cső¹ fn 8C7  csév (rég) , csív (rég) , csőv (rég) , csű (rég v. nyj)

1. ’rendsz. kör keresztmetszetű, átmérőjéhez viszonyítva hosszú, belül üreges, ált. gáz v. folyadék szállítására, ill. szerkezeti v. tartóelemként haszn. tárgy (mint vmely eszköznek, tárgynak, építménynek a része)’ ❖ valami tſévet dugván a’ beteg torkába azon akár miném lágyitó italt tltſenek belé (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 439) | a’ töltést az ágyú tsvibe bé-dúgni (1789 Hadi és Más Nevezetes Történetek 7419012, 445) | A’ kálhának ebben a’ szobában [ti. az ebédlőben] tsővjének kell lenni (1830 Némethy József ford. 8333006, 121) | emelkedik a higany a hévmérő csőjében (1843 Tarczy Lajos 8464002, 24) | hátha amikor elhozzák [az óriási követ az építendő szökőkúthoz], összerepeszti a vízvezetéki csöveket a Kálvin-téren? (1881 Mikszáth Kálmán CD04) | [a kabinajtó kulcsa] egy négyszögű csőből állott s folyton az ajtóban vesztegelt (1928 e. Rubicon CD17) | [egy férfi] a kanna csövét szájához illesztve vizet kortyolt (1936 Illyés Gyula 9274057, 104) | Emma néni a gázrózsa, a cső méterenkénti áráról kérdezte őt [ti. Báránt]. A hosszú előszobán át kellett volna bevezetni a gázt (1978 Lengyel Péter 9397001, 93) | [az új sportautóban a fejtámlák mögötti mini bukókeretek] nagy szilárdságú csőből készültek (1996 Magyar Hírlap CD09) • csőre tölt ’〈puskát, pisztolyt〉 golyóval, söréttel úgy tölt meg, hogy abból a lövedéket azonnal ki lehessen lőni’ ❖ Még egy lépést tett felém [a katona]. Aztán puskát le, csőretölteni (1946 Sőni Pál C3634, 346) | szabályosan az út közepén haladtam az érvényben levő utasítások szerint, pisztolytáskám nyitva, pisztolyom csőre töltve (1964 Cseres Tibor 9088001, 114) | úgy érezték magukat, mint a híres oroszlánvadászok, akik csőre töltött fegyverrel lopakodnak az állatok királya után (1973 Csukás István 9095021, 49) | A vizsgálat olyan alapvető dolgokat nem tisztázott, mint hogy vajon nem az éjszaka folyamán, órákkal korábban töltötte-e csőre a pisztolyát a végül is lövést leadó rendőr (1991 Országgyűlési Napló CD62).

1a. (jelzőként) ’hengeres, hosszúkás, belül üreges 〈alak, forma〉’ ❖ mindeniket [ti. selyemhernyót] magánoſan, ts formára tſinált papiroſokba [kell] tenni; az hol oſztán bé-fonják magokat (1783 Pulszky Károly 7273002, 109) | az üres belü ugynevezett Argandi gyertyák a közönségeseknél kevesebb füsttel s fényesebb lánggal égnek, a bél ugyanis cső alaku lévén, a gyertyaláng belsejében légvonat támad (1855 Vasárnapi Újság CD56) | [A kolibriknak] finom, hegyes, gyakran csőidomu csőrük van (1895 PallasLex. CD02) | [a prozori temetkezési leletben talált fibulák] három legegyszerűbb neme az „S” alakú, a pápaszemfibula és a csőforma középrészű (1901 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | [a trombitavarsa nevű halfogó eszköz] hosszú, a vége felé keskenyedő cső formájú (1999 Magyar néprajz CD47).

2. (gyakr. jelzővel) ’〈ilyen alakú (résszel rendelkező) tárgy, eszköz megnevezéseként〉’ ❖ Mindenik [szeme a csigának] ollyan, mint a’ meſze-láttató tsíve, mellyet üveges tsönek nevezhetni (1775 Molnár János 7232028, 187) | messzelátó csív légyen segédje gyenge szemeidnek (1817 Gombos Imre C1885, 5) | nehány vont csövű czéllövő pisztoly […], egy pár bajvívó belga cső (1847 Kuthy Lajos 8261006, 254) | Nagy szinházi csövét a dandy utána feszíti (1882 Tóth Lőrinc C4299, 136) | [Robert Koch] napokat töltött azzal, hogy a kitenyésztett csirákat az egyik csőből a másik csőbe ojtsa át és tovább kitenyéssze (1933 Az állatok világa ford. CD46) | a Szabadkáról érkezett, a legjobb határon túli versenyzőnek ítélt Bunford Gábor […] érces, klasszikus szépségű hangot produkált a „csőből” [ti. a szaxofonból] (1999 Magyar Hírlap CD09).

2a. (Fiz v. Távk v. Vill) ’(elektronikus készülékben alkalmazott,) elektromos jelek előállítására, erősítésére, átalakítására szolgáló, erős légritkítású üveg- v. fémbura, amelyben elektródok között elektronok áramlanak; elektroncső’ ❖ a Plücker által kijavított Geissler-féle csövek segedelmével jóformán már minden ismert testről tudjuk, hogy izzó gőz állapotban minő s hány és mikép elhelyezett fényvonalat ad (1871 Kossuth Lajos CD32) | Hogy a katódsugarak a légüres térben […] is terjednek, azt Lénárd úgy mutatta ki, hogy E csövet megtoldotta B csővel, úgy, hogy csak az alumíniumablak választotta el őket egymástól (1896 Természet Világa CD50) | Manapság közönséges háromelektródos csöveket használnak audionkapcsolásban (1927 RévaiNagyLex. C5716, 49) | Az első elektronikus számítógépben, az ENIAC-ban 18 000 elektroncső, több mint félmillió forrasztási pont volt (nem számítva minden egyes cső bonyolult belső szerkezetét) (1987 Tények könyve CD37).

2b. (a süt v. sül igék, ill. származékaik nélkül: kissé rég) (Konyha) ’tűzhelynek az a része, sütője, ahol az ételt minden oldalról, egyenletesen éri a hő’ ❖ kisasszonyok fehér ujjai serényen szemezték nagy tálakra ezt az egyszerű, de mégis kedvelt csemegét, míg arra vártak, hogy a „cső-be” tett torta vagy sütemény jól átsül. (A takaréktűzhely sütőjét nevezték „cső-nek” vagy „rerndli”-nek, s igen nagy vívmánynak tartották, hogy már nem kell a kemencét vagy a katlan alját elfűteni, mikor süteményeket csinálnak (1900 Váli Mari 8506001, 27) | A csőben sütésnél sem mindegy, hogy a sajt pirul vagy olvad (1998 Magyar Hírlap CD09) | felfújtak és csőben sültek (1998 Új Könyvek CD29).

3. ’〈élőlény szervezetében v. valamely szervében:〉 hengeres, hosszúkás, üreges szerv v. valaminek a vezetésére való, ilyen alakú járat, vezeték’ ❖ börnk láthatatlan tſévein (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 23) | a nyelő gégének az a hártyás és inashátas csöv neveztetik, melyik a nyelő gégefőtől egészen a gyomorig menyen (1782 Rácz Sámuel ford.–Plenck C3565, 39) | nedvesség a’ plántáknak tsjiben és lyukatskáiban (1811 Vadnay József 8570003, 13) | [a légcsöves ízeltlábúak légcsövei] faalakulag elágazó hengeres csövek (1895 PallasLex. CD02) | [a lándzsahalak ivarmirigyeinek] nincs kivezető csövük (1933 Az állatok világa ford. CD46) | az epeutak mellett vagy azzal együtt egy közös vezeték nyílik a nyombélbe. E csövön át folynak a bélbe a hasnyálmirigy által termelt […] enzimek és hormonok (1995 Magyar Hírlap CD09).

4. ’〈vmely hengeres v. kúpszerű, hosszúkás növényi rész, kül. kukoricacső megnevezéseként〉’ ❖ a Tengerit, (a tsjit […] épen hagyván) […] meg-emésztették [a sáskák] (1782 Magyar Hírmondó C0270, 547) | A’ gyenge tsüvök’ szemeit sűlve, főve eszik tsemege helyett (1797 Veszelszki Antal CD52) | Van egy igen apró tüdőszin magvu [bab], melynek a’ tsőve egy jó arasz ugyan, de mód nélkűl keskeny (1805 Pethe Ferenc 8364012, 104) | [a borsószáron] néhány cső volt, tele csörgö borsóval (1843 Gaál Dániel ford.–Wagner² C1776, 62) | a kukoricza egy éves növény, a nemi szervek ugyan azon növényen elkülönitve vannak, fent a kalász a hím, lent a cső a női szerveket tartalmazza (1869 Lukácsy Sándor 8280002, 51) | A vetni való [kukorica]mag kiválasztására kezdettől gondot fordítottak, már a 18. századtól ismerünk adatokat, hogy a legszebb csöveket félretették a vetéshez (1999 Magyar néprajz CD47).

4a. (jelzőként) ’vhány ilyen darab 〈növényi rész, kül. kukoricacső〉’ ❖ Egy tsö […] borso (1794 Gyarmathi Sámuel C1946, 261) | 100 csöv édes kukorica 4 ft. (1854 Mészáros Lázár C3097, 68) | adtunk neki hat csű tengerit (1878 Balogh Imre C0754, 42) | olykor esténként kimegyünk a földekre, lopunk néhány cső friss kukoricát, hogy csemegénk legyen a másnapi ebédhez (1934 Kassák Lajos CD10) | Tetyéil ety pár csű paprikát is a levezsbe (1960 Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények C1504, 355) | 1 cső hegyes-erős zöldpaprika (1987 Frank Júlia et al. CD19).

5. (rég, Növ is) ’bibeszál’ ❖ A’ porszál büdöskőszin, a’ virág tsőve narantsszín (1805 Pethe Ferenc 8364019, 589) | a’ ports áll középben, a’ mellynek részei a’ magtok, ts és bélyeg (1811 Vadnay József 8570003, 16).

Ö: acél-, adó~, ágyú-, alag~, alumínium-, bekötő-, bél~, bélés~, bergmann~, beton-, cement-, drén~, ejtő~, elektron~, fény~, főnyomó~, fúró~, fúvó~, gége~, gór~, haj~, hajszál~, hallgató~, halló~, hang~, húgy~, katód~, katódsugár~, kém~, kémlő~, kép~, kígyó~, könyök~, kukorica~, lát~, lég~, neon~, nyelő~, nyomó~, próba~, rádió~, röntgen~, szállító~, számláló~, szerelő~, szívó~, szó~, talaj~, táp~, táv~, tengeri~, tojó~, toldalék~, tűz~, vákuum~, velő~, vevő~, víznyomó~; a -cső címszó alatt: acél~, ágyú~, beton~, forrasztó~, füst~, gáz~, gőz~, gumi~, kályha~, kifolyó~, kipufogó~, lefolyó~, locsoló~, ólom~, öntöző~, pisztoly~, puska~, réz~, vas~, víz~.

ÖU: agyag~, alumínium~, bádog~, bambusz~, beszélő~, csatorna~, fa~, fegyver~, fém~, fő~, fűtés~, fűtő~, látó~, löveg~, nád~, szellőző~, szivattyú~, tisztító~, vezető~.

ÖE: ~átmérő, ~csere, ~darab, ~fal, ~fektetés, ~gyártás, ~gyártó, ~hossz, ~kígyó, ~nyílás, ~prés, ~rendszer, ~rész, ~szakasz, ~vég, ~világítás.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.; ÉKsz.² cső¹.