dagály fn 4A 

1. (Föld is) ’a tengerszint emelkedése az árapály során, ill. az annak idején növekvő víztömeg (legmagasabb szintje)’ ❖ Tengernek honnan van naponként dagálya (1779 Révai Miklós 7283008, 59) | Tenger a’ hold’ forgásátul Kiárad és visszavonul. ’S így dagály ’s apály egy napban, Azaz huszonnégy órában, Kétszer vagyon (1837 e. Bezerédj Amália 8056010, 64) | A heringek a dagállyal együtt érkeznek [az öbölbe] (1927 TolnaiÚjLex. C5723, 264) | Saint Malo partjainál, azoknak a sziget-félszigeteknek egyikén, amelyek dagálykor büszkén elkülönülnek, apálykor engedelmesen a városhoz simulnak (1974 Rákos Sándor 9550037, 47) | A dagály magassága függ a kontinentális talapzat nagyságától, a víz mélységétől, a partvonal alakjától (1996 Természet Világa CD50).

2. (birtokszóként) (rég) ’folyó (meg)áradása, vízszintjének (meg)emelkedése, ill. a növekvő mennyiségű(, medréből kilépő) víztömeg’ ❖ A’ víz árka ſzorúl, ſzk öble, nem állja dagályját (1777 Baróti Szabó Dávid 7021014, 9) | dagályát a’ zavaros Duna Miként lövelli árka öblén kivűl Mikor vak árját bús nyugatról Fergeteges zivatar borítja (1818 Vörösmarty Mihály 8524028, 87) | töltésekkel csináltak tág lefolyási medret a Pó dagályának (1879 Kossuth Lajos CD32).

3. (birtokszóként) (vál) ’vmely dolog mennyiségének, minőségének (meg)növekedése, szintjének (meg)emelkedése, ill. heves, intenzív(, magával ragadó) megnyilvánulása, ereje’ ❖ Óh nagy kegyetlenſég! hová viſz’ dagályod? Hogy nem félſz meg-ölni jó ’s kegyes Királyod’ (1793 A gyökeretlen fa ford. 7234002, 54) | szárnyakon röpít a gőz dagálya (1860 Arany János 8014101, 294) | A középkor csúcsíves monostor-templomai érintetlenek maradtak, a renaissance első dagálya nem ártott e komoly építményeknek (1889 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | elmúlt a szabadság dagálya, de nem szűnt meg a társadalom szabadságigénye (1998 Országgyűlési Napló CD62).

4. (birtokszóként) (rég, irod) ’elbizakodottság, felfuvalkodottság, gőg’ ❖ el enyészne dagályod: Szárnya kevélységnek, melly fel fútt annyira, szegne (1777 Baróti Szabó Dávid C0823, 71) | Jár és kél dagállyal Széles udvarán (1839–1840 Spetykó Gáspár C3759, 68) | Tartsuk szemmel a gőgös kardinált. Dagálya még kevésbé tűrhető, Mint valamennyi herczegé e honban (1870 Lőrinczi Lehr Zsigmond ford.–Shakespeare CD11).

4a. (rég) ’vkit hirtelen elöntő indulat, harag’ ❖ Dagály Duzmadtság, fel-fortyanás, mérgelödés (1779 Baróti Szabó Dávid 7021009, [206]) | Be ingereld dagályomat. Elhagylak a’ halálban! (1823 Toldy Ferenc ford.–Schiller C4182, 76) | Oszta, Míg lobogó heve meg nem hült, indulni parancsot, S Kuvrat el nyargal, szemeit forgatva dagállyal (1831 Pázmándi Horvát Endre 8358007, 326).

5. (Irodt, rendsz. pejor) ’logikai helyett érzelmi meggyőzésre törekvő, (túlzottan) ünnepélyes, patetikus v. választékos stíluseszközöket használó (művészi) kifejezésmód, stílus, dagályosság’ ❖ Miért állítja azt Berzsenyi, hogy az erő és fenség szülhet ugyan durvaságot és dagályt, ha ízlés nincs mellette, de ahol ez nincs, ott poeta sincs? (1826 Kölcsey Ferenc 8253045, 581) | A dagály a tartalmatlan, keresett szóhalmaz által származik, mikor a kifejezés mindenné, a gondolat semmivé lesz (1870 Névy László C3334, 63) | Csengery kiküszöbölte lapjából e szónoki dagályt, egyszerűbb s a tárgy és helyzet kölönbségeihez mért stílt igyekezett meghonosítani (1933 Pintér Jenő CD44) | [sokan Shakespeare-t csak akkor fogadnák el,] ha bombasztikus dagállyal, továbbá barokkos cifraságokkal […] nem terhelné agyon műveit (1956 Füst Milán 9161048, 372).

5a. (birtokszóként) ’vminek, ill. vkinek a dagályos volta’ ❖ Ellentétben a második sziléziai iskolának üres dagályával, [Drollinger Károly Frigyes] alakilag kifogástalan és tartalmilag értékes költészetet törekedett teremteni (1893 PallasLex. CD02) | [Kölcsey] szemére vetette Berzsenyinek üres dagályát, szűkkörűségét, sok gyönge ifjúkori s mégis kiadott versét, a külső formával való visszaélést (1906 Vértesy Jenő CD55) | a stílus szolid dagálya (1998 Magyar Hírlap CD09).

6. (rég) ’daganat v. duzzanat’ ❖ Dagály. Tumor, Incrementum (1803 Toldalék a Magyar–deák szókönyvhez C3667, 40) | Még nem forradtak bé-sebemnek dagályi (1810 Farkas András C1683, 42) | e dagály a metszőfogak koronája alján … erősen van kifejlődve (1875 Böckh János C0279, 87).

Ö: vihar~.

ÖU: ár~, pénz~, szó~, víz~.

Sz: dagályozik, dagálytalan, dagályú.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.