csipp-csupp (0) l. csip-csup

csip-csup mn és msz 0csipp-csupp

I. mn (jelzőként)

’csekély értékű, jelentéktelen, szóra sem érdemes 〈dolog〉’ ❖ [az érett tökön] nyílást vágnak a’ nyakok’ tetején, ’s kitisztítván, tojást, korpát, ’s akarmi tsipptsupp jószágot tartanak benne (1805 Pethe Ferenc 8364013, 135) | holmi csipcsup versecskéket … férczelget (1834 Velencei szappanpor C4157, 201) | Hallotta, amint anya a háztartás csip-csup gondjairól beszélt leányával (1923 Kosztolányi Dezső 9359001, 161) | Most már mindenféle csip-csup ügyet ideraknak elém? (1989 Kiss Ilona ford.–Voszlenszkij 2024014, 48).

a. (rég, ritk) ’gyenge, csenevész 〈ember v. növény〉’ ❖ mind a’ kettnk vala tsip-tsup gyerek (1791 Mátyási József C3064, 245) | Többé akkor ki nem virít a főld hasonló fával, Csak a csip-csup vad olajfa marad fanyar ágával (1799 Csokonai Vitéz Mihály ford.–Vergilius CD01).

II. msz (rég, ritk)

’〈csepegő, csobbanó víz hangjának utánzására〉’ ❖ Tip-top, tip-top, kopogtak eleinte hangosan a kis topánkák, míg lassan egyre tompább lett az ázott fűben, a puhuló talajon, csip-csop, csip-csop (1908–1910 Mikszáth Kálmán CD04) | Aztán csipp-csupp lassu csepegés hangzott alólról a pincéből (1912 Gárdonyi Géza 9173001, 52).

Vö. CzF. csipcsop · csipcsup; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.

csipp-csupp lásd csip-csup
csip-csup melléknév és mondatszó 0
csipp-csupp 0
I. melléknév (jelzőként)
csekély értékű, jelentéktelen, szóra sem érdemes 〈dolog〉
[az érett tökön] nyílást vágnak a’ nyakok’ tetején, ’s kitisztítván, tojást, korpát, ’s akarmi tsipptsupp jószágot tartanak benne
(1805 Pethe Ferenc)
holmi csipcsup versecskéket … férczelget
(1834 Velencei szappanpor)
Hallotta, amint anya a háztartás csip-csup gondjairól beszélt leányával
(1923 Kosztolányi Dezső)
Most már mindenféle csip-csup ügyet ideraknak elém?
(1989 Kiss Ilona ford.Voszlenszkij)
a. (rég, ritk)
gyenge, csenevész 〈ember v. növény〉
mind a’ kettnk vala tsip-tsup gyerek
(1791 Mátyási József)
Többé akkor ki nem virít a főld hasonló fával, Csak a csip-csup vad olajfa marad fanyar ágával
(1799 Csokonai Vitéz Mihály ford.Vergilius)
II. mondatszó (rég, ritk)
〈csepegő, csobbanó víz hangjának utánzására〉
Tip-top, tip-top, kopogtak eleinte hangosan a kis topánkák, míg lassan egyre tompább lett az ázott fűben, a puhuló talajon, csip-csop, csip-csop
(1908–1910 Mikszáth Kálmán)
Aztán csipp-csupp lassu csepegés hangzott alólról a pincéből
(1912 Gárdonyi Géza)
Vö. CzF. csipcsop · csipcsup; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.

Beállítások