csuta fn és mn 6A (nyj)

I. fn

’növény (termésének) része (mint vmely vele kapcs. tevékenység utáni maradék); csutka’ ❖ Tsuta: tusa, tsutka, tsutkó; kukoritza-torzsa, török buza-Katsány, v. -tsusza, v. tsutkó (1792 Baróti Szabó Dávid C0816, 249) | A’ [dohánylevél]csomók 4-5 láb magas rakásokra egymás mellé és ellenében olly formán rakatnak, hogy csutáik mindkét oldalon kifelé álljanak (1844 Kecskeméthy Csapó Dániel 8232028, 59) | Piros óma csutája Sebös a rúzsám szájja (1873 Magyar Nyelvőr C5940, 191) | Megesett, hogy főzés közben a tűz egyszerre kialudt s a család ifjabb tagjai egy kis csutáért benyargalták a fél falut (1936 Illyés Gyula 9274126, 300) | – Nézd, nyúl mutatott ki Péternek a töltés alá a még mindig lábon levő csutára (1940 Németh László² 9485002, 10) | A szedők (lányok, asszonyok), görbe késsel, kacorral, szőlőollóval vágják el a fürt nyelét, csutáját s a helyileg szokásos gyűjtőedénybe teszik (1982 NéprajziLex. CD47).

II. mn

1. (rég, pejor) ’rövid v. megrövidült, ezért nem teljes értékű 〈testrész, eszköz stb.〉’ ❖ Nem vólt darab földön e szakálnak mássa, Ez vólt az ő [ti. a pap] dísze, az ő gravitássa [= méltósága]. Most a temjén lángja ezt csutává tette (1788 Gvadányi József C5115, 140) | Száll s jön ütésre ütés gyorsan felváltva, kidőlnek A köszörült élek, s immár csuta csorba acélok (1834 Czuczor Gergely 8078016, 186) | [ez a hang csak olyannak tetszett, mintha egy kis lepke] verdesné csuta szárnyaival maga körül a levegőt (1898 Hegedüs Sándor C2053, 29) | Magas, sovány pap volt, csutaszakállú (1930 Móricz Zsigmond CD10).

2. ’rövid 〈farkú〉, ill. ilyen farkú v. farkatlan 〈háziállat〉’ ❖ Csuta, farkatlan p. o. tyúk, csuta tik (1838 Magyar tájszótár C6656, 80) | Piros szüőrü, csutafarku, pöttyögetëtt [= pettyes], kendërmagos, kuliszarvu, tarka tehenit (1895–1905 Göcsej népköltészete C6513, 196) | Agygyon isten bort, buzát, boroczkot, Csuta farku malaczot (1897–1901 Regösénekek C3001, 78) | Van olyan kutya is, amelyiknek nincs farka, mert csután kölykezi az anyja (1911 Malonyay Dezső CD07).

ÖE: dohány~.

Sz: csutás.

Vö. CzF. csuta¹, csuta²; ÉrtSz.; TESz. csutka; ÉKsz.; ÚMTsz.

csuta főnév és melléknév 6A (nyj)
I. főnév
növény (termésének) része (mint vmely vele kapcs. tevékenység utáni maradék); csutka
Tsuta: tusa, tsutka, tsutkó; kukoritza-torzsa, török buza-Katsány, v.vagy -tsusza, v.vagy tsutkó
(1792 Baróti Szabó Dávid)
A’ [dohánylevél]csomók 4-5 láb magas rakásokra egymás mellé és ellenében olly formán rakatnak, hogy csutáik mindkét oldalon kifelé álljanak
(1844 Kecskeméthy Csapó Dániel)
Piros óma csutája Sebös a rúzsám szájja
(1873 Magyar Nyelvőr)
Megesett, hogy főzés közben a tűz egyszerre kialudt s a család ifjabb tagjai egy kis csutáért benyargalták a fél falut
(1936 Illyés Gyula)
– Nézd, nyúl mutatott ki Péternek a töltés alá a még mindig lábon levő csutára
(1940 Németh László²)
A szedők (lányok, asszonyok), görbe késsel, kacorral, szőlőollóval vágják el a fürt nyelét, csutáját s a helyileg szokásos gyűjtőedénybe teszik
(1982 NéprajziLex.)
II. melléknév
1. (rég, pejor)
rövid v. megrövidült, ezért nem teljes értékű 〈testrész, eszköz stb.〉
Nem vólt darab földön e szakálnak mássa, Ez vólt az ő [ti. a pap] dísze, az ő gravitássa [= méltósága]. Most a temjén lángja ezt csutává tette
(1788 Gvadányi József)
Száll s jön ütésre ütés gyorsan felváltva, kidőlnek A köszörült élek, s immár csuta csorba acélok
(1834 Czuczor Gergely)
[ez a hang csak olyannak tetszett, mintha egy kis lepke] verdesné csuta szárnyaival maga körül a levegőt
(1898 Hegedüs Sándor)
Magas, sovány pap volt, csutaszakállú
(1930 Móricz Zsigmond)
2.
rövid 〈farkú〉, ill. ilyen farkú v. farkatlan 〈háziállat〉
Csuta, farkatlan p. o.példának okáért tyúk, csuta tik
(1838 Magyar tájszótár)
Piros szüőrü, csutafarku, pöttyögetëtt [= pettyes], kendërmagos, kuliszarvu, tarka tehenit
(1895–1905 Göcsej népköltészete)
Agygyon isten bort, buzát, boroczkot, Csuta farku malaczot
(1897–1901 Regösénekek)
Van olyan kutya is, amelyiknek nincs farka, mert csután kölykezi az anyja
(1911 Malonyay Dezső)
ÖE: dohánycsuta
Sz: csutás
Vö. CzF. csuta¹, csuta²; ÉrtSz.; TESz. csutka; ÉKsz.; ÚMTsz.

Beállítások