csókolódik tn ige 12a9 (rég)

1. ’〈kül. szerelmi viszonyban férfi és nő〉 ajkát (és nyelvét) hosszasan összeérintve, összetapasztva csókot vált’ ❖ [Statira] ölelkezett és tſokolodott ſzeretöjével (1774 Báróczi Sándor ford.–La Calprenède C0808, 232) | a’ néma szerelmesek ölelkeztek, tsokolódtak (1815 Pálóczi Horváth Ádám 8352014, 37) | én nehezen tudom eltürni ezt a hármat, ha a szinpadon valaki csókolódik, verekedik, vagy eszik (1857 Vasárnapi Újság CD56) | Szerencsés államhivatalnokok! Nem azért, hogy oly híven szerető feleségük van, de hogy egész nap otthon csókolódhatnak (1881 Mikszáth Kálmán CD04) | Ej osztán mëkkapja a menyecskéít hamar. […] Elkesztek ot csóúkolódni (1940–1942 Kalotaszegi népmesék C5400, 238).

1a. ’〈két v. több ember〉(találkozáskor v. búcsúzáskor) kölcsönösen arcon, es. szájon csókolja egymást; puszilkodik’ ❖ Herfort Zsófiát meg-ölelé, és síra az  kebelébe. Vilibáld hozzájok felekezett, és moſt három lelkek sírának. Sokáig sírtak, tsókolódtak, végre meg-tsillapodtanak (1792 Szűts István ford.–Naubert C4077, 288) | Csata előtt [Hunyadi János] katonái összeölelkeztek és csókolódtak (1862 e. Szemere Bertalan C3938, 35) | Isten veled. S kezét nyújtá neki. (Az új korszak szövetségesei nem csókolódtak – üdvözlésül.) (1879 Jókai Mór CD18).

1b. ’〈hím és nőstény madár, kül. galamb〉 rendsz. a párzás időszakában v. a párosodás alatt csőrét egymás után többször összeérinti’ ❖ Két galamb két sziven áll és csókolódik (1779 Ányos Pál CD01) | láttál-e már gerle-párt, vagy galambot csókolódni? (1848 Életképek C0106, 232) | a hosszú május alatt még a galambok sem csókolódhatnak folytonosan (1905 Ady Endre CD0801).

2. (irod) ’〈két természeti jelenség〉(finoman, légiesen) érintkezik, összeér’ ❖ fejünk felett a köz bukás lángjai csókolódnak (1848 Március Tizenötödike C3027, 256) | Istennek szebb és nagyszerübb imaházat nem állíthata ember, mint ezen fellegekkel csókolódó csucsnak tetején (1868 Orbán Balázs 8340004, 78) | A körülfekvő hegyek belseje csupa vas, azzal pedig a villám szeret csókolódni; minden mennykő a hegyoldalba csap le (1884 Jókai Mór CD18).

J: csókolózik.

Sz: csókolódás.

Vö. CzF.; TESz. csókol; SzT.; ÚMTsz.

csókolódik ❖ tárgyatlan ige ◦ 12a9 ◦ (rég)
permalink
1.
〈kül. szerelmi viszonyban férfi és nő〉 ajkát (és nyelvét) hosszasan összeérintve, összetapasztva csókot vált
[Statira] ölelkezett és tſokolodott ſzeretöjével
(1774 Báróczi Sándor ford.–La Calprenède)
a’ néma szerelmesek ölelkeztek, tsokolódtak
(1815 Pálóczi Horváth Ádám)
én nehezen tudom eltürni ezt a hármat, ha a szinpadon valaki csókolódik, verekedik, vagy eszik
(1857 Vasárnapi Újság)
Szerencsés államhivatalnokok! Nem azért, hogy oly híven szerető feleségük van, de hogy egész nap otthon csókolódhatnak
(1881 Mikszáth Kálmán)
Ej osztán mëkkapja a menyecskéít hamar. […] Elkesztek ot csóúkolódni
(1940–1942 Kalotaszegi népmesék)
1a.
〈két v. több ember〉 (találkozáskor v. búcsúzáskor) kölcsönösen arcon, es. szájon csókolja egymást; puszilkodik
Herfort Zsófiát meg-ölelé, és síra az  kebelébe. Vilibáld hozzájok felekezett, és moſt három lelkek sírának. Sokáig sírtak, tsókolódtak, végre meg-tsillapodtanak
(1792 Szűts István ford.–Naubert)
Csata előtt [Hunyadi János] katonái összeölelkeztek és csókolódtak
(1862 e. Szemere Bertalan)
Isten veled. S kezét nyújtá neki. (Az új korszak szövetségesei nem csókolódtak – üdvözlésül.)
(1879 Jókai Mór)
1b.
〈hím és nőstény madár, kül. galamb〉 rendsz. a párzás időszakában v. a párosodás alatt csőrét egymás után többször összeérinti
Két galamb két sziven áll és csókolódik
(1779 Ányos Pál)
láttál-e már gerle-párt, vagy galambot csókolódni?
(1848 Életképek)
a hosszú május alatt még a galambok sem csókolódhatnak folytonosan
(1905 Ady Endre)
2. (irod)
〈két természeti jelenség〉 (finoman, légiesen) érintkezik, összeér
fejünk felett a köz bukás lángjai csókolódnak
(1848 Március Tizenötödike)
Istennek szebb és nagyszerübb imaházat nem állíthata ember, mint ezen fellegekkel csókolódó csucsnak tetején
(1868 Orbán Balázs)
A körülfekvő hegyek belseje csupa vas, azzal pedig a villám szeret csókolódni; minden mennykő a hegyoldalba csap le
(1884 Jókai Mór)
J: csókolózik
Sz: csókolódás
Vö. CzF.; TESz. csókol; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások