alamizsnás mn és fn (vál/rég)

I. mn 2A9

1. ’alamizsna elhelyezésére való’ ❖ Ezek a szólamok lakomáján voltak s elcsipkedték a hulladékot. Ó, régen élődnek ezek már a szavak alamizsnás kosarán (1867 Arany János–Rákosi Jenő ford. C3730, 237) | A mankós, görbe ember megint odament hozzá. Az alamizsnás sapka a kezében (1953 Németh László² ford.–Tolsztoj¹ 9485067, 317).

2. ’alamizsnát kérő, abból élő’ ❖ Alamizsnábol élö, alamuszta, vagy alamizsnás (1816 Vocabularium C1948, 2) | Koldúsi nyelv Mozogjon ajkaim közt, s e vasas térd, Melyet csupán a kengyel görbitett, mint Alamizsnás emberé hajoljon?… (1848 Petőfi Sándor ford.–Shakespeare C3503, 231).

3. ’alamizsnát adó, adakozó’ ❖ János alexandriai patriarcha, ki bő adakozásáról alamizsnásnak neveztetik (1858 Mátyás Flórián ford. 8301004, 51) | Magyarországon […] Erzsébet […] szívjóságáról sokat tudtak […] a legendák, szegény emberek mesemondásai, alamizsnás történetei (1932 Krúdy Gyula C2839, 344) | Páduai Szent Antal az egyház legfőbb „alamizsnás mestere” (1990 Magyar néprajz CD47).

3a. ’az adományokat kezelő’ ❖ A hivataloskodó Alamisnás Primás (1810 Hazai és Külföldi Tudósítások C0194, 266).

II. fn 4A

1. (rég) ’alamizsnát kérő, abból élő személy; koldus’ ❖ a közönség szintén tudta, hogy melyik lépcső a négygarasos alamizsnásoké, és melyik a kétgarasosoké (1859 Vas Gereben C4362, 69).

2. (rég, Vall) ’a szegényeknek szánt alamizsnát összegyűjtő és elosztó egyházi személy’ ❖ a Tsászárné Alamisnása Rohán Érsek (1810 Hazai és Külföldi Tudósítások C0194, 267) | Ez biz’ az alamizsnás [szerzetes] (1858 Kemény Zsigmond C2615, 157) | Az infáns alamizsnása (magas papi méltóság, az a pap, aki az udvar jótékonyságra szánt pénzét kezelte) (1978 Kulcsár Zsuzsanna 1087002, 486).

3. (irod) ’pártfogást, jóindulatot (alázatoskodva) kolduló személy’ ❖ szerelmem mint az útonálló megrohan, Néha meg mint jámbor alamizsnás lép elédbe alázatosan (1845 Petőfi Sándor C3506, 302) | én alamizsnás nem leszek, Én sohse leszek második (1909 Ady Endre C0536, 273).

Sz: alamizsnáskodik.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. alamizsna; ÉKsz.; SzT.

alamizsnás melléknév és főnév (vál/rég)
I. melléknév 2A9
1.
alamizsna elhelyezésére való
Ezek a szólamok lakomáján voltak s elcsipkedték a hulladékot. Ó, régen élődnek ezek már a szavak alamizsnás kosarán
(1867 Arany János–Rákosi Jenő ford.)
A mankós, görbe ember megint odament hozzá. Az alamizsnás sapka a kezében
(1953 Németh László² ford.Tolsztoj¹)
2.
alamizsnát kérő, abból élő
Alamizsnábol élö, alamuszta, vagy alamizsnás
(1816 Vocabularium)
Koldúsi nyelv Mozogjon ajkaim közt, s e vasas térd, Melyet csupán a kengyel görbitett, mint Alamizsnás emberé hajoljon?…
(1848 Petőfi Sándor ford.Shakespeare)
3.
alamizsnát adó, adakozó
János alexandriai patriarcha, ki bő adakozásáról alamizsnásnak neveztetik
(1858 Mátyás Flórián ford.)
Magyarországon […] Erzsébet […] szívjóságáról sokat tudtak […] a legendák, szegény emberek mesemondásai, alamizsnás történetei
(1932 Krúdy Gyula)
Páduai Szent Antal az egyház legfőbb „alamizsnás mestere”
(1990 Magyar néprajz)
3a.
az adományokat kezelő
A hivataloskodó Alamisnás Primás
(1810 Hazai és Külföldi Tudósítások)
II. főnév 4A
1. (rég)
alamizsnát kérő, abból élő személy; koldus
a közönség szintén tudta, hogy melyik lépcső a négygarasos alamizsnásoké, és melyik a kétgarasosoké
(1859 Vas Gereben)
2. (rég, Vall)
a szegényeknek szánt alamizsnát összegyűjtő és elosztó egyházi személy
a Tsászárné Alamisnása Rohán Érsek
(1810 Hazai és Külföldi Tudósítások)
Ez biz’ az alamizsnás [szerzetes]
(1858 Kemény Zsigmond)
Az infáns alamizsnása (magas papi méltóság, az a pap, aki az udvar jótékonyságra szánt pénzét kezelte)
(1978 Kulcsár Zsuzsanna)
3. (irod)
pártfogást, jóindulatot (alázatoskodva) kolduló személy
szerelmem mint az útonálló megrohan, Néha meg mint jámbor alamizsnás lép elédbe alázatosan
(1845 Petőfi Sándor)
én alamizsnás nem leszek, Én sohse leszek második
(1909 Ady Endre)
Sz: alamizsnáskodik
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. alamizsna; ÉKsz.; SzT.

Beállítások