csimbók fn 3A4
1. ’összeragadt, összetapadt, gubancos szőr- v. hajcsomó, hajtincs’ ❖ Borzas Hanák mind az öt ujját bemeríté a csimbókjaiba, s körülvakarta a kalap alatt a fejét (1848–1856 Jókai Mór CD18) | Hosszú, gyapjas, sötétbarna, sőt feketeszínű szőrük nagy termetükkel egyetemben valami sajátos, sőt mondhatnók: idegenszerű, lompos külsőt kölcsönöz ezeknek az állatoknak [ti. a szamárcsődöröknek], különösen akkor, ha több éves szőrük, csimbókjai, – mint valami nemeztakaró rongyai – egészen a földig lógnak le (1929 Az állatok világa ford. CD46) | csimbókokban lógtak poros, szőke hajfürtjei (1985 Grendel Lajos 1060004, 414).
1a. (rég) ’〈férfihajviseletként:〉 fonással, sodrással v. csomózással összefogott hajcsomó’ ❖ Ez elött tsimbókot, most haj por tornyot viselünk fejünkön (1779 Bessenyei György¹ C1083, 18) | Kaczenreiternek erősen szőke, hosszú haja volt és serdülő, vereses szakálla, Kalondainak pedig szénfekete haja, kétoldalt csimbókokba bogozva, és hegyesen kipödrött, huszáros bajusza (1876 Jókai Mór CD18) | [Kun László] haját kún módra hosszúra eresztette és csimbókba fonta (1928 Hóman Bálint CD42) | A férfiak a XIX. század második feléig hosszú hajat hordtak, s ezt leeresztve, befonva vagy csimbókba sodorva viselték (2000 Baranyi Béla et al. CD36).
2. (rég v. nyj) ’〈fonálon, zsinóron stb.〉 csomó, bog’ ❖ tsimbók [=] tsomó, bog (1784 Kisded szótár C0815, 86) | tsimbókot kötni a’ tzérnán (1823 Német–magyar–deák lexikon C3048, 41) | Zsebkendőre szoktak csimbókot kötni, emlékeztetőül (1851 Magyar közmondások könyve C2993, 68) | szalmakalapja a hátán csüng, csimbókra huzódott szalagja pedig a torkát szorongatja (1884 Gyarmathy Zsigáné C1951, 242) | csimbók: bog (1918 Magyar Nyelv C5860, 161).
3. (ritk) ’〈tyúkféléknél:〉 a csőr alsó kávája és a torok közötti részen levő lecsüngő bőrlebeny’ ❖ [A pávaszemes pulyka] fejének és nyakának csupasz bőre ibolyakék, a szem környéke skarlátvörös, csimbókja kék (1933 Az állatok világa ford. CD46).
J: csombók.
ÖU: haj~, sár~.
Sz: csimbókos.
Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz. csimbók¹