alap fn 3A1 

1. ’építménynek, kül. épületnek (földbe süllyesztett) megerősített alsó része, amellyel a talajra nehezedik, ill. az ennek kiásott árok, mélyedés’ ❖ [a kőfal] alapját megvetette (1787 Gelei József ford.–Campe C1870, 156) | Megrendült a vár alapja, S összedőlött csarnok, oszlop (1852 Tompa Mihály 8484074, 384) | tavasszal sietve alapot ástak a lapályos, nedves talajba, földből falakat vertek, négy külső falat és egy közfalat, ugyanis egy szobát és egy konyhát csináltak (1973 Gion Nándor 9190006, 164).

1a. (ritk) ’vmely tárgyat tartó, magasított alapzat, talapzat’ ❖ Földindulás jött, mely lerombolá [a szobrot], Megingatá alapján őt e vész (1848 Petőfi Sándor C3508, 56) | a váci vásárban felemeltem egy ilyen kis falovat, ami négy pici fakeréken húzható egy kis asztalforma alapon s megszagoltam (1939 Móricz Zsigmond C5087, 209).

2. (ritk) ’vki v. vmi lába alatt levő szilárd felület, talaj’ ❖ a férfiak vizi és légi vándorlásuk után biztos alapot éreztek lábaik alatt (1853 Jósika Miklós 8212016, 122) | lábával elébb megpróbálta az alapot, melyre lépett (1854 Jókai Mór C2245, 10) | Mikor a banya nem látta maga alatt a vizet, s lábai alatt némi biztos alapot érzett, elkezdé csóválni majd nem mellére csüggesztett fejét (1872 Tóvölgyi Titusz C4313, 185).

3. (Mat) ’mértani test alaplapja, ill. síkidom alapvonala’ ❖ a törzsök [= törzs] … férfiaknál alappal felálló kúptesthez […] hasonlít (1833 Kovács Pál² C2761, 13) | Magasság (altitudo), a háromszögnél, gúlánál és kúpnál a csúcstól az alapra bocsátott merőleges; egyenközénynél [= paralelogrammánál], trapéznál, hasábnál és hengernél az alapnak távolsága az átellenben fekvő oldaltól, illetőleg laptól (1895 PallasLex. CD02).

3a. (ritk) ’vminek az alsó oldala, alsó része’ ❖ Nagy agy feneke v. alapja. Basis Cerebri (1828 Bugát Pál ford.–Hempel C1210, 31) | A hallcső [= sztetoszkóp] alapja (mell-nyilása) ne legyen nagy területű, s legyen tompa szélü (1847 Schöpf-Merei Ágoston 8305001, 15).

4. ’〈kül. festésben, mázolásban:〉 alapozó (festék)réteg’ ❖ A nem fémes tárgyakat, nevezetesen a fát és gipszet leginkább az enyves vagy vizi aranyozással vonják be. Először a tárgyat forró enyvbe itatják és ezután kréta és enyv keverékével egyenletesen bekenik, ennek az alapnak utolsó fölkent rétegét teljesen megszikkasztják (1893 PallasLex. CD02) | Az olajfestés lényege a festékanyagnak finom olajjal (főleg len- és mákolajjal) való megkötése, mellyel vászonra, fa- v. fémlapra, papírlemezre, kőre, üvegre lehet festeni, akár olajfestékes alapon, akár enyves, krétás alapon (1928 TolnaiÚjLex. C5730, 198).

4a. ’〈többszínű felületen:〉 az a szín, amelyből a többi szín kiemelkedik; alapszín’ ❖ kék alapon fehér virágokkal czifrázott pamutszövet (1857 Magyar László 8286002, 36) | [A karvaly] szemcsillaga aranysárga. Színe felül kékesszürke, alul hasfelén egészben világos alapon harántul csíkos (1901 Herman Ottó 8183003, 105) | az ezüst színű alapra rajzolt fekete, nyomtatott (verzál) betűk nehezen olvashatók (1972 Tüskés Tibor 2021020, 921).

5. ’vminek a létét, fennállását, ill. lefolyását, működését biztosító, meghatározó, megalapozó tényező, körülmény, feltétel’ ❖ Te vagy a’ gyöngy ifjúságnak Szép hajnali tsillagja, A’ remekes fiatalságnak Szerelmetes alapja! (1774 Kónyi János ford.–Marmontel C2740, 112) | ha győzünk, majd lesz rá gondunk, hogy szabadságunkat egy maradandóbb alapra építsük (1848 Kossuth Hírlapja C0235, 446) | A sophistáknak elődei az ion és siciliai gondolkozók, kik először keresik, mi a látható világ alapja, melyek azon elemek, melyekből alakul? (1893 Péterfy Jenő 8363004, 177) | megingott a birodalom alapja (1955 Wessely László ford.–Tolsztoj¹ C4551, 10) • vmilyen alap(ok)ra fektet vmit (jelzővel) ’vmilyen módon megalapoz, biztosít vmit’ ❖ az a vezérelv, hogy a fenn említett alapra [ti. az ország függetlenségére és szabadságára] fektetni a békét […] késznek nyilatkozzék a választmány (1848 Kossuth Lajos C2749, 952) | Osztályozásunkat kettős alapra kell tehát fektetnünk (1895 Balassa József 8407008, 45) | Mindketten megegyeznek abban, hogy a széles alapokra fektetett elbeszélés alapötlete – Árpád Attilától való származtatása – Anonymus elméjében fogant meg (1987–1988 Kulcsár Péter 2019001, 525) • megveti vminek az alapját ’(anyagilag) megalapoz vmit, kellő biztosítékot teremt vmihez’ ❖ Egy régi nagy nemzet napkelet tájairól hont keresni indúl, a nyugattal síkra száll, és sok századokig fennállandó országnak megveti alapját (1826–1827 Toldy Ferenc 8481034, 19) | [báró Kochmeister Frigyes] rövid idő alatt – a maga 20 ezer forintos adománya mellett – 60 ezer forintot gyűjtött az árvaháznak, ezzel egyszersmint megvetette az árvaház új épületének alapját (1896 Evangélikus Családi Lap 8617001, 146) | Kelemen energikusan hozzákezdett a szervező munkához, mellyel voltaképpen megvetette az ejtőernyős szállító repülőszázad alapjait (1992 Huszár János 2012004, 142).

5a. ’vmely intézmény, szervezet, vállalkozás stb. megalapítását, ill. működését lehetővé tevő vagyon, pénzösszeg’ ❖ a Társaság pénzbeli alapja 560.000 pengő fr. volt (1836 Széchenyi István 8429025, 80) | [a pénz] nagy része a CIA pénztárából folyt, abból az alapból, amelyet a kormánynak nem kellett részletesen a költségvetésben feltüntetnie és tételenként a kongresszussal megszavaztatnia (1985 Borbándi Gyula 9811006, 100).

5b. ’vmely meghatározott dolog (rendszeres) támogatására, gyakr. közcélra fordítandó pénzösszeg, ill. az ezt kezelő alapítvány’ ❖ évenként háromszáz váltó forinton, melyet a vallási alapból kapott, tengesse napjait (1864 Kemény Zsigmond C2601, 349) | a vármegye kezelésében vagyonukat vesztett árvákat maga a vármegye fogadja gyermekeivé, … Egy külön alapot teremtett erre (1901 Mikszáth Kálmán C3120, 288) | a kisebbségi alap kuratóriuma (1994 Magyar Hírlap CD09).

6. ’〈a marxista társadalomelmélet szerint:〉 a társadalom gazdasági rendszerét megszabó termelési viszonyok összessége, amely meghatározza a társadalom eszmei és intézményrendszerét, az ún. felépítményt’ ❖ az építés anyagai, szerkezete, technikája, anyagi funkciói – sajátos módon és elválaszthatatlanul: dialektikusan összefüggenek az alap és felépítmény mozgásához kötött szellemi feltételekkel (1956 Major Máté 2005085, 790) | [a szovjet nyelvtudomány] leszögezte, hogy a nyelv se nem alap, se nem felépítmény, hanem „közbülső jelenség” (1972–1975 Martinkó András 1104002, 412) | az osztálytudat Lukács rendszerében nem úgy viszonyul a társadalom anyagi létfeltételeihez, mint egy felépítményi forma a meghatározó gazdasági alaphoz, hanem egészen külsőséges módon, mint a vitorlás hajó úticélja a széljáráshoz (1982 Rozsnyai Ervin 2029002, 492).

7. ’vmely véleményt, magatartást, (tudományos) felfogást megalapozó elv(rendszer)’ ❖ a’ rokonságnak illy gyenge állapokra való épitése … nyelv vi’sgálói hiba volna (1821 Teleki József² C4107, 11) | az egyének egyenlőségének föltételezése a metaphysikai és természetjogi rendszerek alapjaiból következik (1885 Pulszky Ágost 8380003, 255) | a vallás, amely ez esetben a hozzáállás alapja, érzelmi ügy, és mint ilyen, megingathatatlan és kikezdhetetlen (1997 Magyar Hírlap CD09).

8. ’vmely tudás, készség alapelemeinek együttese, ill. ennek elemi fokú ismerete’ ❖ oktatja az ifiuságot rajz- muzsika ’s éneklés alapiban (1832 Jelenkor C0223, 148) | Van-e már némi alapja, némi kezdetleges tudománya? (1881 Csiky Gergely ford.–Molière C3179, 25) | Az angol labdarúgás az iskolából indul el, ahol tanítják, az ábécével meg az egyszereggyel. És ezeknek megfelelően ezt is, persze, az alapoknál kezdik tanítani (1974 Zsolt István 9808002, 98).

9. ’az a tényező, adottság, mozzanat, amelyhez viszonyítva meghatároznak vmit’ ❖ a takarmányfélék viszonylagos tápértékének meghatározására, legczélszerübb alapul venni a füvet vagy inkább a szénát, tehát az ollyan füvet, mellyben már semmi viz sincs (1856 Benkő Dániel ford.–Stephens 8045011, 60) | [Sievers] a hangváltozás lefolyását veszi osztályozási alapul (1895 Balassa József 8407008, 44) | Nincs összehasonlitási alapunk. Mi szebb: egy töltőtoll, vagy egy jaguár? (1933 Kosztolányi Dezső 9359112, 255) | A nem tanított iker előrehaladása viszonyítási alapot ad a tanításban részesülő, a módszeres gyakorlatokat végző iker fejlődéséhez (1970 Mérei Ferenc–V. Binét Ágnes 9435001, 55).

10. (Mat) ’〈hatványozásnál és logaritmuskeresésben:〉 az a szám, amelynek adott kitevőjű hatványát, ill. adott hatványérték szerint a kitevőjét keressük’ ❖ A hatványozásnál nem szabad az alapot a kitevővel fölcserélnünk (1867 Császár Károly 8082001, 10) | Hozzuk azonos alapra a logaritmikus kifejezéseket! (1999 Magyar Hírlap CD09).

10a. (Mat) ’〈vmely számrendszerben:〉 az az 1-nél nagyobb egész szám, amely hatványkifejezéseinek segítségével egy tetszőleges szám felírható’ ❖ elméletileg minden 1-nél nagyobb szám lehet a számrendszer alapja (1929 TolnaiÚjLex. C5733, 103) | ha 8-at választanók a számrendszer alapjául és pl. a 3577et akarjuk előállítani a 8-as számrendszerben, akkor megnézzük, a 8-nak melyik az a legmagasabb hatványa, amely még e számnál kisebb (1929 TolnaiÚjLex. C5733, 103).

11. ’az a tény, adat, tétel stb., amelytől vminek az érvényessége, jogossága függ’ ❖ a’ Hányſágnak [ti. a mennyiségfogalomnak] az ’ alapja (fundamentom, baſis) nem egyêb, hanem a’ Sokſág (1792 Barczafalvi Szabó Dávid 7018003, 6) | Hol élő példából s tulajdon tapasztalásból tanulhatsz, ott tudományod legjobb alapon áll (1837 Kölcsey Ferenc 8253048, 1115) | A tudomány álláspontja szerint a csillagjóslatoknak semmiféle alapjuk nincs (1981 Herczeg Éva–Vojnits András 1065004, 222).

11a. ’az a tény, feltevés, amelyből vmely elmélet, érvelés kiindul; kiindulási alap’ ❖ mi czíme és neve van az olly irónak, ki kritikai vádainak nem a’ könyvből meríti alapjait (1834 Kritikai Lapok C0240, 120) | kérem a mélt. főrendeket, méltóztassanak a törvényjavaslatot az általános tárgyalás alapjául elfogadni (1883 Trefort Ágoston 8494005, 136) | Lupovics Ivánnak és Árminnak közös megbeszélésük volt Elekffy gróffal. Ennek a megbeszélésnek az alapját bizonyos váltók képezték, melyeket Iván még a nyáron fogadott el az új termésre (1955 Tatay Sándor 9704003, 362).

11b. ’jogcím’ ❖ a hol utasitásuk nincs, meggyőződésüket ki ne jelenthessék [Bereg megye követei], s ha kijelentették, azt küldőik, országos végzés után visza húzhassák, erre ugyan törvényben alapra nem találunk (1834 Kossuth Lajos összes munkái CD32) | Ezzel alapot nyertünk arra, hogy kétfelé oszthatjuk az előnyöket, melylyel egy politikai intézvény felépitése birhat (1867 Jánosi Ferenc ford.–Mill 8205004, 34) | ez szolgált alapul arra, hogy letartóztassanak, megkínozzanak és a nyakamra tegyék a kötelet (1973 Marosán György 9425003, 12).

11c. (-n raggal és nm-i jelzővel hsz-szerűen) ’vmire mint okra, jogcímre hivatkozva’ ❖ Átalakittassék-e [a felsőtábla] s minő alapon? vagy megszüntessék? (1848 Vörösmarty Mihály 8524431, 103) | A tárgyaláson az esküdtek azt a feltünést keltő határozatot hozták, hogy Hansteint nem tartják a cikkek szerzőjének és ezen az alapon fölmentették (1927 Weltner Jakab 9787006, 132) | az ilyen alapon megejtett pontozást tekintsük „nem hivatalos” eredménynek (1988 Beke Kata 1012001, 99).

12. (-n raggal és jelzővel hsz-szerűen) ’vmely szempont, ill. vmilyen megállapodás szerint’ ❖ a végkép elkeseredett és a békülésre nem hajlandó nemzetet az 1848-i alapon kiengesztelni igérkeztek (1861 Vajda János 8503096, 367) | Metafora, hasonlósági alapon történő átvitel (1926 Gombocz Zoltán 9192001, 53) | Az üzleti alapon dolgozó bérlő (1928 Hóman Bálint CD42) | Három decit tisztán, mindenkinek – rendelkezett Bakos Kari – Ki-ki alapon… – szólt Hubert a biztonság kedvéért (1956 Molnár Géza 2005014, 55) | a világ férfi és női alapon való kettéosztottságát (1964 Ákos Károly 9005002, 105) | a házassági szerződés tartalmi elemei, kikötései is sokat elárulnak azokról az életviszonyokról, amelyeket családi alapon rendezni kellett (1981 Tárkány Szücs Ernő 1153003, 352) | baráti alapon szokott pénzt kölcsönözni üzletfeleinek (1997 Czakó Ágnes 2047004, 104).

12a. (-n raggal és jelzővel hsz-szerűen) (Ját) ’úgy 〈játszik kül. kártyajátékot〉, hogy a résztvevők fizetendő egységként a megnevezett összegben állapodnak meg’ ❖ Ramslit játszottak négy koronás alapon (1917 Sándor Imre CD10) | Jó apának tartod magadat? Akkor játssz rablóultit, forintos alapon, piros dupla! (1954 Kellér Dezső C2584, 117) | Filléres alapon játszott az urakkal, koronában a kupecekkel, és ha megunta azok társaságát, kiment az udvarra a kocsisok közé egy-egy nagyobb tételt veszíteni (1997 Magyar Hírlap CD09).

13. (birtokszóként -ban raggal, hsz-szerűen) ’lényegét tekintve, lényegileg, ill. igazában, igazság szerint’ ❖ Politikai meggyőződést módosithatják ugyan a körülmények, de alapjában mégis ugyanaz marad (1851 Gyulai Pál 8173057, 108) | az ő pesszimizmusa egyálatalán nem lényegi. […] Komjáthy alapjában optimista (1910 Babits Mihály C0696, 24) | az emberek alapjában nem is hazudnak csupán nem mondják ki egyszerre a teljes igazságot (1970 Simonyi Imre 9603013, 79) • alapjában véve ’tulajdonképpen, voltaképpen, valójában’ ❖ Érzik rajta, hogy alapjában véve kétségbe van esve (1889 Justh Zsigmond 8213009, 372) | Mert alapjában véve szerény ember volt Harun al Rasid (1925 Karinthy Frigyes 9309062, 13) | Így éltek gonddal-bajjal, de alapjában véve derűs hangulatban (1991 Koncz István 2038030, 95).

Ö: adó~, álló~, arany~, áru~, bank~, bér~, forgó~, föld~, hatvány~, jog~, koponya~, lét~, nyugdíj~, pénz~, segély~, tartalék~, valuta~.

Fr: fogyasztási, forgalmi, hadműveleti, kiindulási, rendelkezési.

ÖU: fizetés~, gránit~, hitel~, kő~, köz~, márvány~, ösztöndíj~, szikla~, sztrájk~, takarmány~, tőke~, valóság~, vám~.

ÖE: ~attitűd, ~beállítottság, ~élmény, ~értelmezés, ~eset, ~feladat, ~felfogás, ~feltevés, ~figura, ~filozófia, ~hajlam, ~hiba, ~idom, ~információ, ~jelenség, ~jelleg, ~jövedelem, ~juttatás, ~kamat, ~képlet, ~koncepció, ~konfliktus, ~követelmény, ~kritérium, ~magatartás, ~mechanizmus, ~mondat, ~nézet, ~óraszám, ~ösztön, ~példányszám, ~program, ~réteg, ~ritmus, ~sejt, ~struktúra, ~szemlélet, ~szerkezet, ~szintű, ~szituáció, ~szükséglet, ~tevékenység, ~típus, ~tulajdonság, ~változat, ~váz, ~vicc, ~viszony.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.