csökönyös mn 15C csökönös (rég)
1. ’olyan (természetű) 〈(igavonó) állat, kül. ló, szamár〉, amely váratlanul és érthetetlenül nem akar helyéből kimozdulni, ill. ilyen állatra jellemző 〈természet, viselkedés〉’ ❖ Tsökönyös ló. Equus protervus, pertinax, refractarius (1803 Toldalék a Magyar–deák szókönyvhez C3667, 406) | paripája meg-megbotlott […], majd csökönösen megállt, s fülhegyezve tekingete széjjel (1846 Jókai Mór CD18) | Juhfej, a lónál az, melyen a homlok nagyon kidomborodik; nem éppen csunya, de állítólag gyakran csökönyös természettel jár (1895 PallasLex. CD02) | Rendkívül gyöngéd bánásmódot igényelnek [a lámák], mikoris igen könnyen vezethetők; ha azonban nyersen és gorombán bánnak velük, akkor csökönyösek, rosszindulatúak, sőt egyenesen hasznavehetetlenek (1929 Az állatok világa ford. CD46) | A rossz, igazságtalan bánásmód csökönyössé teszi [a szamarat] (1995 BibliaiLex. CD1207).
2. (pejor is) ’álláspontjához az ésszerűség v. méltányosság ellenére is görcsösen ragaszkodó, makacs, önfejű 〈ember〉, ill. ilyen emberekből álló 〈csoport〉’ ❖ Tsökönyös. Pertinax, Pervicax. Fejes, Nyakas, Makats (1803 Toldalék a Magyar–deák szókönyvhez C3667, 500) | Mentől jobban intettem [Malvint] egy kis önmegtagadásra, annyival csökönyösebbnek látszott (1889 Dóczi Lajos C1427, 62) | Noémi csökönyös volt, mint egy gyerek, ki ragaszkodik szeszélyéhez (1926 Babits Mihály C0699, 50) | Csökönyös népség nyomorog délen. Hiába tart másfél éve a második háború, a csecsen elitet […] a Kreml nem bírta megosztani, hogy az orosz ostrom esetleg polgárháborúvá alakuljon át (2000 Magyar Hírlap CD09).
2a. ’ilyen személyre jellemző 〈természet, magatartás, megnyilvánulás stb.〉’ ❖ vajmi csökönyös természet az a’ magyaré! (1845 Császár Ferenc–Kovacsóczy Mihály C2992, 66) | az urak csökönyös gőggel kerülik el Csanád udvarát (1902 Herczeg Ferenc 9241011, 51) | csökönyösen hallgatott, ha tovább kérdezték (1918 Molnár Ferenc² 9453002, 106) | Dilettáns politikus voltam: Csökönyösen ragaszkodtam az igazsághoz (1981 Dénes Tibor 9812001, 12).
3. ’olyan 〈jelenség〉, amely vmely erőnek ellenállva sokáig fennmarad’ ❖ A római catholica egyház liturgiáját […] erős conservativ szellem, mondhatni csökönyös állandóság jellemzi (1895 Irodalomtörténeti Közlemények C0212, 452) | hosszan tartó, hangtalan, csökönyös hideg (1898 Ambrus Zoltán C0602, 50) | a gótikus formák csökönyösen továbbélnek, úgyszólván a XVI. század végéig (1940 Bárányné Oberschall Magda CD43).
3a. (rég) ’nehezen gyógyítható, makacs 〈betegség〉’ ❖ az a baj csökönyös nagyon (1871–1874 Arany János ford.–Arisztophanész C0659, 390) | neurasthenikus bántalmai herezsába és csökönyös hányással egybekötött gyomorbaj kiséretében fokozva köszöntöttek be ismét (1885 Moravcsik Ernő Emil–Zofáhl Rezső ford.–Krafft-Ebing 8267005, 235).
Sz: csökönyösködik, csökönyösség.
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT. csökönyösen; ÚMTsz.