csutak fn 3A9
1. (/nyj) ’maroknyi csomóba összefogott v. összecsavart szálas növényi anyag, kül. szalma, amelyet rendsz. tisztításra, tűzgyújtásra stb. használnak’ ❖ Tsutak: […] Kis nyalábba kötött akármi (1792 Kisded szótár C0816, 249) | hosszú nyelre csutakot kötvén, vékonyan mázolj a vízből a padlóra (1826 Fáy András¹ 8139012, 107) | Láttuk, borzadva láttuk, mint tartják az égő csutakot a szalmaeresz alá, ezt lángba borítandók (1898 Gracza György CD45) | [–] Vén siket, nem hallja, hogy kiszakadt a zsák? – Dugjál bele valami csutakot no (1916 Móricz Zsigmond 9462019, 13) | Amikor izzadt vagy sáros a ló, először egy maroknyi szalmából összecsavart csutakkal tisztogatják (1999 Magyar néprajz CD47).
1a. (jelzőként) (kissé rég) ’maroknyi mennyiségű 〈összefogott v. összecsavart szálas növény(i anyag)〉’ ❖ Eggy csutak virágot adott (1792 Kisded szótár C0816, 249) | Az elhagyott kutakba, vermekbe való bemenet előtt egy csutak égő szalmát veszünk, ha ez jól s egészen elégett benne, be lehet menni (1844 Zimmermann Jakab 8560002, 9) | eggy csutak szalma (1936–1938 Nyugat CD10).
2. (nyj) ’mosogatórongy’ ❖ [Győr megyei tájszóként:] csutak: mosogató rongy (1887 Magyar Nyelvőr C5238, 143) | Azt a bizonyos, odaégetett aljú lábost már rendbetette, még egyszer végigmegy rajta tiszta csutakkal (1983 Balla László 1010019, 157) | csutakkal, azaz mosogatóronggyal (2000 Kótyuk Erzsébet CD48).
3. (rég) ’vminek csonkja, maradványa’ ❖ jobb karom ott maradt – látja kend ezt a’ csutakot kar helyett (1826 Kisfaludy Károly C0034, 180) | [a ló farkából] egy csutak maradt (1868–1870 Arany János ford.–Burns 8014114, 318) | [a] rövidszivar csutakja (1932 Pintér Ferenc CD10).
3a. (nyj) ’ledöntött, es. leégett fának a földből kiálló csonkja, ill. a kivágott fa törzsének egy darabja’ ❖ Tönkvel [=] tusakkal, tsutakkal, tzölönkkel (1784 Kisded szótár C0815, 81) | darab helyt leégetve az erdő, magosan felnyúló szenes csutakokkal (1833 Bölöni Farkas Sándor C1176, 225) | ott ül az apja az udvaron, egy fahasogató csutak tetején (1941 Tamási Áron 9701013, 42) | A fatörzsből a zsindely hosszával egyező hosszúságú (14–17,5 colos) csutakokat [fűrészeltek] (1991 Magyar néprajz CD47).
4. (rég, biz v. pejor) ’〈semmirekellő, mihaszna személy indulatos megnevezéseként v. szidalmazó megszólítására〉’ ❖ Hallgass, te vén csutak, mit akarsz itt? (1902 Mikszáth Kálmán C3145, 278) | Ejnye a teremtésit – robban fel az öreg, – engem mer-e szamarazni, ilyen tacskó? […] Az én vitézi medáliáimat szamarazza egy ilyen csutak! egy ilyen senki, semmi! (1913 Gárdonyi Géza C1850, 48).
5. (rég) ’〈megszólításban is:〉 kis termetű(, vékony testalkatú) személy’ ❖ Tsutak: […] törpe (1792 Kisded szótár C0816, 249) | Oh no, kis csutak? Mit akar? [– mondja a testes parasztasszony a filigrán úrinőnek] (1901 Mikszáth Kálmán C3149, 291).
Ö: cigaretta~, szalma~.
ÖU: fű~, seprű~.
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. csutka; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.