csutak fn 3A9

1. (/nyj) ’maroknyi csomóba összefogott v. összecsavart szálas növényi anyag, kül. szalma, amelyet rendsz. tisztításra, tűzgyújtásra stb. használnak’ ❖ Tsutak: […] Kis nyalábba kötött akármi (1792 Baróti Szabó Dávid C0816, 249) | hosszú nyelre csutakot kötvén, vékonyan mázolj a vízből a padlóra (1826 Fáy András¹ 8139012, 107) | Láttuk, borzadva láttuk, mint tartják az égő csutakot a szalmaeresz alá, ezt lángba borítandók (1898 Gracza György CD45) | [–] Vén siket, nem hallja, hogy kiszakadt a zsák? – Dugjál bele valami csutakot no (1916 Móricz Zsigmond 9462019, 13) | Amikor izzadt vagy sáros a ló, először egy maroknyi szalmából összecsavart csutakkal tisztogatják (1999 Magyar néprajz CD47).

1a. (jelzőként) (kissé rég) ’maroknyi mennyiségű 〈összefogott v. összecsavart szálas növény(i anyag)〉’ ❖ Eggy csutak virágot adott (1792 Baróti Szabó Dávid C0816, 249) | Az elhagyott kutakba, vermekbe való bemenet előtt egy csutak égő szalmát veszünk, ha ez jól s egészen elégett benne, be lehet menni (1844 Zimmermann Jakab 8560002, 9) | eggy csutak szalma (1936–1938 Nyugat CD10).

2. (nyj) ’mosogatórongy’ ❖ [Győr megyei tájszóként:] csutak: mosogató rongy (1887 Magyar Nyelvőr C5238, 143) | Azt a bizonyos, odaégetett aljú lábost már rendbetette, még egyszer végigmegy rajta tiszta csutakkal (1983 Balla László 1010019, 157) | csutakkal, azaz mosogatóronggyal (2000 Kótyuk Erzsébet CD48).

3. (rég) ’vminek csonkja, maradványa’ ❖ jobb karom ott maradt – látja kend ezt a’ csutakot kar helyett (1826 Kisfaludy Károly C0034, 180) | [a ló farkából] egy csutak maradt (1868–1870 Arany János ford.–Burns 8014114, 318) | [a] rövidszivar csutakja (1932 Pintér Ferenc CD10).

3a. (nyj) ’ledöntött, es. leégett fának a földből kiálló csonkja, ill. a kivágott fa törzsének egy darabja’ ❖ Tönkvel [=] tusakkal, tsutakkal, tzölönkkel (1784 Baróti Szabó Dávid C0815, 81) | darab helyt leégetve az erdő, magosan felnyúló szenes csutakokkal (1833 Bölöni Farkas Sándor C1176, 225) | ott ül az apja az udvaron, egy fahasogató csutak tetején (1941 Tamási Áron 9701013, 42) | A fatörzsből a zsindely hosszával egyező hosszúságú (14–17,5 colos) csutakokat [fűrészeltek] (1991 Magyar néprajz CD47).

4. (rég, biz v. pejor) ’〈semmirekellő, mihaszna személy indulatos megnevezéseként v. szidalmazó megszólítására〉’ ❖ Hallgass, te vén csutak, mit akarsz itt? (1902 Mikszáth Kálmán C3145, 278) | Ejnye a teremtésit – robban fel az öreg, – engem mer-e szamarazni, ilyen tacskó? […] Az én vitézi medáliáimat szamarazza egy ilyen csutak! egy ilyen senki, semmi! (1913 Gárdonyi Géza C1850, 48).

5. (rég) ’〈megszólításban is:〉 kis termetű(, vékony testalkatú) személy’ ❖ Tsutak: […] törpe (1792 Baróti Szabó Dávid C0816, 249) | Oh no, kis csutak? Mit akar? [– mondja a testes parasztasszony a filigrán úrinőnek] (1901 Mikszáth Kálmán C3149, 291).

Ö: cigaretta~, szalma~.

ÖU: fű~, seprű~.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. csutka; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

csutak főnév 3A9
1. (/nyj)
maroknyi csomóba összefogott v. összecsavart szálas növényi anyag, kül. szalma, amelyet rendsz. tisztításra, tűzgyújtásra stb. használnak
Tsutak: […] Kis nyalábba kötött akármi
(1792 Baróti Szabó Dávid)
hosszú nyelre csutakot kötvén, vékonyan mázolj a vízből a padlóra
(1826 Fáy András¹)
Láttuk, borzadva láttuk, mint tartják az égő csutakot a szalmaeresz alá, ezt lángba borítandók
(1898 Gracza György)
[–] Vén siket, nem hallja, hogy kiszakadt a zsák? – Dugjál bele valami csutakot no
(1916 Móricz Zsigmond)
Amikor izzadt vagy sáros a ló, először egy maroknyi szalmából összecsavart csutakkal tisztogatják
(1999 Magyar néprajz)
1a. (jelzőként) (kissé rég)
maroknyi mennyiségű 〈összefogott v. összecsavart szálas növény(i anyag)
Eggy csutak virágot adott
(1792 Baróti Szabó Dávid)
Az elhagyott kutakba, vermekbe való bemenet előtt egy csutak égő szalmát veszünk, ha ez jól s egészen elégett benne, be lehet menni
(1844 Zimmermann Jakab)
eggy csutak szalma
(1936–1938 Nyugat)
2. (nyj)
[Győr megyei tájszóként:] csutak: mosogató rongy
(1887 Magyar Nyelvőr)
Azt a bizonyos, odaégetett aljú lábost már rendbetette, még egyszer végigmegy rajta tiszta csutakkal
(1983 Balla László)
csutakkal, azaz mosogatóronggyal
(2000 Kótyuk Erzsébet)
3. (rég)
vminek csonkja, maradványa
jobb karom ott maradt – látja kend ezt a’ csutakot kar helyett
(1826 Kisfaludy Károly)
[a ló farkából] egy csutak maradt
(1868–1870 Arany János ford.Burns)
[a] rövidszivar csutakja
(1932 Pintér Ferenc)
3a. (nyj)
ledöntött, es. leégett fának a földből kiálló csonkja, ill. a kivágott fa törzsének egy darabja
Tönkvel [=] tusakkal, tsutakkal, tzölönkkel
(1784 Baróti Szabó Dávid)
darab helyt leégetve az erdő, magosan felnyúló szenes csutakokkal
(1833 Bölöni Farkas Sándor)
ott ül az apja az udvaron, egy fahasogató csutak tetején
(1941 Tamási Áron)
A fatörzsből a zsindely hosszával egyező hosszúságú (14–17,5 colos) csutakokat [fűrészeltek]
(1991 Magyar néprajz)
4. (rég, biz v. pejor)
〈semmirekellő, mihaszna személy indulatos megnevezéseként v. szidalmazó megszólítására〉
Hallgass, te vén csutak, mit akarsz itt?
(1902 Mikszáth Kálmán)
Ejnye a teremtésit – robban fel az öreg, – engem mer-e szamarazni, ilyen tacskó? […] Az én vitézi medáliáimat szamarazza egy ilyen csutak! egy ilyen senki, semmi!
(1913 Gárdonyi Géza)
5. (rég)
〈megszólításban is:〉 kis termetű(, vékony testalkatú) személy
Tsutak: […] törpe
(1792 Baróti Szabó Dávid)
Oh no, kis csutak? Mit akar? [– mondja a testes parasztasszony a filigrán úrinőnek]
(1901 Mikszáth Kálmán)
ÖU: fűcsutak, seprűcsutak
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. csutka; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások