alanti mn 1A3

1. (/irod) ’mélyben, lent, ill. alacsonyan, vminek a tövében levő, ott elterülő’ ❖ Ha [a méhek] alanti ’S vékony ágon ülnek, azt meghajtjuk (1835 Vajda Péter C4660, 55) | Köd borongta az alanti vidéket (1868 Orbán Balázs 8340004, 81) | Fészkiből a büszke sas leszáll-é Enyelegni az alanti völgyre? (1883 Szász Károly² C3825, 142) | elindul, lábujjhegyen, végig a folyosón, a romlakásokon, ahová ilyenkor erősebben hat el az alanti sírok hullabűze (1947 Sőtér István 2055007, 50).

2. (kissé rég) ’a szöveg további részében következő’ ❖ Az idei pesti lóverseny a Rákos mezején az alanti díjak kivételével […] mindenkor délutáni 4 órakor fog megtartatni (1848 Március Tizenötödike C3027, 254) | Megrendelések – tekintettel az élénk keresletre – alanti czimünkre mielőbb kéretnek. Wolf Lipót fiai bornagykereskedők (1899 Borászati Lapok 8607001, 407) | Két levelet nem vettem be az alanti statisztikába (1946 Déry Tibor 9107005, 249).

3. (rég) ’〈rangban, társadalmi helyzetben stb.:〉 alacsonyan álló, hátrányos helyzetben levő’ ❖ Ha egy ifju, Deli, vitéz, szeretni kész lovag Nem leli párját, lányaink oka Hogy dölyfösek, vagy tán alantiak (1883 Dóczi Lajos C1426, 31) | barátságos és kedélyes tábornok volt a magyar hadjáratban az alanti tisztek iránt (1883–1884 Degré Alajos 8100009, 323) | Vérsége alanti, gyarlóbb se lehet, De én őt szeretem s ő visszaszeret (1892 Lévay József ford.–Burns C2914, 256).

4. (rég, pejor) ’közönséges, alantas, ill. bárdolatlan, durva’ ❖ Sértenek […] midőn a fennebb tárgyat valami alantabb képzelettel keverik, sértenek pedig a fennebb mellékideák, midőn alanti tárgyunkban azokra illendően nem figyelmezünk (1829–1834 Berzsenyi Dániel C1072, 169) | Nem képzelhetni, hogy a napi mulékony hatás, a nagy tömeg alanti izlésének kielégitése volna a jutalomtűzés célja (1862 Vajda János 8503092, 231) | De mindenuntalan eltünsz előlem; Elég, ha pillám egyet rebben, Ha megzavar egy nyers, alanti hang. Vagy egy kihívó, torz, alanti kép (1876–1894 Komjáthy Jenő 8248041, 303) | Mily kicsinyes cél, mily alanti felfogás, mondják (1895 Beöthy Zsolt C1020, 108).

Vö. CzF. alá; ÉrtSz.; TESz. alá; ÉKsz.

alanti melléknév 1A3
1. (/irod)
mélyben, lent, ill. alacsonyan, vminek a tövében levő, ott elterülő
Ha [a méhek] alanti ’S vékony ágon ülnek, azt meghajtjuk
(1835 Vajda Péter)
Köd borongta az alanti vidéket
(1868 Orbán Balázs)
Fészkiből a büszke sas leszáll-é Enyelegni az alanti völgyre?
(1883 Szász Károly²)
elindul, lábujjhegyen, végig a folyosón, a romlakásokon, ahová ilyenkor erősebben hat el az alanti sírok hullabűze
(1947 Sőtér István)
2. (kissé rég)
a szöveg további részében következő
Az idei pesti lóverseny a Rákos mezején az alanti díjak kivételével […] mindenkor délutáni 4 órakor fog megtartatni
(1848 Március Tizenötödike)
Megrendelések – tekintettel az élénk keresletre – alanti czimünkre mielőbb kéretnek. Wolf Lipót fiai bornagykereskedők
(1899 Borászati Lapok)
Két levelet nem vettem be az alanti statisztikába
(1946 Déry Tibor)
3. (rég)
〈rangban, társadalmi helyzetben stb.:〉 alacsonyan álló, hátrányos helyzetben levő
Ha egy ifju, Deli, vitéz, szeretni kész lovag Nem leli párját, lányaink oka Hogy dölyfösek, vagy tán alantiak
(1883 Dóczi Lajos)
barátságos és kedélyes tábornok volt a magyar hadjáratban az alanti tisztek iránt
(1883–1884 Degré Alajos)
Vérsége alanti, gyarlóbb se lehet, De én őt szeretem s ő visszaszeret
(1892 Lévay József ford.Burns)
4. (rég, pejor)
közönséges, alantas, ill. bárdolatlan, durva
Sértenek […] midőn a fennebb tárgyat valami alantabb képzelettel keverik, sértenek pedig a fennebb mellékideák, midőn alanti tárgyunkban azokra illendően nem figyelmezünk
(1829–1834 Berzsenyi Dániel)
Nem képzelhetni, hogy a napi mulékony hatás, a nagy tömeg alanti izlésének kielégitése volna a jutalomtűzés célja
(1862 Vajda János)
De mindenuntalan eltünsz előlem; Elég, ha pillám egyet rebben, Ha megzavar egy nyers, alanti hang. Vagy egy kihívó, torz, alanti kép
(1876–1894 Komjáthy Jenő)
Mily kicsinyes cél, mily alanti felfogás, mondják
(1895 Beöthy Zsolt)
Vö. CzF. alá; ÉrtSz.; TESz. alá; ÉKsz.

Beállítások