dagályos mn 15A
1. (rég) ’áradásban levő, ill. (gyakran) kiáradó 〈álló- v. folyóvíz〉’ ❖ egeket csapdosnak [a tenger] dagályos habjai (1786 Batsányi János ford.–Jacobi 7023005, 11) | Ilyen volt és ilyen is lesz: Gyors, dagályos, mélyén szirtes Mindörökké e folyam (1864 Tompa Mihály 8484043, 216) | Soha ki nem apadó, mindig dagályos, tul habzó tenger (1910 Délmagyarország 2103001, 3).
1a. (rég) ’túláradó, nagy erővel megnyilvánuló 〈érzelem, magatartás stb.〉’ ❖ a’ Papi Méltóságra nem jámbor életeknek érdelme által, hanem az általkodott, és dagályos kevélység által vágyódnak (1783 Lethenyei János ford.–Rosthy C2910, 48) | Megjártam múzsáddal Szelim bús országát: Dőlőfélben láttam tündéres nagyságát; Letette hajdani dagályos vadságát: Gyász-szín váltotta fel a félhold világát (1789 Batsányi János 7023013, 20) | az illyen dagályos Felfúvalkodóság ſzomorú Akadállya a’ Tudományoknak (1794 Kármán József² 7165023, 278) | Annál ádázabb a’ többi: dagályos erővel szúr és sujt (1822 Vörösmarty Mihály 8524373, 14).
2. (rég) ’önhitt, gőgös 〈személy〉, ill. ilyen személyre jellemző 〈érzelem, magatartás, megnyilvánulás〉’ ❖ Elég nagy büntetése-is vólt egy fel-fuvalkodott dagályos elmének (1791 Szeredai Antal ford.–Calmet C3973, 286) | Im! a dagályos Frantz el-hányva fegyverét Porral hintett fejjel jő Bétsbe (1791 Dayka Gábor CD01) | lovagi szellemmel merészelnek a haza e boldogitóji nagy dagályosan kérkedni (1843 Széchenyi István CD1501) | Be dagályosan jár! (1894 Komjáthy Sándor C5239, 47).
2a. (rég) ’fékezhetetlenül dühös, vad 〈személy〉’ ❖ dagályos [=] haragos, gyomroskodó (1784 Kisded szótár C0815, 18) | szívta al-ajkát fogai közzé, a’ mit csak akkor tesz, mikor legdagályosabb (1842 Toldy Ferenc ford.–Schiller C5776, 89).
3. (rendsz. pejor) ’logikai helyett érzelmi meggyőzésre törekvő, (túlzottan) ünnepélyes, patetikus v. választékos stíluseszközöket használó 〈(művészi) stílus〉, ill. ilyen stílusú 〈megnyilatkozás, műalkotás〉’ ❖ dagályos ódáiknak els soraiban magosra csapó szárnyaikkal dicsekszenek (1792 Aszalai János ford.–Lessing C3779, 21) | tartózkodni kell minden keresettségtől, dagályos szóhalmaztól (1870 Névy László 8334002, 19) | [az öreg] dagályos stílusú, hosszú, dithirambus-szerű dicsbeszédbe kezdett (1921 Tóth Árpád ford.–Maupassant 9720038, 42) | A zene néha tréfás volt, néha dagályos és ünnepélyes (1942 Márai Sándor 9421005, 47) | [a Titanic történetéből] dagályos és fennhéjázó film-szörnyszülött készült (1998 Magyar Hírlap CD09).
3a. (rendsz. pejor) ’jellemzően ilyen stílusú műalkotást, ill. szöveget létrehozó 〈személy〉’ ❖ a’ felhőket hasitó dagályos irónak (1836 Petrichevich Horváth Lázár 8367003, 180) | [Szentkirályi Mór] szónoklatait nagy eszmeboncolási képesség jellemzi, s bár nem volt olyan világos, egyszerű, mint Deák, viszont nem volt olyan dagályos, mint Kossuth (1882 Mikszáth Kálmán CD04) | [Wagner után] az új nemzedék legjobbjai tétovázó keresők, vagy – jobbik esetben – virtuóz, dagályos epigonok voltak (1931 ZeneiLex. CD49) | [Diderot] dagályosnak tartotta a francia drámaírókat, mesterkéltnek és természetellenesnek színpadi műveiket (1986 Gábor Éva CD30).
4. (rég) ’domborúan kiemelkedő 〈(természeti) képződmény〉, ill. ilyen formát mutató 〈jelenség〉’ ❖ [látta a] tengernek fel-zúdúlt habjait, Kik el-hagyván meſſze Néreus partyait Egymáſt üzik, s’ tollyák dagályos halmait (1772 Barcsay Ábrahám C1104, 61) | Szintén Szomszédjában annak az Országnak […] Találsz bár nézd jól meg dagályos Hegyekré (1777 Erdődy Lajos ford.–Sztáray C1638, 3) | igen csudáltam azt a’ ravaszságát, hogy haját a’ homloka felett igen dagályosan verette fel, ’s teli rakatta a’ hajpornak a’ lángjával (1793 Kazinczy Ferenc C2555, 316) | Mennek, mennek, ’s oda jutnak, Hol a’ Bakony dagályos (1833 Kisfaludy Sándor C2692, 45).
Vö. CzF. ~, dagályosan; ÉrtSz.; TESz. dagály; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.