csötlik-botlik (16d) l. csetlik-botlik

csetlik-botlik tn ige 16dcsetel-botol (kissé rég v. nyj) , csötlik-botlik (rég v. nyj)

1. ’〈ember v. állat, ill. láb〉 járás közben meg-megbotlik, botladozik, ill. így megy vhova’ ❖ koſzogó [=] tsötl, botló, lábát-vonó, kobortzoló, tsoſzogó (1784 Kisded szótár C0815, 42) | [A pesti utcán] egy dandy a szép delnő mellett Csötölt, botolt, tekintgete, Mint egy dióverő nagy pózna; Jó egy öl a legénynek hossza (1877 Vajda János C4652, 86) | ott volt vékony díszgunyába’ […] Kardjába – mondják – csetle-botla lába (1885 Kozma Andor 8252004, 34) | Álmos férfi-cseléd vasvillával csetlik-botlik ki az udvarra (1893 Kozma Andor 8252010, 74) | csetlő-botló, játékos, pajkos kedvű kiskutya (1996 Szinák János–Veress István CD59).

2. ’bizonytalankodva, ebbe-abba kapva tesz-vesz v. jön-megy vki’ ❖ Otthon a két öreg csetlett-botlott, főzött (1855 Tóth Endre¹ C4275, 22) | Nem is volt oly egyszerű rendbe hozni mindent […] egyheti rendetlenség után. Cseteltek-botoltak és minél inkább iparkodtak, annál lassabban ment (1923 Kosztolányi Dezső 9359001, 136) | [Arthur] űrhajója lezuhan […], és ő bizony nemigen tudja, mi a teendő ilyenkor. Csetlik-botlik (1998 Új Könyvek CD29).

3. ’ügyetlensége v. tapasztalatlansága miatt sorra (kisebb) hibákat követ el, szerencsétlenkedik’ ❖ Csötlik, botlik. Bukdácsol az életben, hol jóra, hol roszra fordul sorsa (1851 Magyar közmondások könyve C2993, 73) | [Németh László tanulmánya Halász Istvánról] a hála és köszönet kifejezése azért a magáraeszméltetésért és irányításért, amelyet Halász nyújtott a világirodalomban első irodalmi éveiben elég tanácstalanul csetlő-botló Némethnek (1972 Gál István 2018003, 314) | [a külügyminiszter] csetlik-botlik a diplomáciában (2000 Magyar Hírlap CD09).

Vö. CzF. csetlikbotlik, csötlik; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; ÚMTsz.

csötlik-botlik lásd csetlik-botlik
csetlik-botlik tárgyatlan ige 16d
csetel-botol 6d (kissé rég v. nyj)
csötlik-botlik 16d (rég v. nyj)
1.
〈ember v. állat, ill. láb〉 járás közben meg-megbotlik, botladozik, ill. így megy vhova
koſzogó [=] tsötl, botló, lábát-vonó, kobortzoló, tsoſzogó
(1784 Kisded szótár)
[A pesti utcán] egy dandy a szép delnő mellett Csötölt, botolt, tekintgete, Mint egy dióverő nagy pózna; Jó egy öl a legénynek hossza
(1877 Vajda János)
ott volt vékony díszgunyába’ […] Kardjába – mondják – csetle-botla lába
(1885 Kozma Andor)
Álmos férfi-cseléd vasvillával csetlik-botlik ki az udvarra
(1893 Kozma Andor)
csetlő-botló, játékos, pajkos kedvű kiskutya
(1996 Szinák János–Veress István)
2.
bizonytalankodva, ebbe-abba kapva tesz-vesz v. jön-megy vki
Otthon a két öreg csetlett-botlott, főzött
(1855 Tóth Endre¹)
Nem is volt oly egyszerű rendbe hozni mindent […] egyheti rendetlenség után. Cseteltek-botoltak és minél inkább iparkodtak, annál lassabban ment
(1923 Kosztolányi Dezső)
[Arthur] űrhajója lezuhan […], és ő bizony nemigen tudja, mi a teendő ilyenkor. Csetlik-botlik
(1998 Új Könyvek)
3.
ügyetlensége v. tapasztalatlansága miatt sorra (kisebb) hibákat követ el, szerencsétlenkedik
Csötlik, botlik. Bukdácsol az életben, hol jóra, hol roszra fordul sorsa
(1851 Magyar közmondások könyve)
[Németh László tanulmánya Halász Istvánról] a hála és köszönet kifejezése azért a magáraeszméltetésért és irányításért, amelyet Halász nyújtott a világirodalomban első irodalmi éveiben elég tanácstalanul csetlő-botló Némethnek
(1972 Gál István)
[a külügyminiszter] csetlik-botlik a diplomáciában
(2000 Magyar Hírlap)
Vö. CzF. csetlikbotlik, csötlik; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; ÚMTsz.

Beállítások