abszolútum fn 3A

1. ’〈a viszonylagosság, relativitás ellentéteként:〉 tökéletesség, teljesség’ ❖ az egyetlen abszolútum e relatív világban (1917 Babits Mihály CD10) | Az Absolutum sehol sincsen, szabad-e beérniük a viszonylagossal? (1920 Gyergyai Albert CD10) | a sajtó az abszolútumhoz mérten nem értesíti olvasóit a világ eseményeiről. Értesít is, elhallgat is (1937 Nagy Lajos 2045037, 93) | mindig valamilyen bölcseleti rendet is keres, az érzékletesben az érzékelhető tárgyiság abszolútumát: metafizikáját akarja megragadni (1982 Balassa Péter 1008001, 175).

2. (Fil) ’mindentől független, örök, tökéletes és változatlan szubjektum, létező; Isten’ ❖ az abszolútum, az isten megismerését az emberi értelem megnyilatkozásának tekinti (1911 Lánczi Jenő CD10) | hőse istenkereső is, és a kalandok, ha sokszor igen nagy kerülőket tesznek is, az abszolútum felé vezető útjának részei (1943 Szerb Antal 9668001, 181) | éppen ennek a föltételezett abszolútumnak a létét kellene bizonyítani! (1977 Gecse Gusztáv 1057007, 355).

2a. ’végső, megkérdőjelezhetetlen igazság, önmagában értékként létező valóság’ ❖ Embert ölni még bűne miatt is vitatható jog; az élet abszolútum, a bűn nem az (1969 Illyés Gyula 9274077, 62) | Sartrenál az abszolútum nem a Semmi, hanem a szabadság (1981 Lendvai L. Ferenc 1092004, 219) | Horatius számára sem maga az augustusi rendszer az abszolútum, hanem […] az Imperium Romanum (1997 Havas László CD17).

Vö. IdSz.

abszolútum főnév 3A
1.
〈a viszonylagosság, relativitás ellentéteként:〉 tökéletesség, teljesség
az egyetlen abszolútum e relatív világban
(1917 Babits Mihály)
Az Absolutum sehol sincsen, szabad-e beérniük a viszonylagossal?
(1920 Gyergyai Albert)
a sajtó az abszolútumhoz mérten nem értesíti olvasóit a világ eseményeiről. Értesít is, elhallgat is
(1937 Nagy Lajos)
mindig valamilyen bölcseleti rendet is keres, az érzékletesben az érzékelhető tárgyiság abszolútumát: metafizikáját akarja megragadni
(1982 Balassa Péter)
2. (Fil)
mindentől független, örök, tökéletes és változatlan szubjektum, létező; Isten
az abszolútum, az isten megismerését az emberi értelem megnyilatkozásának tekinti
(1911 Lánczi Jenő)
hőse istenkereső is, és a kalandok, ha sokszor igen nagy kerülőket tesznek is, az abszolútum felé vezető útjának részei
(1943 Szerb Antal)
éppen ennek a föltételezett abszolútumnak a létét kellene bizonyítani!
(1977 Gecse Gusztáv)
2a.
végső, megkérdőjelezhetetlen igazság, önmagában értékként létező valóság
Embert ölni még bűne miatt is vitatható jog; az élet abszolútum, a bűn nem az
(1969 Illyés Gyula)
Sartrenál az abszolútum nem a Semmi, hanem a szabadság
(1981 Lendvai L. Ferenc)
Horatius számára sem maga az augustusi rendszer az abszolútum, hanem […] az Imperium Romanum
(1997 Havas László)
Vö. IdSz.

Beállítások