csillogó mn-i ign, mn és fn
I. mn-i ign → csillog.
II. mn 17A
1. (túlzó is) ’fel-felcsillanva visszaverődő 〈fény, sugárzás〉, ill. a fényt erősen, élesen visszaverő 〈tárgy, dolog〉’ ❖ Legcsillogóbb a hajnal csillaga (1839 Eötvös József CD01) | a nap kisüt a tengeren s minden kis hullámát nyugtalan csillogó fénynyel hinti be (1899 e. Péterfy Jenő 8363002, 330) | Szabályos orra volt, magas, fehér homloka, csillogóan fekete, hullámos haja (1952 Németh Andor ford.–Dreiser 9480004, 27) | [A stroncium] titánvegyületének kristályai a gyémántnál csillogóbbak (1987 Tények könyve CD37) | az új öltözőkben csillogó tisztaság (1999 Magyar Hírlap CD09).
1a. ’díszes külsejével feltűnő, pompás 〈tárgy, dolog, személy〉, ill. külsőségekben gazdag, fényűző 〈esemény〉’ ❖ Szálljon le székiről a föld legdúzsb királya, S az árva Cleliát jobbjával bár kínálja, S csak hogy bérűl vele oszszam meg szívemet, Ültessen csillogó székébe engemet (1790 Dayka Gábor ford. 7075012, 76) | Ez a’ Várad gyönyörű hely, […] Báró Patatich Ádám Püspök […] tevé csillogóvá (1794 Kazinczy Ferenc C2555, 345) | örömest felcserélné a város zajos pompájával, csillogó estélyeivel, aranyszerszámos fogataival a csendes falu tiszta levegőjét (1857 Vasárnapi Újság CD56) | A kastélyban csillogó tábornokok és kopott hadnagyok, tekintélyes miniszterek s keszeg irnokok, előkelő dámák és tábori széplányok zsibonganak (1931 Sárközi György 9587012, 345) | Nem kellene csillogó ünnepségeket rendezni, amikor az ország lakosságának egy jelentős része nélkülöz (1998 Magyar Hírlap CD09).
2. ’erős érzést, kül. örömöt, boldogságot tükröző 〈szem, arc(kifejezés)〉’ ❖ „’S nem hallottátok-e testőröm által, kit előtökbe küldék, hogy a’ foglyok’ szabadon bocsátását parancsolám?” – monda Dózsa, csillogó szemeit körüljártatva a’ tömegen (1847 Eötvös József 8126013, 159) | boldog, csillogó, szerelmes tekintetük (1923 Karinthy Frigyes 9309006, 134) | A hat szem még csillogóbban nézte Eszter arcát (1956 Németh László² 9485044, 452) | napjában csak kétszer hallgathattuk [a rabbi] mélyértelmű tanításait, reggel és este nézhettük csillogó arcát (1989 Temesi Ferenc ford.–Patai 2039009, 25).
3. ’erőteljes, tiszta csengésű (magas) 〈hang〉, ill. ilyen hangzású 〈ének, rím stb.〉’ ❖ Aki látja őket [ti. a spanyol nőket] az életben, a villogó szemüket, a csillogó hangjukat, a mozdulataik fürgeségét, azt hiszi, hogy mindez örökösen forrongó nyugtalanságukból fakad (1918 Szini Gyula ford.–Louÿs CD10) | Egy regénykönyvből olvasta ezt lelkesen és csillogó hangon az öreg suszterbácsi a Párizsi utcában (1930 Krúdy Gyula CD54) | fakóbb és primitívebb asszonáncok bizonyos esetekben adekvátabbak, tehát tökéletesebbek lehetnek nagy, csillogó, kimunkált rímeknél (1955 Kardos László 9305001, 298) | Thoms Moser az igazán érces, csillogó tenorral, Debora Voigt a szabad szárnyalással és a tisztább szövegű, bensőségesebben árnyalt énekkel marad adós (1998 Magyar Hírlap CD09).
4. ’színes fordulatokban gazdag, káprázatos 〈szöveg, zene v. előadásmód〉’ ❖ Csillogó prózád: ügyes, rövid szófüzet (1837 Tóth Péter 8491004, 380) | csillogó a darab [ti. Berczik Árpádé] nyelvezete, de így nem beszéltek soha, s írni sem írtak egy idő óta (1897 Ady Endre CD0801) | [Juhász Aladár] Maximovics Szilárdné úrhölgygyel Liszt „Les Preludes” czimű művét 2 zongorán csillogó technikával és művészi átérzéssel adta elő (1911 Zenelap 2117002, 13) | Dumas fils […] ismét megjelent előttünk, hogy [A bagdadi hercegnőben] csillogó dialógokba öltöztetett hamis érveléseivel, hideg okoskodásával elhitesse velünk felvetett tézise helyességét (1914 Ambrus Zoltán C0604, 102) | [A naturalizmus] a színpadon a klasszicizmus álpátoszos szavaló stílusával szemben a természetes beszédet, az apró gesztusokat, az élethű arcjátékot […] hangsúlyozta, s a csillogó egyéni alakításoknál fontosabbnak tartotta az összjátékot (1965 Osváth Béla CD53) | [Hevesi András] a Lipótvárosról írt csillogó esszét (1974 Vas István 2025001, 517).
5. ’rendkívüli, bámulatra méltó 〈értelem, ész〉, ill. ilyen észre valló 〈megnyilvánulás〉’ ❖ Szóltál s csillogó elméddel Balga szivem leigáztad (1889 Bartók Lajos C0865, 54) | csillogó tehetségű vezérének (1900 Budapesti Hírlap júl. 15. C0055, 1) | A csillogó elmésség […] az eredetiség látszata alatt többnyire köznapiságot takar (1910 Schöpflin Aladár CD10) | [Mikszáth Kálmán A jó palócok című kötetének] bája, csillogó humora, pompás sok megfigyelése nemcsak szerzője nevének hírét alapozta meg, hanem a palócoknak is egyszerre népszerűséget szerzett (1916 e. Malonyay Dezső CD07) | a tétel csillogó kifejtése (1923 Kosztolányi Dezső 9359446, 120) | csillogóan tiszta stílusa (1932 Brachfeld Olivér CD10) | Csillogó, valóban bölcs gondolatok (1938 Szalatnai Rezső 9636002, 21) | Réz Pál csillogó leleményű fordítása (1992 Almási Miklós 2027038, 42).
6. ’〈értékben, ill. eredményben〉 magasan kiemelkedő, nagyszerű’ ❖ háladatlannak tartják a’ zajtalan ’s kevés csillogó eredményekkel biztató munkát (1858 Mocsáry Lajos 8314001, 203) | [Francesco Sforza] minden csillogó hadi sikerei dacára sem igen nyerte volna el a legfőbb hatalmat, ha egyuttal nőül nem veszi az utolsó Visconti-nak a természetes leányát (1893 PallasLex. CD02) | mikor [1849 tavaszán] hat nagy váratlan és csillogó győzelmünk bekövetkezett (1935 Hegedüs Lóránt 9234003, 120) | minden csillogó siker ellenére a költő felett összecsapnak a válság hullámai (1938 Passuth László CD10).
7. ’sikerekben, elismerésekben gazdag 〈élet(pálya)〉’ ❖ vajon nem várnak-e téged is veszélyek, tisztelt barátom, nagyságos polgármester úr, ha a csillogóbb pályát, a képviselőséget választod? (1897 Mikszáth Kálmán 8312012, 161) | a magyar fiúk megtanulják a keserű leckét: a hadseregnél nem vár rájuk csillogó karrier (1912 Adorján Andor CD10) | A befektetők nem a riasztó napi valóságot vásárolták meg, hanem a csillogó jövőt (1998 Figyelő CD2601).
III. fn 1A (nyj)
’ráeső fényben ragyogó dísz’ ❖ A pruckát [= pruszlikot] zsinórokkal és csillogókkal ékesítik (1941 Hajós Elemér CD52).
Sz: csillogós.
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; ÚMTsz.