóka (1913 RévaiNagyLex. C5705, 698) | 1950-ben Somogy, Tolna és Baranya megyére, elsősorban a paraszti gazdaságokra esett az ország csicsókával bevetett területének 97,4%-a (1977 NéprajziLex. CD47).
1a. ’e növényeknek egy területre ültetett, egy területen növő összessége’ ❖ ? A’ két els hóld, mint terméſzetes Rét, meg-hagyatódhatnék a’ maga vóltt állapottyában […]. A’ harmadik hóldban Ló-here; a’ negyedikben Spanyol veres Lóhere […]; a’ tizenkettdikben Tsitsóka; a’ tizenharmadikban Muhar; a’ tizennegyedikben Ketske-ſzakáll; a’ tizenötödikben Bába-, vagy Csaba-íre, vagy Lednek foglalhatna helyet (1800 Tessedik Sámuel 7347002, 24) | [a váltógazdaság következtében] sok helyen a’ mező 7, 9, 13 szinü leszen, ’s lóher, répa, bükköny, zab, korompély, tönköly, buza, árpa, rozs, csicsóka ’s a’ t. rendre váltja fel egymást (1831 Széchenyi István CD1501) | igéző rendetlenségben váltják föl egymást őszivetés, zab, kukoricza, köles, napraforgó, csicsóka, burgonya (1856 Vasárnapi Újság CD56).
2. ’〈vmely étel alapanyagaként is:〉 e növény keményítőt nem tartalmazó, pirosas v. fehéres, jellegzetesen szabálytalan alakú gumója’ ❖ Leg-nagyobb melegbe, ſzélbe, epret ſzedett ſzámotzát A’ nyájjal nyúgodván délbe, rám rázta a’ Barkótzát Fldi-mogyorót, tsitsókát (1788 Ravazdy András 7276002, 271) | bibircsós krumplihoz, s csicsókához hasonlitott [a lehullott jég] (1855 Vasárnapi Újság CD56) | Faepret ettünk, földiszedret, a gledicsfa hosszú termése széléről azt a kocsonyás, édes valamit: csicsókát és sóskát. Amit ép nyujtott az évszak (1936 Illyés Gyula 9274057, 158) | elballagok a Fény utcai piacra, ahol vár engem Mariska néni, az idén hetvenéves kofa, azokkal a finomságokkal, amelyekért érdemes élni. A szezontól függ, mikor, mit pakol ki – csicsókát, birsalmasajtot, aszalt szilvát, dióbelet (1997 Magyar Hírlap CD09).
2a. ’ebből készült étel’ ❖ Csicsóka, írósvajjal vagy mártalékkal (1834 Pesti szakácskönyv C3483, 322) | ha császár vagy, egyél fáczánt s ne lopd el az én sült csicsókámat! (1877 Jókai Mór C2272, 103) | csicsóka sajtmártásban (1995 Új Könyvek CD29).
3. (rég, ritk, Növ) ’raktározószervvé módosult gyökérzet v. hajtás; gumó’ ❖ A’ Tsitsóka Napvirág víz ízű, tsitsókái pedig eledelűl, tsemegéűl szolgálnak (1813 Diószegi Sámuel C5316, 311) | Gumó (növ., néhol csicsóka v. mogyoró, tuber), a többé-kevésbbé gömbölyded és meghusosodott, leginkább földbeli törzs- és gyökérképletek (törzsgumó, gyökérmogyoró) (1894 PallasLex. CD02).
4. ’burgonya keményítőben és vitaminokban gazdag gumója’ ❖ A Gyalog Tsitsókából (vulgo Földi-alma, Kolompár, Kurumpli) lisztet készíteni, a’ vagy a Gyalog-Tsitsókát egy, vagy több esztendőkig el tartani. Végy a’ mennyire lehet, szép, nagy egészséges Tsitsókákat, rakd vízbe, ’s hagyd benne egy óráig, hogy a’ föld le-ázzék (1802 Beck Dávid C6947, 253).
Sz: csicsókás.
Vö. CzF. csicsóka¹; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz. csicsóka¹