csihe (6B) l. csille

csille fn 6Bcsihe, csijje, csilye

1. (Műsz v. Bánya) ’keskeny vágányon v. kötélpályán futó, bányában termelt anyagok szállítására való kisebb méretű teherkocsi’ ❖ [az] aranyérczes köveket […] csillén (Hund) taszítják ki (1853 Kőváry László C2805, 173) | [a széntelep sínein] sűrűn futkosnak a szénnel megrakott csillék (láda-szekerkék), a széntelepből a főaknába szállítván terhüket (1894 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | A Nap egyre gömbölyűbben állt fölébe a kivájt agyag-bányának s a dróton lógó csilléket teleöntötte fénnyel (1930 Gelléri Andor Endre CD10) | A négy kilométer hosszú iparvágányon 35-40, motorral és lóval vontatott csille szállította a mészkövet a gyárba (2000 Veress D. Csaba CD36).

1a. (jelzőként is)(vhány) ilyen teherkocsinyi 〈bányából kitermelt anyag〉’ ❖ [A vajdahunyadi vasműhöz vezető sodronypályán] a szállító képesség 1500 csille naponta (1891 Weisz Tádé C0285, 154) | A péntek-mozgalom már az első héten 1926 csille szenet hozott terven felül (1953 Szabad Nép aug. 8. C0400, 2) | egy csille szén (1983 Tollas Tibor 9818019, 53).

2. (nyj) ’széna, fa szállítására haszn. kisebbfajta szekér (rakományával együtt)’ ❖ [Derecskén] csíje néven nevezik a megrakott szénás- vagy szalmás-szekeret (1934 Népünk és Nyelvünk C6448, 232) | Gyakran említett járműféle a keskeny erdőjáró szekér, a csille is (1999 Magyar néprajz CD47).

2a. (jelzőként)(vhány) ilyen kis szekérnyi 〈széna, szalma, fa stb.〉’ ❖ egy csille fáért akkor időben kapott 4-5 váltóforintot (1851–1854 Táncsics Mihály 8463015, 28) | „egy csihe szína” kis szekér széna (1906 A debreceni nyelvjárás C6298, 27) | „egy csille széna” a fele vagy egynegyede volt egy rendes „szekér szénának” (1977 NéprajziLex. CD47).

2b. ’szénából, fából, takarmányból stb. (vhány) ilyen szekérre való mennyiség’ ❖ összevágta ölfának, s ha egy ölet fel birt állitani, ebből került négy csille (1851–1854 Táncsics Mihály 8463015, 28) | csille: kis szekér széna (1907 A szigetközi nyelvjárás C6706, 30) | [A csillyés szó] eredete a csihe szó, mely alatt a debreceni gazda és általában a földmíves ember kisebb csomó szénát, szalmát, csutkát […] aprított fát, felvágott tuskót ért (1933 Népünk és Nyelvünk C7177, 146) | csille: […] egy kocsira való rakomány széna, szalma megnevezése (1977 NéprajziLex. CD47).

2c. ’szénából, fából stb. ilyen mennyiségű halom, rakás’ ❖ a’ 8. 14 ’s 16 petrentzébl álló rakás nem bagja, hanem kissebb ’s nagyobb kalangya vagy tsille (1827 Tudományos Gyűjtemény C5612, 81) | Csilye: kis boglya (1906 Magyar Nyelv C5848, 186) | A 19. sz. elején 8-10 petrence szénából raktak egy csillét (1977 NéprajziLex. CD47) | A Tiszántúl és a Kisalföld számos pontján használatos boglyanév a csille (csijje, csihe) (1999 Magyar néprajz CD47).

Ö: bánya-.

ÖE: ~buktató, ~fogó, ~pálya, ~sor, ~szekér.

Sz: csillényi.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; ÚMTsz. csille¹

csihe lásd csille
csille főnév 6B
csihe 6B
csijje 6B
csilye 6B
1. (Műsz v. Bánya)
keskeny vágányon v. kötélpályán futó, bányában termelt anyagok szállítására való kisebb méretű teherkocsi
[az] aranyérczes köveket […] csillén (Hund) taszítják ki
(1853 Kőváry László)
[a széntelep sínein] sűrűn futkosnak a szénnel megrakott csillék (láda-szekerkék), a széntelepből a főaknába szállítván terhüket
(1894 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford.)
A Nap egyre gömbölyűbben állt fölébe a kivájt agyag-bányának s a dróton lógó csilléket teleöntötte fénnyel
(1930 Gelléri Andor Endre)
A négy kilométer hosszú iparvágányon 35-40, motorral és lóval vontatott csille szállította a mészkövet a gyárba
(2000 Veress D. Csaba)
1a. (jelzőként is)
(vhány) ilyen teherkocsinyi 〈bányából kitermelt anyag〉
[A vajdahunyadi vasműhöz vezető sodronypályán] a szállító képesség 1500 csille naponta
(1891 Weisz Tádé)
A péntek-mozgalom már az első héten 1926 csille szenet hozott terven felül
(1953 Szabad Nép aug. 8.)
egy csille szén
(1983 Tollas Tibor)
2. (nyj)
széna, fa szállítására haszn. kisebbfajta szekér (rakományával együtt)
[Derecskén] csíje néven nevezik a megrakott szénás- vagy szalmás-szekeret
(1934 Népünk és Nyelvünk)
Gyakran említett járműféle a keskeny erdőjáró szekér, a csille is
(1999 Magyar néprajz)
2a. (jelzőként)
(vhány) ilyen kis szekérnyi 〈széna, szalma, fa stb.〉
egy csille fáért akkor időben kapott 4-5 váltóforintot
(1851–1854 Táncsics Mihály)
„egy csihe szína” kis szekér széna
(1906 A debreceni nyelvjárás)
„egy csille széna” a fele vagy egynegyede volt egy rendes „szekér szénának”
(1977 NéprajziLex.)
2b.
szénából, fából, takarmányból stb. (vhány) ilyen szekérre való mennyiség
összevágta ölfának, s ha egy ölet fel birt állitani, ebből került négy csille
(1851–1854 Táncsics Mihály)
csille: kis szekér széna
(1907 A szigetközi nyelvjárás)
[A csillyés szó] eredete a csihe szó, mely alatt a debreceni gazda és általában a földmíves ember kisebb csomó szénát, szalmát, csutkát […] aprított fát, felvágott tuskót ért
(1933 Népünk és Nyelvünk)
csille: […] egy kocsira való rakomány széna, szalma megnevezése
(1977 NéprajziLex.)
2c.
szénából, fából stb. ilyen mennyiségű halom, rakás
a’ 8. 14 ’s 16 petrentzébl álló rakás nem bagja, hanem kissebb ’s nagyobb kalangya vagy tsille
(1827 Tudományos Gyűjtemény)
Csilye: kis boglya
(1906 Magyar Nyelv)
A 19. sz.század elején 8-10 petrence szénából raktak egy csillét
(1977 NéprajziLex.)
A Tiszántúl és a Kisalföld számos pontján használatos boglyanév a csille (csijje, csihe)
(1999 Magyar néprajz)
Ö: bánya-
ÖE: csillebuktató, csillefogó, csillepálya, csillesor, csilleszekér
Sz: csillényi
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; ÚMTsz. csille¹

Beállítások