csikar ige 1a  csikor (rég v. nyj)

1. ts (alany n. is, beleértett hat tárggyal is) ’〈hasat, belet〉 görcsös fájdalommal szorít v. görcsös összehúzódásra késztet vmi, ill. 〈görcs〉 így kínoz, bánt vkit’ ❖ [a tigris] üres bélit az éhség tsikarja (1798 Vályi Nagy Ferenc C4341, 44) | A gyomromat … úgy csikarja valami (1888 Jókai Mór C2238, 19) | látta, hogy húznak ki a Szajnából egy öngyilkost, […] s utána három napig csikarta a görcs, valahányszor csak evett (1915 Nyugat ford. CD10) | jjajjj a gyomrom. […] Jaj de csikarja, jaaaj (1919 Szép Ernő 9665041, 109) | éhség is csikarta a gyomromat (1967 Rónay György ford.–Collodi 9573161, 26).

1a. tn ’〈has, bél〉 görcsöl, fáj’ ❖ Van mikor hasam csikar mint hasmenéskor (1874 Berczik Árpád ford.–Molière C3176, 95) | riadtan észlelte, hogy csikar a hasa. Abban biztos volt, hogy nem mer kimenni vécére, de azt is tudta, az előjelekből, hogy könyörtelen hasmenés következik (1985 Eörsi István 9125029, 59).

2. ts (irod) ’〈érzés, indulat〉 erősen, nyugtalanítóan bánt, izgat vkit’ ❖ Faust elgondolkozva föl-alájár; hozzácsatlakozik Mefiszto. Mefiszto. A fitymált szerelemre! A tűzre a pokolban! Tudnék csak szörnyebbet, hogy mind elkáromkodjam! Faust. Mi ez? Mi csikar annyira? Nem láttam ily pofát soha! (1873 Dóczi Lajos ford.–Goethe C1428, 121) | Vágyak csikarnak tehetetlenül páncélos ég takar testem vonaglik (1925 Bányai Kornél CD10) | Csikart a gyónás vágya (1962 Galambos Lajos 9166001, 84).

2a. tn (ritk, irod) ’〈érzés〉 ilyen módon megnyilvánul vkiben, ill. belehasít vkibe’ ❖ Az öreg úr szívébe szinte eddig ismeretlen fájdalom csikart egyszerre (1921 Tersánszky Józsi Jenő CD10) | valósággal csikart benne az alattomos kíváncsiság (1928 Kassák Lajos CD10).

3. ts (kissé rég, átv is) ’〈eszköz, testrész v. (azzal) vki〉 csíp(ve), csavar(va szorít) v. horzsol, karcol, ill. így gyötör vkit, vmit’ ❖ Próbálnók-meg mi tíz magyar tudós együtt munkálkodásával egy Dolgok Lexicona írását, tarkaságot látnánk. Egyik deák szerkeztésre csikarná a’ magyar nyelvet, másik németeskednék, harmadik a’ sok ettetett attatott szenvedő formával […] nehezítené a kimondást (1821 Döbrentei Gábor C5535, 31) | tenyereivel nyomta, csikarta izzó homlokát (1889 Abonyi Lajos C0492, 58) | [Kamilla] hagyta, hogy az öreg, vértelen ujjak tapogassák, szomjasan csikarják a harisnyáját (1930 Komor András CD10) | [az élet] maró, karcoló, karmoló, csikaró, tépő tüskebozót-rengetegén nagy sokára átértünk (1995 Magyar Hírlap CD09).

3a. tn (tárgyragos határozóval is) (ritk, átv is) ’〈hegyes tárgy v. testrész v. (azzal) vki, vmi〉 ilyen mozdulatot végez’ ❖ ma a’ nép megveti a’ tekintetet [= tekintélyt], de tőle fél, ’s a’ félelem többet csikar rajta, mint mennyit hajdan a’ tisztelet és szeretet adott (1841 Fábián Gábor ford.–Tocqueville 8134009, 17) | [A sok hangya] bele csimbajkodott mérgesen egymásba, Csikart a lábával, harapott a szája (1849 Tompa Mihály CD01) | A csauszok megfogták az oroszfalvi vargát, kapálózott, csikart, rúgott, harapott, de hasztalan (1889 Mikszáth Kálmán CD04).

4. ts (kissé rég) ’Kikényszerít, kierőszakol, ill. kivált, előidéz vmit.’

4a. ’ellenkezést, ellenállást legyőzve erőszakosan v. rámenősen megszerez, kicsikar vmit’ ❖ a’ másiktól valami pénzt tsikarjon (1787 Barczafalvi Szabó Dávid ford.–Miller C0791, 257) | Rabolcz erőszakkal csikart magáévá (1836 Vajda Péter C4666, 123) | Viharkérvényt (Sturmpetition) terveznek, a várostól [ti. Bécstől] az iránt csikarni biztositékot, hogy a jövő télen át is kijárand napszámuk (1848 Kossuth Hírlapja CD61).

4b. ’〈megnyilatkozást v. információt〉 hosszas kérdezéssel, rábeszéléssel kihúz, ill. erőszakkal, akarata ellenére kikényszerít vkiből’ ❖ Mindenkitől tömjént, dicséretet csikart Magának (1823 Aurora C0031, 89) | A kínpadra vonczolás bizonyos kínzásoknak fokozatos alkalmazásában állott, részint azért, hogy a gyanusitott vagy vádlott egyéntől vallomás csikartassék, részint pedig azért, hogy netaláni büntársainak megnevezésére vagy felfedezésére birasson (1863 Lauka Gusztáv 8343007, 68) | [Irma] addig unszolta és csikarta a folytatást, míg a mese végét érte (1881 Vajkay Károly C4674, 80) | [Báthory Zsigmond] a főurak közül sokakat elfogatott, kínpadra húzatott, tőlük ily módon vallomásokat csikart (1916 Halász Imre CD10).

4c. ’nagy erőfeszítéssel, szívós akarattal v. erőszakkal elér, megvalósít, előidéz vmit’ ❖ kínok’ agyarai közzl tsikort [nevetés] (1806 Wándza Mihály 8525024, 130) | puskáitok golyóival részünkre csikarátok a’ győzedelmet (1836 Vajda Péter 8504021, 29) | ’Sz tudok mosolygni, s ölni, míg mosolygok; „Helyes”-t kiáltni arra, a mi fáj; Csikart könyűkkel nedvesítni arczom’ (1870 Lőrinczi Lehr Zsigmond ford.–Shakespeare CD11) | Gondviselése ha az, hogy gaztettünkből jót csiholjon, feladatunk: célját csikarni és a jóból is kilelni eszközét a rossznak (1969 Jánosy István ford.–Milton 9276011, 15) | A gyászból csikart bizakodás (1997 Magyar nyelv és irodalom CD13).

4d. (vál) ’nagy nehezen v. fájdalmasan előidéz, okoz vmit vmi’ ❖ irgalomért esdeklő gyermekek hangjai, vagy a’ kiállhatlan fájdalom csikarta jajgatások lázitják fel minden jobb érzésü ember kebelét (1841 Pesti Hírlap CD61) | Mily fukar aratást csikar Munkátok (1923 Tóth Árpád ford.–Baudelaire CD01) | könnycseppet csikar az emlék (1956 Nagy László² 9473053, 63).

Ö: ki~.

ÖU: el~, elő~.

Vö. CzF. ~, csikaró, csikor¹; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT. ~, csikarhat; ÚMTsz. csikar¹