csodaszarvas fn 4A (Mit v. Népr)

’〈kül. mítoszokban az ég jelképeként, ill. a magyarság eredetmondájában szereplő mitikus állatként:〉 természetfeletti eredetű, csodatevő képességű szarvas’ ❖ A csoda-szarvas. Hunor és Moger, Nimród fiai, vadászat alkalmával egy szarvast űzőbe vevén, az őket a Káspi-tenger mellől a Meotis-tó mocsárjai közé csalogatja s ott eltűnik (1858 Arany János C6504, 455) | [Szent Lászlónak] Vácnál, a későbbi egyház helyén, égi látománya volt. A magyar ősmondák sebezhetlen csodaszarvasa jelenik meg előtte égő agancscsal (1896 Sebestyén Gyula CD44) | [Bartók Béla] Cantata Profaná-jának hősei, a csodaszarvasok (1941 Szabolcsi Bence CD10) | A regösénekben szereplő csodaszarvas régi mitikus képzet élő népköltészeti változata. A szarvas évezredek óta sok európai-ázsiai népnél (sőt az amerikai indiánoknál is) a csillagos ég jelképe (1988 Magyar néprajz CD47).

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

csodaszarvas főnév 4A (Mit v. Népr)
〈kül. mítoszokban az ég jelképeként, ill. a magyarság eredetmondájában szereplő mitikus állatként:〉 természetfeletti eredetű, csodatevő képességű szarvas
A csoda-szarvas. Hunor és Moger, Nimród fiai, vadászat alkalmával egy szarvast űzőbe vevén, az őket a Káspi-tenger mellől a Meotis-tó mocsárjai közé csalogatja s ott eltűnik
(1858 Arany János)
[Szent Lászlónak] Vácnál, a későbbi egyház helyén, égi látománya volt. A magyar ősmondák sebezhetlen csodaszarvasa jelenik meg előtte égő agancscsal
(1896 Sebestyén Gyula)
[Bartók Béla] Cantata Profaná-jának hősei, a csodaszarvasok
(1941 Szabolcsi Bence)
A regösénekben szereplő csodaszarvas régi mitikus képzet élő népköltészeti változata. A szarvas évezredek óta sok európai-ázsiai népnél (sőt az amerikai indiánoknál is) a csillagos ég jelképe
(1988 Magyar néprajz)
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások