csodabogár fn 5A

1. (jelzőként is) (pejor is) ’megjelenését, viselkedését stb. tekintve a megszokottól elütő, (nevetségesen) furcsa, különc ember’ ❖ Ifiúságomban elég efféle csudabogár [ti. ostoba úr] dongott körültem, hol tapasztalnom kellett, hogy akinek esze nincs, szeretni se jó (1804 Bessenyei György¹ 7044052, 37) | Nem állhatta meg, hogy mégis ki ne menjen, megnézni ezt a csodabogarat, a ki az ujja hegyével akar gyógyítani (1856 Jókai Mór C2257, 94) | – Nézd azt a nőt! Milyen lehetetlenül van felöltözve. […] – Mondja Jani, ki az a csodabogár? (1936 Nagy Lajos 9472003, 84) | csodabogár tudós (2000 Új Könyvek CD29).

2. (jelzőként is) ’a maga nemében különös(, meglepő) dolog, furcsaság’ ❖ [némelyek próbálkozásainak] példáji az ujj Magyar termésekbe található némelly tsuda-bogár újj szók (1791 Aranka György C7095, 16) | Megunván a sikertelen rágcsálást … lenyelte a csodabogarat [ti. az osztrigát] (1883 Rózsaági Antal C3644, 195) | Az irodalmi csodabogarakat gyűjtők még jól emlékszenek arra a költői versengésre, amelynek végeztével Duk-Duk Bandinak nevezték el Ady Endrét (1924 Krúdy Gyula CD54) | Az információ olyan csodabogár, amelynek hasznosságára csak akkor ébredünk rá igazán, amikor éppen hiányától szenvedünk (1998 Figyelő CD2601).

3. (ritk) ’〈kül. mesékben:〉 nem valóságos, képzelet alkotta bogárszerű lény’ ❖ Vízi Pétert mindenféle vörös szemű csuszó-mászó állatok raja özönlötte körül; százlábú csodabogarak, egy fejjel és egy szemmel (1861 Eredeti népmesék C3085, 102) | a Csillagok háborúja, vagy egyéb sci-fi történetek kibernetikus csodabogarainak (1996 Természet Világa CD50).

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.; ÚMTsz.

csodabogár főnév 5A
1. (jelzőként is) (pejor is)
megjelenését, viselkedését stb. tekintve a megszokottól elütő, (nevetségesen) furcsa, különc ember
Ifiúságomban elég efféle csudabogár [ti. ostoba úr] dongott körültem, hol tapasztalnom kellett, hogy akinek esze nincs, szeretni se jó
(1804 Bessenyei György¹)
Nem állhatta meg, hogy mégis ki ne menjen, megnézni ezt a csodabogarat, a ki az ujja hegyével akar gyógyítani
(1856 Jókai Mór)
– Nézd azt a nőt! Milyen lehetetlenül van felöltözve. […] – Mondja Jani, ki az a csodabogár?
(1936 Nagy Lajos)
csodabogár tudós
(2000 Új Könyvek)
2. (jelzőként is)
a maga nemében különös(, meglepő) dolog, furcsaság
[némelyek próbálkozásainak] példáji az ujj Magyar termésekbe található némelly tsuda-bogár újj szók
(1791 Aranka György)
Megunván a sikertelen rágcsálást … lenyelte a csodabogarat [ti. az osztrigát]
(1883 Rózsaági Antal)
Az irodalmi csodabogarakat gyűjtők még jól emlékszenek arra a költői versengésre, amelynek végeztével Duk-Duk Bandinak nevezték el Ady Endrét
(1924 Krúdy Gyula)
Az információ olyan csodabogár, amelynek hasznosságára csak akkor ébredünk rá igazán, amikor éppen hiányától szenvedünk
(1998 Figyelő)
3. (ritk)
〈kül. mesékben:〉 nem valóságos, képzelet alkotta bogárszerű lény
Vízi Pétert mindenféle vörös szemű csuszó-mászó állatok raja özönlötte körül; százlábú csodabogarak, egy fejjel és egy szemmel
(1861 Eredeti népmesék)
a Csillagok háborúja, vagy egyéb sci-fi történetek kibernetikus csodabogarainak
(1996 Természet Világa)
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.; ÚMTsz.

Beállítások