csunya (I. 16A3 II. 6A III. 0) l. csúnya

csúnya mn, fn és partikula  csunya

I. mn 16A3

1. ’aránytalansága, formátlansága, színe stb. miatt az esztétikai érzékünknek külsejében meg nem felelő, kellemetlen látványt nyújtó’ ❖ Farka rövid, rövid orra, kivált feje tsúnya, goromba [a kuvasznak] (1779 Baróti Szabó Dávid ford.–Vanière 7021008, 106) | igen tsúnyáváis teszi a’ nyomtatást, ha ugyan azon betűk sokasítva állanak egymás után (1816 Nagyváthy János C2567, 37) | a’ sárga virágok igen illenek a’ fekete hajakra, ellenben a’ szőke hajakon tsunyául állanak (1830 Némethy József ford. 8333003, 64) | [Az az asszony] vénséges és csunya, mint az öreg éjszaka! (1890 Szőts Pál C4067, 65) | Valamikor a nők csúnyának (következésképpen csökkent értékűnek) tartották a szakálltalan-bajusztalan férfit (1972–1975 Martinkó András 1104002, 390) | Miért ünnepeljük azt a szerzőt, aki csúnya hangszeres darabokat és régen elfelejtett elektronikus zenéket írt[?] (1998 Magyar Hírlap CD09).

1a. ’kellemetlenül ható, fülsértő 〈hang(jelenség)〉’ ❖ az ollyan Kántor, ki a’ ſzép éneket-is tsúnyáúl mondgya (1788 Szaitz Leó 7302007, 142) | Közönséges hangja csunya röfögés (1847 Peregriny Elek 8360005, 28) | Csúnya hangja van a vakvarjunak (1934 Erdélyi József CD10).

1b. ’kellemetlen, rossz, undort, viszolygást keltő 〈dolog, jelenség〉’ ❖ azoknak tſúnya bdſſégek nem a’ ki ſzivot méregtl, hanem a’ meleg rothadtt nedveſſégtl ered (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 259) | Füstölni belll ezt Tsúnya-szagú szerrel meg-kell (1794 Baróti Szabó Dávid ford.–Vanière C0829, 392) | seb, amelybe csúnya genny nő (1916 Kosztolányi Dezső ford.–Rilke CD10) | Megfogták az ártatlan Jézust. Fölvitték a Sinai-hegyre, Fölfeszítették három tompa szöggel, Megkoronázták töviskoronával, Arcul verték, köpdöstették Csúnya büdös nyállal (1982 Hegyet hágék C6874, 893).

1c. ’a nyelvérzék számára meg nem felelő(, a nyelvi normát sértő)’ ❖ Nyomdokábúl, pro ból. csúnya dialectus (1792 Kazinczy Ferenc C2555, 284) | azt a’ jövendő, jobban mint mi, fogja el-itélni, hogy kik tudtak tsúnyábban és kik szebben magyarul (1815 Dessewffy József C2565, 464) | Kosztolányi Dezső egy Nyugatra vetett perzsa költő. Csúnya, tudományos szóval […]: abszolút költő (1907 Ady Endre 9003041, 226) | Egy csúnya germanizmus is éktelenkedik a másik oldalon: „A Táltos egy kimustrált tábori ló volt.” (1952 Abody Béla 2051025, 74) | Milyen csúnya kiejtése van! […] Miért beszél angolul, ha egyszer nem tud? (1956 Gyárfás Miklós 2005064, 668).

2. ’a(z el)vártnak meg nem felelő, rossz 〈dolog〉’ ❖ [egy asszony] ſok tſúnya heréléſek az az monyak ki-metzéſe által, […] holott az értelmes ſeb gyogyitó orvos illy állapatban azt ſoha nem tſelekſzi, ſzámtalan embereket lt meg (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 488) | Csúnya bizonyítványt állított ki magáról a magyar közönség (1896 Mikszáth Kálmán CD04) | Meredek utak föl és alá. Csunya úton, „Horgoson” kell kimászni Milej felé (1912 Malonyay Dezső 8292047, 322) | Ez bizony csúnya röntgen, mit is mondjak… […]. A műtét még nem feltétlen javallat (1957–1959 Vas István 9760005, 23).

2a. ’kellemetlen, barátságtalan, rossz 〈időjárás〉, ill. ilyen időjárású 〈időszak〉’ ❖ Csúnya idő támadt rájok. A szélvész oly nagy hullámokat hajtott, mint a Mátra hegye, s egyik pillanatban a fellegekig emelte a hajót, másik percben lesülyesztette azt (1848 Arany János 8014011, 174) | Óh, be csúnya az ősz a Riviérán (1904 Ady Endre 9003002, 130) | Csúnya, zimankós téli délután volt (1934 Móra Ferenc C3203, 218) | csúnya, esős időben (1996 Magyar Hírlap CD09).

2b. ’az éptől, egészségestől eltérő, beteg állapotú 〈testrész, szerv〉’ ❖ Inyek tſunya és mint egy eves; gyakorta tſuklanak [a bélférgesek] (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 395) | A’ nyelv piros és tiſzta, és igen ritkán tsunya (1801 Rácz Sámuel ford. 7278017, 167) | csúnya volt a lába, véresre törte a kemény bakancs (1986 Gion Nándor 9190003, 36) | A hétágyas szobában a copfos kislánynak volt legcsúnyább a vakbele (1998 Magyar Hírlap CD09).

2c. ’sok kellemetlenséggel, piszokkal járó 〈munka, tevékenység〉’ ❖ A tiszteletes úr leöblité a kezeit ezen csunya foglalatosság után (1856 Vasárnapi Újság CD56) | [a papné] nem csinált a kezével semmi csúnya munkát (1911 Móricz Zsigmond C3214, 5) | A törekkotrás a legcsúnyább mesterség a [cséplő]gépnél s Borzas még a fejét sem kötötte be hozzá; ott hajladozott a cséplő polyva-pihéket rázó szelében (1937 Németh László² 9485005, 142).

3. ’(erkölcsileg) kifogásolható, visszatetszést, megütközést keltő 〈tulajdonság, cselekedet, tevékenység stb.〉, ill. azt tükröző, kifejező 〈tekintet〉’ ❖ az ö tsúnya rendetlen élete által olly egéſségtelen vala, hogy ö ezt a’ ſzerentsétlent egy nyavalyába tántorítá (1786 Sándor István ford.–Rabener 7287012, 207) | Ez a’ Vay Ábrisné eránt tett kérdezősködés […] nem részvétel, hanem a’ más dolgaiba ereszkedésnek igen csúnya megszokása (1812 Kazinczy Ferenc C2562, 242) | Haragos szemekkel csúnyán nézett rája (1851 Arany János C0650, 54) | nagyon csúnya az öntől, hogy ily nagy úr létére elősegíti férjem ostobaságait (1881 Csiky Gergely ford.–Molière C3179, 78) | Az ember legcsúnyább tulajdonságaihoz tartozik, hogy többnek szeret látszani, mint amennyi (1956 Irodalmi Újság okt. 13. C5231, 4) | igen csúnya szokást vett föl a fiam, szinte állandóan böfög (1997 Magyar Hírlap CD09).

3a. ’a jó ízlést, illemet, szemérmet v. másokat bántó, sértő(, durva) 〈szó, beszéd〉’ ❖ Maga … sok tsúnya mondásokat okáda ki (1778 Faludi Ferenc ford. C1666, 148) | a másik csunya száju, káromkodó vitéz (1856 Jókai Mór C2230, 134) | borzasztóan, kínosan csúnyának éreztem a trágár beszédet (1913 Babits Mihály 9014130, 126) | csúnya nyelve van (1962 Lengyel József 9395004, 282) | ahhoz, hogy valaki szellemesen megnyilvánuljon, nem kell feltétlenül nyelvünk legcsúnyább kifejezéseit használni (2000 Magyar Hírlap CD09).

3b. ’szégyenteljes, dicstelen, kínos 〈esemény, helyzet, állapot〉’ ❖ [Napoleon mondja:] Bár ide se táboroztam vólna soha! (a magyar felel:) Ugye csunya visszamenni most, ha! ha! ha! (1813 Pálóczi Horváth Ádám C2122, 163) | De nem óhajtotta ily csúnya halálát Az olasz levente (1854 Arany János C5325, 126) | Hazamentem és lefeküdtem a díványra és azt hittem elbőgöm magam, oly csúnyán éreztem magamat (1920 Szép Ernő 9665042, 31) | a legcsúnyább csatavesztés (1940 Bánlaky József CD16) | Aztán egyszer tényleg jött a farkas, a kiskakas ordított ahogy a torkán kifért, de mindenki csak legyintett: már megint szórakozik az a kiskakas. Mint emlékszünk rá, csúnya vége lett a történetnek (1995 Magyar Hírlap CD09).

3c. (tréf is) ’〈cselekedeteivel, magatartásával bosszúságot, haragot v. megvetést kiváltó személyre vonatkoztatva, megszólítás részeként is〉’ ❖ ortzátlan tsúnya meny aſzſzony! (1777 Baróti Szabó Dávid 7021017, 170) | a maga ura semmirevaló ember, csunya, rosz ember (1857 Eötvös József 8126020, 252) | Én nem szeretem a csunya, nyafogó fiukat (1914 Karinthy Frigyes 9309020, 68) | csimpaszkodott a kezembe, azt mondta: „Te csúnya lump, gyerünk haza gyorsan! Bújjunk össze.” (1979 Kornis Mihály 1082001, 120).

3d. (gyerm v. tréf) ’〈bosszúságot okozó tárgyra, dologra vonatkoztatva〉’ ❖ [Cencike kezecskéi] szép fehérek, csak az a csunya gyűszű ne ülne az egyik ujjon (1857 Jókai Mór C2255, 112) | [Péterke] a potrohos pohárszéktől megkérdezte: „Te vagy-e az, aki már óapának is feltálaltad a csunya főzeléket?” és mindjárt fogta a bicskát és végighúzta a kredencajtó lapján (1918 Lesznai Anna 9398011, 3) | [Pinokkiónak] nagyon fájt a lába a vaskampók szorításában[…] – Ó, te szegény! – szólt a Bogárka. – Hogyan akadtál abba a csúnya vasba? (1967 Rónay György ford.–Collodi 9573161, 76).

3e. ’〈bajjal fenyegető, kellemetlenséget okozó állatra, dologra vonatkoztatva〉’ ❖ A’ tsunya puſztító Hernyók, Buza-férgek, és Molyok (1792 Gáti István 7116010, 29) | Veszedelmes párák, csunya felhők lógnak (1879 Arany János C0657, 349) | – Csúnya egy hely [a lövészárok] – morogja Bacsó (1935–1936 Zalka Máté 9796001, 98) | Szép Zsuzska csúnya, gennyes fekélyeket hord a bokáján (1966 Bodnár György CD53).

4. ’〈kellemetlen, rossz esemény, jelenség nagy mértékének a kif-ére〉’ ❖ Tsúnyávúl lekorpázott [= leszidott], de ugyan én sem maradtam néki adós (1792 Sághy Ferenc ford.–Schikaneder C2990, 183) | Káromkodik csúnyán, a magyart böcsmérli [a cseh vitéz] (1846 Arany János 8014001, 146) | a helyemre ne ülj, mert peched lesz, csunya peched (1854 Jókai Mór C2244, 185) | Szétverte Bercsényi a németet csunyául! (1882 Jókai Mór C2307, 4) | azt hitte, csúnya sértést követ el és faragatlan fickó módjára viselkedik (1921 Schöpflin Aladár CD10) | Csunya fejfájás (1947 Gáspár Endre ford.–Joyce 9175005, 60) | Csúnyán esik az eső, jó, hogy itthon maradtam (1958 Sándor Kálmán 9583002, 117).

II. fn 6A

1. (Fil) ’〈a szép mint esztétikai minőség ellentéteként〉’ ❖ Ezek pesszimisták; lelkük domboru tükör; a legszebb angyalarc is múmiává nyúlik meg rajtuk; ők a csúfnak s a csunyának művészei (1903 Prohászka Ottokár 1125016, 16) | Hogy egy nagy formakultúrájú költő a nehézkeset, az archaikusat, vagy a „csúnyát”, a szétbontottat, az izmusost is beveszi eszköztárába már a szimbolizmus idején, az elég természetes (1984 Nemes Nagy Ágnes 9479026, 121).

2. ’a jó ízlést, illemet v. szemérmet sértő(, durva) szó, kifejezés’ ❖ haragosan járkált […] s csúnyákat beszélt (1867 Tolnai Lajos 8483014, 90) | elkezdett az öreg csúnyákat mondani, amiket én szájamra nem vehetek (1892 Jókai Mór CD18) | A lányok nótáznak, s úgy dolgoznak mint a megszállottak, a fiúk meg ezért haragszanak rájuk s ha nem néz oda a kerülő, csúnyákat kiabálnak nekik (1941 Veres Péter 9771013, 98) | Mondani akartam valami csúnyát, de aztán eszembe jutott, hogy épp az előbb kaptam egy százast, tehát nekem kuss (1989 Bólya Péter 1023008, 157).

3. cuna (nyj) , csuna (nyj) ’kisfiú v. kislány nemi szerve’ ❖ Cunȧ: puellae vagina (1894 Mikó Pál C5239, 95) | cuna: női szeméremtest (1905 Berze Nagy János C6396, 46) | csúnyája: penis (1941 Tálasi István C5882, 37) | Női nemi szervek: p..a, vallag […] csuna (1943 Vajkai Aurél C6533, 15).

III. partikula 0

’irtó², borzasztó, rendkívül’ ❖ Igy lett vége a’ tsunya sok tzivódásnak (1783 Molnár János C0293, 356) | kinn a pitvarban valami csúnya nagy búgás támad (1879 Jókai Mór 8209006, 201) | Ezért a fejelésér hat pengőt fizettem s a nagy csizmáját kicsit előre mozdította, csúnya nagy bőrdarab volt rávarrva fejnek (1917 Móricz Zsigmond CD10) | csúnya nagy köveken bukdácsolok a terepjáróval (1995 Magyar Hírlap CD09) | A kocsma rosszabbik felének egyből felpezsdült a vérkeringése, végre csúnya nagy verekedés lesz (1998 Magyar Hírlap CD09).

Vö. CzF. ~, csúnyán, csúnyául; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT. csúnyául; ÚMTsz. cuna, csuna, csúnya¹, csúnyabaj, csúnyabetegség, csúnyanyavalya, suna