csökönös (15C) l. csökönyös

csökönyös mn 15Ccsökönös (rég)

1. ’olyan (természetű)(igavonó) állat, kül. ló, szamár〉, amely váratlanul és érthetetlenül nem akar helyéből kimozdulni, ill. ilyen állatra jellemző 〈természet, viselkedés〉’ ❖ Tsökönyös ló. Equus protervus, pertinax, refractarius (1803 Toldalék a Magyar–deák szókönyvhez C3667, 406) | paripája meg-megbotlott […], majd csökönösen megállt, s fülhegyezve tekingete széjjel (1846 Jókai Mór CD18) | Juhfej, a lónál az, melyen a homlok nagyon kidomborodik; nem éppen csunya, de állítólag gyakran csökönyös természettel jár (1895 PallasLex. CD02) | Rendkívül gyöngéd bánásmódot igényelnek [a lámák], mikoris igen könnyen vezethetők; ha azonban nyersen és gorombán bánnak velük, akkor csökönyösek, rosszindulatúak, sőt egyenesen hasznavehetetlenek (1929 Az állatok világa ford. CD46) | A rossz, igazságtalan bánásmód csökönyössé teszi [a szamarat] (1995 BibliaiLex. CD1207).

2. (pejor is) ’álláspontjához az ésszerűség v. méltányosság ellenére is görcsösen ragaszkodó, makacs, önfejű 〈ember〉, ill. ilyen emberekből álló 〈csoport〉’ ❖ Tsökönyös. Pertinax, Pervicax. Fejes, Nyakas, Makats (1803 Toldalék a Magyar–deák szókönyvhez C3667, 500) | Mentől jobban intettem [Malvint] egy kis önmegtagadásra, annyival csökönyösebbnek látszott (1889 Dóczi Lajos C1427, 62) | Noémi csökönyös volt, mint egy gyerek, ki ragaszkodik szeszélyéhez (1926 Babits Mihály C0699, 50) | Csökönyös népség nyomorog délen. Hiába tart másfél éve a második háború, a csecsen elitet […] a Kreml nem bírta megosztani, hogy az orosz ostrom esetleg polgárháborúvá alakuljon át (2000 Magyar Hírlap CD09).

2a. ’ilyen személyre jellemző 〈természet, magatartás, megnyilvánulás stb.〉’ ❖ vajmi csökönyös természet az a’ magyaré! (1845 Császár Ferenc–Kovacsóczy Mihály C2992, 66) | az urak csökönyös gőggel kerülik el Csanád udvarát (1902 Herczeg Ferenc 9241011, 51) | csökönyösen hallgatott, ha tovább kérdezték (1918 Molnár Ferenc² 9453002, 106) | Dilettáns politikus voltam: Csökönyösen ragaszkodtam az igazsághoz (1981 Dénes Tibor 9812001, 12).

3. ’olyan 〈jelenség〉, amely vmely erőnek ellenállva sokáig fennmarad’ ❖ A római catholica egyház liturgiáját […] erős conservativ szellem, mondhatni csökönyös állandóság jellemzi (1895 Irodalomtörténeti Közlemények C0212, 452) | hosszan tartó, hangtalan, csökönyös hideg (1898 Ambrus Zoltán C0602, 50) | a gótikus formák csökönyösen továbbélnek, úgyszólván a XVI. század végéig (1940 Bárányné Oberschall Magda CD43).

3a. (rég) ’nehezen gyógyítható, makacs 〈betegség〉’ ❖ az a baj csökönyös nagyon (1871–1874 Arany János ford.–Arisztophanész C0659, 390) | neurasthenikus bántalmai herezsába és csökönyös hányással egybekötött gyomorbaj kiséretében fokozva köszöntöttek be ismét (1885 Moravcsik Ernő Emil–Zofáhl Rezső ford.–Krafft-Ebing 8267005, 235).

Sz: csökönyösködik, csökönyösség.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT. csökönyösen; ÚMTsz.

csökönös lásd csökönyös
csökönyös melléknév 15C
csökönös 15C (rég)
1.
olyan (természetű) (igavonó) állat, kül. ló, szamár〉, amely váratlanul és érthetetlenül nem akar helyéből kimozdulni, ill. ilyen állatra jellemző 〈természet, viselkedés〉
Tsökönyös ló. Equus protervus, pertinax, refractarius
(1803 Toldalék a Magyar–deák szókönyvhez)
paripája meg-megbotlott […], majd csökönösen megállt, s fülhegyezve tekingete széjjel
(1846 Jókai Mór)
Juhfej, a lónál az, melyen a homlok nagyon kidomborodik; nem éppen csunya, de állítólag gyakran csökönyös természettel jár
(1895 PallasLex.)
Rendkívül gyöngéd bánásmódot igényelnek [a lámák], mikoris igen könnyen vezethetők; ha azonban nyersen és gorombán bánnak velük, akkor csökönyösek, rosszindulatúak, sőt egyenesen hasznavehetetlenek
(1929 Az állatok világa ford.)
A rossz, igazságtalan bánásmód csökönyössé teszi [a szamarat]
(1995 BibliaiLex.)
2. (pejor is)
álláspontjához az ésszerűség v. méltányosság ellenére is görcsösen ragaszkodó, makacs, önfejű 〈ember〉, ill. ilyen emberekből álló 〈csoport〉
Tsökönyös. Pertinax, Pervicax. Fejes, Nyakas, Makats
(1803 Toldalék a Magyar–deák szókönyvhez)
Mentől jobban intettem [Malvint] egy kis önmegtagadásra, annyival csökönyösebbnek látszott
(1889 Dóczi Lajos)
Noémi csökönyös volt, mint egy gyerek, ki ragaszkodik szeszélyéhez
(1926 Babits Mihály)
Csökönyös népség nyomorog délen. Hiába tart másfél éve a második háború, a csecsen elitet […] a Kreml nem bírta megosztani, hogy az orosz ostrom esetleg polgárháborúvá alakuljon át
(2000 Magyar Hírlap)
2a.
ilyen személyre jellemző 〈természet, magatartás, megnyilvánulás stb.〉
vajmi csökönyös természet az a’ magyaré!
(1845 Császár Ferenc–Kovacsóczy Mihály)
az urak csökönyös gőggel kerülik el Csanád udvarát
(1902 Herczeg Ferenc)
csökönyösen hallgatott, ha tovább kérdezték
(1918 Molnár Ferenc²)
Dilettáns politikus voltam: Csökönyösen ragaszkodtam az igazsághoz
(1981 Dénes Tibor)
3.
olyan 〈jelenség〉, amely vmely erőnek ellenállva sokáig fennmarad
A római catholica egyház liturgiáját […] erős conservativ szellem, mondhatni csökönyös állandóság jellemzi
(1895 Irodalomtörténeti Közlemények)
hosszan tartó, hangtalan, csökönyös hideg
(1898 Ambrus Zoltán)
a gótikus formák csökönyösen továbbélnek, úgyszólván a XVI. század végéig
(1940 Bárányné Oberschall Magda)
3a. (rég)
nehezen gyógyítható, makacs 〈betegség〉
az a baj csökönyös nagyon
(1871–1874 Arany János ford.Arisztophanész)
neurasthenikus bántalmai herezsába és csökönyös hányással egybekötött gyomorbaj kiséretében fokozva köszöntöttek be ismét
(1885 Moravcsik Ernő Emil–Zofáhl Rezső ford.Krafft-Ebing)
Sz: csökönyösködik, csökönyösség
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT. csökönyösen; ÚMTsz.

Beállítások