alakoskodó mn-i ign, mn és fn
I. mn-i ign → alakoskodik.
II. mn 17A
1. ’képmutató, álszent 〈személy〉’ ❖ föllép a haza bölcse, hatalmas érvei megcáfolják a jogtipró álokoskodást, mely alakoskodó orcátlansággal akarja elámítani Európa jogérzetét (1876 Löw Immánuel 8278002, 83) | Alakoskodóvá, hazuggá, képmutatóvá akkor válik a lélek, ha hosszú ideig elnyomatásban van (1948 Déry Tibor 9107001, 93) | [Szabolcsi Bence] végső elfordulásában a kor elviselhetetlenül alakoskodó, Liszt Ferencet hamisító, Bartók Bélát kifelé ünneplő, de valójában kiszorítani igyekvő „kultúrpolitikájától” (1995 Magyar Hírlap CD09).
1a. (kissé rég) ’színével, alakjával környezetébe beleolvadó v. más faj egyedeit utánzó 〈élőlény〉’ ❖ Alakoskodó növény […] termete, színe stb. a termőhelytől v. általában a termőhely környezetétől nem különbözik, […] ami a növénynek védélmére, ellenségétől való menekülésére nézve hasznos lehet (1893 PallasLex. CD02) | [Ez a kis gém] kitűnő alakoskodó; nemcsak gunnyasztva téveszti meg a szemet, hanem a nádszálakon kapaszkodva is. Első esetben valami torzsdarabnak, szemétnek tarthatjuk, másodikban meg vastagabb nádszálnak (1899 Chernel István CD34) | az alakoskodó keszegpók […] sárgaszínű a repce virágán, csontfehér a gyalogbodzán és fehér-pirosan foltos, ha a lóhere virágjain áll lesbe (1933 Az állatok világa ford. CD46).
2. (rég) ’színjátszó, színészkedő’ ❖ az egész alakoskodó társaság bé-rohhant (1808 Holosovszky Imre C2096, 125) | királyaink udvarában … tartózkodtak alakoskodó bohóczok (1895 Irodalomtörténeti Közlemények C0212, 457) • alakoskodó játék a) (Népr) ’alakos játék, alakoskodás’ ❖ a Néprajzi Társaság népi színjátékokat mutattat be a fővárosban. Tanulságos elolvasnunk Sebestyén Gyula indoklását. „Ma, midőn a népi alakoskodó játékok több százados emlékei már pusztulófélben vannak, a Magyar Néprajzi Társaságnak aligha van fontosabb feladata, mint az, hogy … e téren megmentsen minden menthetőt [...]” (1972 Diószegi Vilmos CD30) | [Berze Nagy János a következő csoportokat különbözteti meg a] misztériumok és alakoskodó játékok között: Luca-napi kotyoló mondókák, betlehemes játékok, regösénekek, aprószenteki korbácsolók, vízkereszti játékok, farsangolók, balázsjárók, húsvéti játék, pünkösdölők, „veszekedők” (1988 Magyar néprajz CD47) b) (rég) ’színmű, színdarab’ ❖ a’ komédiáknak, alakoskodó játékoknak olvasásában … a’ drága idt vesztegetik (1805 Hollósi Egyed C2095, 102).
III. fn 1A
1. ’képmutatóan, hamisan viselkedő személy’ ❖ Vannak mégis hölgyek, kik […] inkább hajolnak a’ mézesajku alakoskodók legiojihoz (1848 Sepsy Károly 8406004, 73) | Nem szívelem azokat az alakoskodókat, akik unos-untalan a közérdekről papolnak, miközben az egyetlen igazi gondjuk az, hogy mindennap tele legyen a bendőjük (1985 Grendel Lajos 1060003, 342).
2. (Népr) ’vmely ünnepkörhöz kapcsolódó dramatikus játékban szereplő személy’ ❖ le kell fényképeztetni a jelmezes alakoskodókat s meg kell figyeltetni a sok hagyományos régiséget őrző együgyű előadás minden legapróbb részletét (1912 k. Sebestyén Gyula CD30) | A görögöknél pl. a mai napig is maszkos alakoskodók járnak körül, akik a névtelen elhunytakat képviselik (1981 Dömötör Tekla 1039008, 219) | koreográfiájában ősi rítusokat idéz fel, melyben télbúcsúztatót, tavaszköszöntő és leányavató rituális táncokat álarcos alakoskodók elevenítik meg (1997 Magyar Hírlap CD09).
2a. ’komédiás, színész’ ❖ A komédiás, az alakoskodó, ki testével-lelkével egyaránt részt vesz a játékban, ezúttal a művész típusának tekinthető (1921 Kosztolányi Dezső CD10).
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.