alany fn 4A8
1. (Nyelvt) ’A mondatnak az állítmánnyal való (grammatikai és jelentéstani) viszonyában meghatározható egyik összetevője; szubjektum.’
1a. ’〈a tagolt mondat mondatrészeként:〉 az az alanyesetben álló főnév, főnévi természetű v. főnévi értékben haszn. szó, amely a vele számban és személyben egyeztetett állítmánnyal közvetlen mondattani viszonyban áll’ ❖ Alanynak mondjuk azt a fő név által kijelelendő tárgyat, a minek valami cselekvényt, létmódot, vagy jelenményt tulajdonítunk, vagy a miről valamit állítunk (1840 Székely Mózes 8434004, 49) | Toldiné csak annyit tud mondani fiának: Áldjon meg, áldjon meg! A mondat alanya bent maradt szivében (1895 Négyesy László 8329001, 203) | a latinban és a magyarban az ige ragjaiban hordja alanyát is (1953 Németh László² 9485055, 366) | általános alanyt (1982 Fehér Erzsébet 2028008, 298).
1b. ’a mondatnak az az összetevője, amelyre a mondatbeli állítás vonatkozik’ ❖ törvényszerüleg egy s ugyan azon alanynak (subiectum) két egymásnak ellenmondó mondományt (praedicatum) nem tulajdoníthatunk (1838 Figyelmező C0152, 270) | logikai alany (1990 Fehér Judit 2029014, 466).
2. (Fil) ’a megismerő, tudattal, akarattal bíró lény; szubjektum’ ❖ Ha öntudatunkat bővebben vizsgáljuk, ebben hármat különböztethetünk meg. – 1) Az öntudattal biró alanyt (subjectum), 2) A tárgyat (objectum), mellyről valamit tudhatunk, és 3) a képzetet (repraesentatio), mellynélfogva a tárgy a személy által képzeltetik (1840 Székely Mózes 8434002, 15) | A megismerési aktusban a megismerő alany (az értelem mint szellemi valóság) sajátos módon egyesül a megismerés tárgyával (1977 Gecse Gusztáv 1057007, 350).
3. ’Vmely cselekvés, esemény, eljárás, folyamat stb. résztvevője, közreműködője v. részese.’
3a. (biz is) ’vmely dolog kezdeményezője, alkotója v. végrehajtója’ ❖ a rokon nyelveken beszéllő népek azok [ti. a rokon nyelvek] alanyai (1864 Hunfalvy Pál C2147, 42) | a népköltésnek a nép először is az alanya, vagyis a megalkotója (1910 Katona Lajos 8227001, 59) | a problematika tükrözött valóság és tükröző költői alany között szakadatlanul fennáll (1946 Lukács György² 9405008, 89) | Én ugyanis a figyelmetlenül közlekedő alanyokhoz tartozom (1958 Esti Hírlap júl. 23. C0122, 2) | olyan beszélgetősorozat indul, melynek alanyai egykor sokat szerepeltek a nyilvánosság előtt (1987 Lévai Béla 1094004, 147).
3b. ’az a személy, dolog stb., aki v. ami vmely (mű)alkotás alakja, szereplője’ ❖ Csak én birok versemnek hőse lenni, […] én vagyok az alany és a tárgy (1909 Babits Mihály CD01) | Izsónál a motívum alanya, akiben a szobrászi probléma megjelenik, nem közömbös, vagy nem általános, mint pl. a renaissance görög isteneket, szatírokat, bacchánsnőket […] mímelő kis bronzain, hanem lényeges és szándékos, mint a nagy és kis görög szobrokban (1918 Fülep Lajos CD10) | Kukorelly versének alanya a gyermek szellemi szintjére süllyedve vegetál (1992 Nagy Atilla Kristóf 2027036, 40).
3c. (Jog) ’természetes v. jogi személy, akinek v. amelynek jogai és kötelezettségei lehetnek’ ❖ hiányzik a büntetésnek alávetett, valamint a büntető hatalomnak gyakorlatára jogositott alany (1862 Csemegi Károly 8085001, 4) | A felső réteg a szabadok, az emberi jogok teljességének a birtokosai, az alsó a rabszolgák, akik inkább tárgyai, mint alanyai a jognak (1935 Hóman Bálint munkái CD42) | Ha a jogrend a jogi személynek megadta azt a lehetőséget, hogy emberei útján hitelezői minőségben jogok alanya lehessen, ennek szükségképpeni ellentétele, hogy ugyanazoknak a személyeknek révén adósi minőségben kötelezettségek alanya is legyen (1957 Marton Géza 1106001, 63).
3d. ’adófizetésre kötelezett (jogi) személy; adóalany, adózó’ ❖ az adóköteles alanyok köre (1891 Akadémiai Értesítő C0012, 510) | A húsforgalmi adó alanyai (1934 Állategészségügyi törvények és rendeletek 1051002, 66) | jobbágyvédő intézkedéseivel az uralkodó a jobbágyot mint az állami adók alanyát igyekezett a közvetlen társadalmi, de egyenlőtlen küzdelemben némi támogatásban részesíteni (1981 Tárkány Szücs Ernő 1153005, 524).
4. (biz) ’vmire alkalmas, megfelelő személy, egyén’ ❖ Majd, mint mindjárt hallani fogod, százszor jobb alanyt találhatsz, az jobban meg fog felelni a te modorodnak, meglátod (1942 Szentkuthy Miklós 9664006, 67) | megszégyeníteni való alanyt (1953 Sarkadi Imre 9586002, 31).
4a. (átv is) ’az az élőlény, amelyen v. akin vmilyen eljárást kipróbálnak, vmely tudományos célú vizsgálatot, megfigyelést elvégeznek’ ❖ [az erdélyi olvasó] fejlett ízlése és erős irodalmi kultúrája miatt nem egyezett soha abba, hogy e kísérletezés alanya ő legyen (1935 Jancsó Elemér CD10) | Komikus-humoros-szatirikus rajzokat, képeket mutatnak meg a kiszemelt kísérleti alanyoknak, s véleményüket pontozzák valamilyen szempont, táblázat alapján (1983 Szalay Károly 1144012, 160) | A laboratóriumi egerek ráadásul gyorsan, könnyen felnevelhetők, s olcsóbbak is, mint például a juhok vagy a szarvasmarhák – a klónozás eddig kedvelt alanyai (1998 Magyar Hírlap CD09).
4b. ’vminek a passzív részese, elszenvedője’ ❖ Brunelleschi teste mindenképpen a megkövesedett halálnak és a fokozhatatlan érzékenységnek volt sakk-tábla nyerseséggel váltakozó alanya (1942 Szentkuthy Miklós 9664006, 73) | Ideológiai szempontú áldozati alanyokra van szükség (1989 Berkovits György 2039021, 70) | nem egyszerűen szenvedő alanya volt az eseményeknek (2000 Magyar néprajz CD47).
5. (Mezőg) ’facsemete, ill. szőlővessző, amelybe a nemes fajtát oltják’ ❖ Cserépbe kell ültetni alanyokat rózsa és egyéb disznövények nemesitésére (1857 Kerti Gazdaság 8643001, 40) | csak jól kell megválasztani a csemetét, az alanyt, akibe beót az ember (1913 Móricz Zsigmond C3222, 69) | az oltásnak két egyszerű módját ismerték a paraszti gyümölcstermesztők: a) Párosítás: a hajtást és a vad alanyt ferde síkban elmetszik és pontosan összeillesztik úgy, hogy a kérgek is fedjék egymást. Hánccsal körülkötik és beszurkozzák (1981 NéprajziLex. CD47) | direkttermő alanyokba oltott nemes szőlőfajták (2000 Srágli Lajos–Vándor László CD36).
6. (rég, Műv) ’anyag, matéria’ ❖ a szobrászat első alanya volt agyag (1849 Greguss Ágost C1907, 79).
Ö: adó~, jog~, riport~.
Sz: alanyos.
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.