csuk ige 2a6 

1. ts ’〈nyitott ajtót, fedelet stb.〉 vki addig nyom, tol befelé v. fordít, hajt lefelé, hogy az a nyílást, bejáratot elfedje, ill. ebben a helyzetben arra alkalmas szerkezettel rögzít v. zár’ ❖ az ajtót csukva találá (1813 Ajtay Sámuel ford.–Meissner C0573, 90) | Albertus benyitott a cinterembe, az ajtó nem volt kulccsal csukva, csak betéve (1891 Mikszáth Kálmán CD04) | A kaput nagyon óvatosan csukta, az ajtókat is bent, hogy ne csikorduljanak (1927 Sziráky Judith CD10) | figyelték, hogyan mennek a vasutasok kocsitól kocsiig, hogyan nyitják és csukják a csapágyolajozók fedelét (1967 Kahána Mózes 9291001, 168) | A csukott ablak nagy üvegtábláin függönyként ömlött végig az eső (1986 Nádas Péter 9466003, 222).

1a. (kül. szem nm-i vonzat esetén) csuk vkire, vmire ’〈ajtót, fedelet stb.〉 kívülről vkire, vmire v. belülről magára zár’ ❖ reájok csukom a’ pitvar ajtót, hogy míg beszéllendek, senki meg ne zavarjon (1803 Kazinczy Ferenc C2556, 212) | A’ szülék […] hazulról távozván, három éves gyermekükre csukák az ajtót haza jöttökig (1844 Pesti Hírlap CD61) | [A király és a királyné] nagy, hosszú, cifra ércládákba feküdtek le, amiknek a tetejeit rájuk csukták (1879 Jókai Mór CD18) | Magára csukta a kaput s nem juthatott be hozzá senki (1922 Móra Ferenc 9459009, 128) | ránk csukták a tolóajtót, s odakint kopácsoltak is valamit rajta, majd jeladások, sípolás, vasutasmunka, zökkenés: elindultunk (1975 Kertész Imre² CD41).

1b. (kül. szem nm-i vonzat esetén) csuk vkire, vmire ’〈kül. ajtót〉 úgy hajt v. zár be, hogy (véletlenül) odacsíp vmit, ill. vki a résben fogva marad’ ❖ [a villamos] üres volt, felszálltunk az egyik ajtón, nem csukták ránk (1977 Tandori Dezső 9703054, 62) | Mi eddig egy szövetkezeti tagnak sem léptünk a lábára, és nem csuktuk ujjára az ajtót, hogy lépjen ki a szövetkezetből (1993 Országgyűlési Napló CD62) | A Danubius Rádió zárt parkolójában meg a biztonsági őr véletlenül a nálam lévő Audi TT-re csukta az elektromos kaput (1999 Magyar Hírlap CD09).

2. ts ’〈kulcs v. azzal vki nyitásra és zárásra való szerkezetet〉 zárt állásba helyez(ve rögzít)’ ❖ Lövés lyukasztá által az ajtót, a mint azt maga után becsapá, s alig vala ideje reteszt csukni eleibe (1832 Fáy András¹ 8139008, 248) | [az ún. aerodromon a haladási iránnyal] ellentétes irányban levő szelelőcsövek szelepei csukva vannak (1872–1874 Jókai Mór CD18) | Valóban úgy voltunk eddig, mintegy karikára fűzött kulcsok: vígan csörögnek együtt, bár mindenik más zárt csuk és nyit – de mind kulcs (1896 Mikszáth Kálmán CD04) | A kulcsot félretette már a portás, mély csendbe csukva csüng a vaslakat… (1919–1936 Somlyó Zoltán CD01) | az űrből jött ember szemmel láthatóan ismerte a cipzár mechanizmusát, gyakorlottan nyitotta és csukta (1983 Pető Gábor Pál 1119003, 136).

2a. tn (ign-i alakban) (ritk) ’〈zár, retesz〉 vmely irányba mozgatva zárt állásba kerül’ ❖ átjárás van a bank pénztárába, melynek ajtaján Cotterol-féle négy oldalra csukó zár van (1872–1874 Jókai Mór CD18) | Bascul-zár, azok az ablakcsukók, melyeknek központi mozgató szerkezete egy fel- és egy lefelé csukó reteszt mozgat (1911 RévaiNagyLex. C5698, 667).

3. ts ’〈helyiséget, épületet, ill. vmely tárgyat〉 ajtajának, fedelének stb. (zárószerkezettel történő) rögzítésével zárt állapotba hoz’ ❖ a’ Pesti Invalíd-háznak némelly csukva tartott szobájit járta-meg (1810 Kazinczy Ferenc C2560, 415) | Azzal is megótalmazhatod a posztó- és prémesruhát, ha […] jól csukott szekrényben tartod (1826 Fáy András¹ 8139012, 108) | Csukva áll a templom, berozsdált a zára, Egy lélek se vágy az igének szavára (1864–1866 Tompa Mihály CD01) | [A cselédek elől] a „spájzot” legtöbb helyen csukták (1934 Márai Sándor CD10) | [jegyellenőrzéskor] perceken át tapogatja a zsebeit, nyitja és csukja a táskáját (1996 Magyar Hírlap CD09).

3a. ts ’〈üzletet, intézményt stb.〉(a nyitvatartási idő végén) ideiglenesen, ill. működését megszüntetve (végleg) bezár’ ❖ [a kaszinó] mindig nyitva áll, – ha nincs is társaság, csukva is a’ theatrum (1831 Széchenyi István 8429011, 345) | [A vendégek] alig értek ki az ajtón, már csukták a kávéházat (1913 Lengyel Géza CD10) | két év óta csukva az iskola (1921 Ujfalusi László CD10) | Vásárolnom kellett – mondta Kerekes. – Csukták a boltot (1963 Rónay György 9573001, 247).

3b. tn ’〈üzlet, intézmény stb.〉 a nyitvatartási idő végeztével zár, ill. (végleg) megszűnik működni’ ❖ A nyári színházak is csuknak, hűvös van (1907 Ady Endre CD0801) | menjek már, és vegyem meg a gumiharisnyát; vasárnap van, ½10 múlott, 10-re csuknak [az üzletek] (1921 Krúdy Gyula CD54) | A pesti parton zenés kávéházak nyitnak és csuknak (1935 Szerb Antal CD10) | mi is szeretnénk javítani az egyházi iskolák finanszírozását is, nem azt hallani, hogy ezek az iskolák csuknak (1996 Országgyűlési Napló CD62).

4. ts ’〈ruhát, ékszert〉 két végének v. szélének arra alkalmas eszközzel történő egymáshoz rögzítésével összezár’ ❖ oldalt csukható (fűzhető) mellrevaló (1940 Viski Károly CD22) | Kerekes a [nő] nyakát nézte. Mindig magasan csukva hordta a ruháját, de most mélyen kigombolta, nyilván a munkához (1963 Rónay György 9573001, 230) | [a gyöngygallér] felső szélét textilpántba foglalták, kapoccsal csukták (1979 NéprajziLex. CD47).

5. ts (kissé rég, átv is) ’〈nyílást〉 lezár, ill. ez által vmit elzár(, elrejt vki elől)’ ❖ a’ megkülönböztetés utja tőle csukva nincsen (1842 Pesti Hírlap CD61) | Némely személyeknek jó lehet a gazda, de nekünk béresasszonyoknak, meg a mi emberünknek csukva tartja a zsebét (1916 Kassák Lajos CD10) | Az orrlyukat [a fókák] minden lélegzetvételkor kinyitják, majd nyomban ismét bezárják, s a következő lélegzetvételig akkor is csukva marad, ha a szárazon időznek (1929 Az állatok világa ford. CD46).

6. ts (átv is) ’〈vmely kinyitható és összecsukható tárgyat〉 mozgatható részeinek egymásra v. egymás mellé haj(lí)tásával használaton kívüli állapotba helyez, összecsuk’ ❖ szögmérő eszköz, melynek szárai csuklósan vannak össze illesztve úgy, hogy azokat a körző szárai módjára lehet nyitni-csukni (1912 Frecskay János 8146002, 6) | a völgy ölén egy-egy fáradt diák hever félig csukott könyvvel (1936 e. Kosztolányi Dezső CD01) | a hercegnő továbbsétált a napfényben fürdő töltésen, úgy hajtva remek derekát, mint egy kígyó a pálcikája köré, kékpettyes fehér napernyőjére, amelyet csukva tartott a kezében (1938 Gyergyai Albert ford.–Proust 9202009, 22) | alulról tolja fölfelé a minimálbért a kormány, és csak így tudja csukni azt az ollót, amely a minimálkeresetek, minimáljövedelmek és a maximumjövedelmek között található (2000 Országgyűlési Napló CD62).

6a. ’〈élőlény mozgatható (test)részét〉 részeinek egymás mellé húzásával, ill. egymásra hajtásával, borításával zárja’ ❖ zúdul a víz, – rendűl a ladik, Az óriás kagyló reá csapott; Nyitott teknőjét együve csuká, S öszveroppantá a kis csónakot (1851 Tompa Mihály CD01) | Kezével tétova, apró mozgásokat végzett, minden ok nélkül nyitogatta és csukta az ujjait (1927 Sziráky Judith CD10) | Mint egy kő, úgy zuhant a föld felé [a madár], s akkor láttam csak, pedig csukva volt a szárnya, hogy milyen iszonyúan nagy (1972 Lázár Ervin 2021004, 874) | [némely növények] a fény- és a hőmérsékleti viszonyok változásának függvényében nyitják-csukják szirmaikat (1998 Természet Világa CD50).

6b. ’〈szájat, ajka(ka)t〉 összezár, ill. (el)hallgat, nem beszél’ ❖ maga az ajk, ha csukva van, oly szelíd, oly édes (1851 Jókai Mór CD18) | ajkait csukva tartja a megdöbbenés (1878 Mikszáth Kálmán CD04) | Nekihajolt a munkának feszt. Járt a keze. Csak a száját csukta szorosra. Drágán mérte a szót (1930 Sásdi Sándor CD10) | [az aranyhal] nyitotta és csukta formás kis szájacskáját (1933 Az állatok világa ford. CD46) | csukott szájjal, a levegőt csakis az orrnyíláson beszippantva, s ugyanott engedve ki (1986 Nádas Péter 9466002, 23).

6c. ’〈szemet, szemhéjat, szempillát〉 lehuny, becsuk’ ❖ eregetſz horog orru Barna fejére kék Szöm héjat édeſen csukó Vastag homály ködöt (1804 Fabchich József ford.–Pindarosz C1643, 47) | a fájdalom álomra csuká szempilláit (1858 Vasárnapi Újság CD56) | Hirtelen szorosra csuktam félig nyitott szememet, hogy meg ne sejtsék ébrenlétemet (1918 Móra Ferenc 9459007, 140) | csukott szemmel, lehajtott fejjel hallgatták a dalokat (1995 Magyar Hírlap CD09).

7. ts ’vmely (belső) helyre zár és (kényszerrel) ott tart vmit’ ❖ [a magyar tőkés] nem teheti pénzét olly helyre – ha ládájába nem csukja – honnan mindég tetszése szerint ki is vehetné, ’s attul rendes kamat folyna is (1830 Széchenyi István 8429002, 43) | az ebeket utczán barangolni tulajdonosaik ne engedjék, hanem házuknál csukva tartsák (1848 Kossuth Hírlapja CD61) | Pacsirta szigorú volt hozzájuk [ti. a cselédekhez], csukott mindent, főképp a cukrot (1923 Kosztolányi Dezső CD10) | Egy ólba gyakran két kocát is csuktak, ilyenkor az ólat egy deszkafallal választották ketté (1971 Barna Gábor C6698, 591).

7a. ’〈vkit, ill. annak vmely testrészét〉 büntetésként vmely nyílással rendelkező zárható eszközbe, szerkezetbe szorít(ja), ill. ilyen módon szabad mozgásától megfoszt(ja)’ ❖ A kevés szavu bíró […] a helység kalapácsát, Mint kezdőjét a csatának, A hívatalában Pontos kisbíró által Kalodába csukatta (1844 Petőfi Sándor CD01) | karikába csukták a nyakát egész napra annak a bűnös zsidónak, ki vétséget követett el a vallás törvényei, vagy a mi ezzel egyre ment, a társadalmi rend érdekei ellen (1905 Vámbéry Ármin 8507001, 19) | A bűnös nyakát, kezét és lábát a kaloda kétfelé nyíló lapjai közé megfelelő méretű kivágásba csukták (1979 NéprajziLex. CD47).

7b. ’személyes szabadságától megfosztva vhova, kül. börtönbe elzár, bezár vkit’ ❖ a’ Baſztillbe-is, az-az, kemény tömlötzbe-is tsukatott (1792 Alexovics Vazul 7005001, 9) | ha a’ főnökök őket csáboktól, szökéstől akarják megóvni, csürbe, akolba csukatják a’ nemes sereget fegyveres őrök vigyázata alatt (1841 Pesti Hírlap CD61) | Sötét zárdába csukva, holtodig Sivár apáca lenni (1864 Arany János ford.–Shakespeare 8014005, 5) | Valami lopásért avagy hamisításért csukva is volt (1886 Tolnai Lajos C4195, 24) | börtönbe csuknak-e vagy őrültekházába? (1936 Tabéry Géza 9692002, 162) | minden jobb lenne, ha a feketézőket lakat alá lehetne csukni (1996 Magyar Hírlap CD09).

Ö: be~, el~, ki~, le~, oda~, össze~, rá~.

Sz: csukatlan.

Vö. CzF. ~, csukva; ÉrtSz.; TESz. csuk¹; ÉKsz.