csutka fn 6A

1. ’Növény (termésének) része (mint vmely vele kapcs. tevékenység utáni maradék).’

1a. ’az almafélék és a paprika termésének magháza (és szára együtt)’ ❖ ? Tsuta tusa tsutka tsutkó katsány torzsa (1795 k. Takáts Rafael C4082, T) | almáját csutkástól megettük (1871 e. Eötvös József C1597, 437) | Pinokkió két falásra bekapta az első körtét. A csutkát el akarta hajítani (1967 Rónay György ford.–Collodi 9573161, 27) | Ha a paprika már eléggé megszikkadt, speciális fűzőtűvel vastag csutkáján átvezetett madzagra fűzik (1981 NéprajziLex. CD47).

1b. (/ritk) ’termés, es. virág kocsánya’ ❖ Tsutka: lábatska, száratska, körtvély’- v. alma’ szára (1792 Baróti Szabó Dávid C0816, 249) | [a gombernyő] ſzáratskai igen egy ſingnyi magasra fel-nyúlnak, a’ mellyek’ tetején ſzép apró fejér virági tsoportoznak hoſſzú tsutkákon (1797 Veszelszki Antal 7375003, 397) | Az egrest csutkájáról leszedvén, törd öszve (1826 Fáy András¹ 8139011, 59) | Csutkának a gyümölcsök nyelét is nevezik, p. a tökét, dinnyéét v. a szőllőét (1893 PallasLex. CD02) | a szőlőfürt taposás vagy sajtolás után visszamaradt szilárd részei (héj, mag, csutka) (1982 NéprajziLex. CD47).

1c. (rég) ’növény levelének nyele’ ❖ Nem kell pedig ezeket a’ [szőlő]leveleket veszsztl erszakosan el-szakasztani, hanem késsel félbe kell el-mettzeni, úgy hogy a’ level tsutkája a’ veszsznek szeme mellett maradhasson (1780 Prónay Pál C3538, 40) | [Végy] fris rósa levelet csutkája nélkül 2 fontot (1835 Némethy József 8333015, 206) | Az igy felfüzött dohány száritás és sárgulás végett szellős, száraz, fedél alatti helyen kevéssé kifeszítve felfüggesztetik, és itt marad, mig csutkája egészen ki nem szárad (1844 Kecskeméthy Csapó Dániel 8232028, 58).

1d. (/nyj) ’kukoricacső torzsája(, amelyről a szemet már lemorzsolták)’ ❖ Tsuta: tusa, tsutka, tsutkó; kukoritza-torzsa, török buza-Katsány, v. -tsusza, v. tsutkó (1792 Baróti Szabó Dávid C0816, 249) | a kukoriczacsutkából jó pótlék lisztet lehet csinálni szük termésü években, gépet is készitettek hozzá, mellyen a csutkákat, mielőtt lisztté őröltetnének, apróra töretik (1854 Vasárnapi Újság CD56) | fejtettem a kukoricát, kisszéken, aminek az élibe kés vót beleverve, annak a fokán dörzsöltem le csutkáról a kukoricaszemet (1935 Móricz Zsigmond 9462032, 105) | hozzáfogtam a Makk Julcsa nénémtől kapott, kosárnyi morzsolt csutkából tornyot építeni (1967 Kamjén István 9299002, 22).

1e. (nyj)(levágott, száraz) kukoricaszár’ ❖ [Szappankészítéshez] össze kell szedni a’ konyhán elégett fáknak, csutkáknak, repcze, napraforgó, dohánykórók’ hamuját (1846 Kiss Bálint 8244001, 31) | Igavonóba leginkább bivalyt használnak, melly csutkával, izékkel – mindenféle csekély táppal megelégszik (1859 Vasárnapi Újság CD56) | a leirtott kukoricaföld csutkái közt (1926 Móricz Zsigmond CD10) | Elterjedt fűtőanyag volt a nyílt tűzhelyen is használt kukoricaszár (szárízék, ízékcsutka, csutka) (1997 Magyar néprajz CD47).

1f. (nyj) ’farönk, fatuskó’ ❖ kardat fentek az ördegek, s […] ugy fancsikára [= apró darabokra] vagdaltak szakmányt [= kabátot], csutkát, hagy a má csak megjárt (1903 Magyar Nyelvőr C5961, 51) | Hamvazószerdai csutkahúzók. Balról vénlánynak öltözött legények. Kenderhajú vénlánynak öltözött legény húzza a csutkát (1982 NéprajziLex. CD47).

2. (birtokszóként) (kissé rég) ’vminek csonkja, maradványa’ ❖ a bajusza vörösre égett le, csak a csutkája a régi pedrett bajuszának (1914 Móricz Zsigmond 9462046, 31) | kiégett gyertyák megmaradt, béna csutkái (1921 Mihály Dezső CD10) | A söprű, amit találtunk, már régen a csutkájáig kopott (1940 József Jolán C2453, 161).

2a. ’cigaretta- v. szivarvég’ ❖ egy szivar csutkáját szívogatva (1864 Kazár Emil C2508, 294) | tele volt a hamutálcájuk csutkával (1947 Nagy Lajos 2005102, 21) | kis kerámia hamutartó, benne az utolsó cigaretta csutkája (1966 Örkény István 9500016, 360).

Ö: ádám~, alma~, cigaretta~, kukorica~.

ÖU: szőlő~, tengeri~.

ÖE: ~baba, ~föld.

Sz: csutkás.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz. csutka¹

csutka főnév 6A
1.
Növény (termésének) része (mint vmely vele kapcs. tevékenység utáni maradék).
1a.
az almafélék és a paprika termésének magháza (és szára együtt)
?
Tsuta tusa tsutka tsutkó katsány torzsa
(1795 k. Takáts Rafael)
almáját csutkástól megettük
(1871 e. Eötvös József)
Pinokkió két falásra bekapta az első körtét. A csutkát el akarta hajítani
(1967 Rónay György ford.Collodi)
Ha a paprika már eléggé megszikkadt, speciális fűzőtűvel vastag csutkáján átvezetett madzagra fűzik
(1981 NéprajziLex.)
1b. (/ritk)
termés, es. virág kocsánya
Tsutka: lábatska, száratska, körtvély’- v.vagy alma’ szára
(1792 Baróti Szabó Dávid)
[a gombernyő] ſzáratskai igen egy ſingnyi magasra fel-nyúlnak, a’ mellyek’ tetején ſzép apró fejér virági tsoportoznak hoſſzú tsutkákon
(1797 Veszelszki Antal)
Az egrest csutkájáról leszedvén, törd öszve
(1826 Fáy András¹)
Csutkának a gyümölcsök nyelét is nevezik, p.például a tökét, dinnyéét v.vagy a szőllőét
(1893 PallasLex.)
a szőlőfürt taposás vagy sajtolás után visszamaradt szilárd részei (héj, mag, csutka)
(1982 NéprajziLex.)
1c. (rég)
növény levelének nyele
Nem kell pedig ezeket a’ [szőlő]leveleket veszsztl erszakosan el-szakasztani, hanem késsel félbe kell el-mettzeni, úgy hogy a’ level tsutkája a’ veszsznek szeme mellett maradhasson
(1780 Prónay Pál)
[Végy] fris rósa levelet csutkája nélkül 2 fontot
(1835 Némethy József)
Az igy felfüzött dohány száritás és sárgulás végett szellős, száraz, fedél alatti helyen kevéssé kifeszítve felfüggesztetik, és itt marad, mig csutkája egészen ki nem szárad
(1844 Kecskeméthy Csapó Dániel)
1d. (/nyj)
kukoricacső torzsája(, amelyről a szemet már lemorzsolták)
Tsuta: tusa, tsutka, tsutkó; kukoritza-torzsa, török buza-Katsány, v.vagy -tsusza, v.vagy tsutkó
(1792 Baróti Szabó Dávid)
a kukoriczacsutkából jó pótlék lisztet lehet csinálni szük termésü években, gépet is készitettek hozzá, mellyen a csutkákat, mielőtt lisztté őröltetnének, apróra töretik
(1854 Vasárnapi Újság)
fejtettem a kukoricát, kisszéken, aminek az élibe kés vót beleverve, annak a fokán dörzsöltem le csutkáról a kukoricaszemet
(1935 Móricz Zsigmond)
hozzáfogtam a Makk Julcsa nénémtől kapott, kosárnyi morzsolt csutkából tornyot építeni
(1967 Kamjén István)
1e. (nyj)
(levágott, száraz) kukoricaszár
[Szappankészítéshez] össze kell szedni a’ konyhán elégett fáknak, csutkáknak, repcze, napraforgó, dohánykórók’ hamuját
(1846 Kiss Bálint)
Igavonóba leginkább bivalyt használnak, melly csutkával, izékkel – mindenféle csekély táppal megelégszik
(1859 Vasárnapi Újság)
a leirtott kukoricaföld csutkái közt
(1926 Móricz Zsigmond)
Elterjedt fűtőanyag volt a nyílt tűzhelyen is használt kukoricaszár (szárízék, ízékcsutka, csutka)
(1997 Magyar néprajz)
1f. (nyj)
farönk, fatuskó
kardat fentek az ördegek, s […] ugy fancsikára [= apró darabokra] vagdaltak szakmányt [= kabátot], csutkát, hagy a má csak megjárt
(1903 Magyar Nyelvőr)
Hamvazószerdai csutkahúzók. Balról vénlánynak öltözött legények. Kenderhajú vénlánynak öltözött legény húzza a csutkát
(1982 NéprajziLex.)
2. (birtokszóként) (kissé rég)
vminek csonkja, maradványa
a bajusza vörösre égett le, csak a csutkája a régi pedrett bajuszának
(1914 Móricz Zsigmond)
kiégett gyertyák megmaradt, béna csutkái
(1921 Mihály Dezső)
A söprű, amit találtunk, már régen a csutkájáig kopott
(1940 József Jolán)
2a.
cigaretta- v. szivarvég
egy szivar csutkáját szívogatva
(1864 Kazár Emil)
tele volt a hamutálcájuk csutkával
(1947 Nagy Lajos)
kis kerámia hamutartó, benne az utolsó cigaretta csutkája
(1966 Örkény István)
ÖU: szőlőcsutka, tengericsutka
ÖE: csutkababa, csutkaföld
Sz: csutkás
Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz. csutka¹

Beállítások