csüng tn ige 3c2csüngik (kijelentő mód jelen idő egysz 3. sz-ben: rég)

1. ’vmihez rögzülve v. rögzítve, ill. vmire felakasztva v. vmin megtámasztva lóg vmi vhol, vhonnan v. vhova’ ❖ Az első lántz ſzemet […] belé kell ragaſztatni a’ járom végin tsüngő kis karikába (1796 Gazdaságot Célozó Újság 7417006, 296) | Keserg fzfának […] nevezem azt a’ legszebb formáju fűzfát, melynek a’ gajja, mint egy szép nyírfafajtáé, hosszan és véknyan, mint megannyi sinór, lenyúlik a’ főld felé, gyakran a’ főld’ színén is túl, mikor vízárokba, vagy patakba tsünghetik (1805 Pethe Ferenc 8364019, 581) | nehéz, és a’ lábnak ártalmas az ollyan székeken való ülés, a’ mellyről a’ földet nem érve csüng a’ láb (1844 Kiss Bálint 8244002, 19) | hátra csüngő gallér (1907 Malonyay Dezső CD07) | A falakon sárgult családi fényképek, közöttük feszület és rózsafüzér csüng (1995 Magyar Hírlap CD09).

1a. (irod) ’vhol a magasban helyezkedik el vmi’ ❖ [a havasok alja] nem levén látható, azok is légben látszottak csüngeni felhőkön nyugvó égi tüneményként (1869 Orbán Balázs CD22) | Nyájas magasságban csüng a dombtetőn a ház, de én mordan ülök benne, mint Jerémiás (1931 Babits Mihály 9014098, 35) | Alacsony felhők csüngtek sötétkéken a város felett (1947 Sőtér István 2055007, 52).

2. (rég, irod) ’〈fej, ill. növény(i rész)〉 tartását elveszítve, lankadtan v. súlytól lehúzva lefelé hajlik, konyul’ ❖ Feje mellére csüngött, a levelet pedig mereven tartotta kezében (1883 Rózsaági Antal C3644, 125) | Viszem a csomagot a patak partján, a cseresznyefák között, melyek ágai a gazdag terméssel úgy csüngnek lefelé, akár a szomorú fűzé (1933 Illyés Gyula 9274257, 189) | Perzselő hőség hömpölygött fölfelé a vár oldalában […] és a hegy lábánál aláereszkedő szöllőkben kókadtan zsúfongtak a tőkék, csüngették kondor leveleiket, kacsaikat (1951 Jankovich Ferenc 9275029, 154).

3. (ált. -on/-en/-ön ragos bővítménnyel) (rég, irod, átv is) ’kezével v. karjával ölelve v. rá támaszkodva kapaszkodik vmibe v. vkibe’ ❖ – Most sem jő el Mari? – kérdé egy piros arczú szőke leány, hamis oldalpillantással, fiatal lovagját, kinek karján csüngött (1855 e. Obernyik Károly 8339004, 143) | Helén a [Bajor Miska] nyakába fonta két karját és csüngött rajta aléltan és zokogva, mint a gyermek! (1903 Kóbor Tamás 1081002, 146) | Fia széles mellén csüngött sokáig, míg az tettekre serényen ki nem bontakozott a szerető karokból (1921 Sárközi György CD10) | Mikor eljön a búcsú ideje, előbb negyedóra hosszat csüng bőgve a főmami [ti. főnővér] nyakában (1957 Benedek István 9041010, 318).

3a. ’vhol összegyülekezett nagy tömeg miatt nem tartózkodásra szánt helyen, vmiben megkapaszkodva helyezkedik el vki’ ❖ Emberek csüngtek a villamos tetején, oldalán, elején és hátulján, mint a rajzó méhek (1925 Krúdy Gyula CD54) | A falon – a falhoz támasztott létrákon és emelvényeken – fényképészek csüngtek (1947 Illyés Gyula 9274076, 134) | rémület ült ki az arcára [ti. a kisfiúéra] a biztonságiakkal hadakozó operatőrök és újságírók tömegét látván, és a ceremóniát folyamatosan megszakító, kerítésen csüngő rajongók füttyögését, ordibálását hallva (1996 Magyar Hírlap CD09).

3b. (ált. -on/-en/-ön ragos bővítménnyel) (rég, vál) ’vmit szájával szíva v. csókolva tapad hozzá’ ❖ hányan csüngtetek ugyan azon emlőn, és mellyik legbölcsebb közöttetek? (1841 Vajda Péter 8504012, 17) | örök szerelmet esküdött egykor, s hányszor csüngött ajkaimon (1846 Obernyik Károly 8339003, 37) | [a tehén] tőgyén mohón csüngött az istenadta [ti. a szarvasborjú] (1921 Áprily Lajos 9008057, 12) | [Károly Róbert korában] az ország legnagyobb részének testén a kiskirályok egész hada piócamódra csüng és szünet nélkül szívja annak vérét és erejét (1934 Bánlaky József CD16).

4. csüng vmin, vkin (rég, irod) ’〈érzékszerv(eivel vki)〉 figyelmét vmire, es. vkire összpontosítja, ill. 〈tekintet, figyelem〉 vmire irányul’ ❖ Irma lélekteljes szemei hosszu pillantatban csüngének rajtam (1843 Emlény C0114, 163) | tekintete érdekelt figyelemmel csüng a haldoklón (1886 Rákosi Jenő 8385013, 163) | figyelme a puszta tényeken túl szellemibb dolgokon csüng és magasabb szintézisre vágyik (1931 Babits Mihály 9014139, 215) | szemével Virágos Kiss száján csüngött (1952 Láng János 2051008, 29).

4a. csüng vmin, vkin(odaadó) figyelmét vmire, vkire irányítja vki’ ❖ mint csüngök nyájas szemeiden (1841 Vajda Péter 8504012, 22) | az ablakon csüngtem, minden, amit láthattam, nagy mértékben magára vonta figyelmemet (1876 Táncsics Mihály 8463017, 240) | örömmel csüngött a szaván (1914 Oláh Gábor 9487064, 96) | már kora reggeltől valamennyien egy kis rádión csüngtünk (1990 Lovass Zoltán 1097001, 161).

4b. csüng vmin (vál) ’kitartóan ragaszkodik vmihez, nem hajlandó lemondani róla vki’ ❖ az ostoba nép igen csüngvén a’ pénzen (1834 Vajda Péter 8504015, 55) | Ábrándokon csak dőre csüng, Ha szebb valóság üdve várja (1876–1886 Rudnyánszky Gyula 8400009, 25) | én vontam meg [Theától] az utolsó menedéket, már amit ő még menedékként elfogadhatott. Pedig tudom, hogy csüngött az életen (1960 Bernáth Aurél 9052001, 411).

4c. csüng vkin, vmin (-val/-vel ragos bővítménnyel) ’〈tisztelettel, szeretettel stb.〉 kötődik, vonzódik, ragaszkodik vkihez, vmihez vki’ ❖ [Borbála] a dráma kezdetén egész szerelemmel és szenvedéllyel csüng [férjén] (1873 Gyulai Pál 8173012, 521) | Csokonai hányatott életének végső napjaiban is édes emlékezettel csüng diákbarátain (1899 Budapesti Hírlap 8608002, 13) | Az egykés szülők […] majomszeretettel csüngnek csemetéjükön (1936 Herczeg Ferenc 9241025, 236) | [vénkisasszony nagynéném] frusztrált szerelemmel csüngött a germán istenként tisztelt, egyébként horpadtmellű, ványadt Hitleren (1998 Magyar Hírlap CD09).

J: csügg.

Ö: alá, le~.

ÖU: ki~.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

csüng tárgyatlan ige 3c2
csüngik (kijelentő mód jelen idő egysz 3. sz-ben: rég)
1.
vmihez rögzülve v. rögzítve, ill. vmire felakasztva v. vmin megtámasztva lóg vmi vhol, vhonnan v. vhova
Az első lántz ſzemet […] belé kell ragaſztatni a’ járom végin tsüngő kis karikába
(1796 Gazdaságot Célozó Újság)
Keserg fzfának […] nevezem azt a’ legszebb formáju fűzfát, melynek a’ gajja, mint egy szép nyírfafajtáé, hosszan és véknyan, mint megannyi sinór, lenyúlik a’ főld felé, gyakran a’ főld’ színén is túl, mikor vízárokba, vagy patakba tsünghetik
(1805 Pethe Ferenc)
nehéz, és a’ lábnak ártalmas az ollyan székeken való ülés, a’ mellyről a’ földet nem érve csüng a’ láb
(1844 Kiss Bálint)
hátra csüngő gallér
(1907 Malonyay Dezső)
A falakon sárgult családi fényképek, közöttük feszület és rózsafüzér csüng
(1995 Magyar Hírlap)
1a. (irod)
vhol a magasban helyezkedik el vmi
[a havasok alja] nem levén látható, azok is légben látszottak csüngeni felhőkön nyugvó égi tüneményként
(1869 Orbán Balázs)
Nyájas magasságban csüng a dombtetőn a ház, de én mordan ülök benne, mint Jerémiás
(1931 Babits Mihály)
Alacsony felhők csüngtek sötétkéken a város felett
(1947 Sőtér István)
2. (rég, irod)
〈fej, ill. növény(i rész) tartását elveszítve, lankadtan v. súlytól lehúzva lefelé hajlik, konyul
Feje mellére csüngött, a levelet pedig mereven tartotta kezében
(1883 Rózsaági Antal)
Viszem a csomagot a patak partján, a cseresznyefák között, melyek ágai a gazdag terméssel úgy csüngnek lefelé, akár a szomorú fűzé
(1933 Illyés Gyula)
Perzselő hőség hömpölygött fölfelé a vár oldalában […] és a hegy lábánál aláereszkedő szöllőkben kókadtan zsúfongtak a tőkék, csüngették kondor leveleiket, kacsaikat
(1951 Jankovich Ferenc)
3. (ált. -on/-en/-ön ragos bővítménnyel) (rég, irod, átv is)
kezével v. karjával ölelve v. rá támaszkodva kapaszkodik vmibe v. vkibe
– Most sem jő el Mari? – kérdé egy piros arczú szőke leány, hamis oldalpillantással, fiatal lovagját, kinek karján csüngött
(1855 e. Obernyik Károly)
Helén a [Bajor Miska] nyakába fonta két karját és csüngött rajta aléltan és zokogva, mint a gyermek!
(1903 Kóbor Tamás)
Fia széles mellén csüngött sokáig, míg az tettekre serényen ki nem bontakozott a szerető karokból
(1921 Sárközi György)
Mikor eljön a búcsú ideje, előbb negyedóra hosszat csüng bőgve a főmami [ti. főnővér] nyakában
(1957 Benedek István)
3a.
vhol összegyülekezett nagy tömeg miatt nem tartózkodásra szánt helyen, vmiben megkapaszkodva helyezkedik el vki
Emberek csüngtek a villamos tetején, oldalán, elején és hátulján, mint a rajzó méhek
(1925 Krúdy Gyula)
A falon – a falhoz támasztott létrákon és emelvényeken – fényképészek csüngtek
(1947 Illyés Gyula)
rémület ült ki az arcára [ti. a kisfiúéra] a biztonságiakkal hadakozó operatőrök és újságírók tömegét látván, és a ceremóniát folyamatosan megszakító, kerítésen csüngő rajongók füttyögését, ordibálását hallva
(1996 Magyar Hírlap)
3b. (ált. -on/-en/-ön ragos bővítménnyel) (rég, vál)
vmit szájával szíva v. csókolva tapad hozzá
hányan csüngtetek ugyan azon emlőn, és mellyik legbölcsebb közöttetek?
(1841 Vajda Péter)
örök szerelmet esküdött egykor, s hányszor csüngött ajkaimon
(1846 Obernyik Károly)
[a tehén] tőgyén mohón csüngött az istenadta [ti. a szarvasborjú]
(1921 Áprily Lajos)
[Károly Róbert korában] az ország legnagyobb részének testén a kiskirályok egész hada piócamódra csüng és szünet nélkül szívja annak vérét és erejét
(1934 Bánlaky József)
4. csüng vmin, vkin (rég, irod)
〈érzékszerv(eivel vki) figyelmét vmire, es. vkire összpontosítja, ill. 〈tekintet, figyelem〉 vmire irányul
Irma lélekteljes szemei hosszu pillantatban csüngének rajtam
(1843 Emlény)
tekintete érdekelt figyelemmel csüng a haldoklón
(1886 Rákosi Jenő)
figyelme a puszta tényeken túl szellemibb dolgokon csüng és magasabb szintézisre vágyik
(1931 Babits Mihály)
szemével Virágos Kiss száján csüngött
(1952 Láng János)
4a. csüng vmin, vkin
(odaadó) figyelmét vmire, vkire irányítja vki
mint csüngök nyájas szemeiden
(1841 Vajda Péter)
az ablakon csüngtem, minden, amit láthattam, nagy mértékben magára vonta figyelmemet
(1876 Táncsics Mihály)
örömmel csüngött a szaván
(1914 Oláh Gábor)
már kora reggeltől valamennyien egy kis rádión csüngtünk
(1990 Lovass Zoltán)
4b. csüng vmin (vál)
kitartóan ragaszkodik vmihez, nem hajlandó lemondani róla vki
az ostoba nép igen csüngvén a’ pénzen
(1834 Vajda Péter)
Ábrándokon csak dőre csüng, Ha szebb valóság üdve várja
(1876–1886 Rudnyánszky Gyula)
én vontam meg [Theától] az utolsó menedéket, már amit ő még menedékként elfogadhatott. Pedig tudom, hogy csüngött az életen
(1960 Bernáth Aurél)
4c. csüng vkin, vmin (-val/-vel ragos bővítménnyel)
〈tisztelettel, szeretettel stb.〉 kötődik, vonzódik, ragaszkodik vkihez, vmihez vki
[Borbála] a dráma kezdetén egész szerelemmel és szenvedéllyel csüng [férjén]
(1873 Gyulai Pál)
Csokonai hányatott életének végső napjaiban is édes emlékezettel csüng diákbarátain
(1899 Budapesti Hírlap)
Az egykés szülők […] majomszeretettel csüngnek csemetéjükön
(1936 Herczeg Ferenc)
[vénkisasszony nagynéném] frusztrált szerelemmel csüngött a germán istenként tisztelt, egyébként horpadtmellű, ványadt Hitleren
(1998 Magyar Hírlap)
J: csügg
Ö: alá, lecsüng
ÖU: kicsüng
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások