dagaszt ige 5a2 

1. ts (Ipar is) ’〈vmely anyagot, kül. kelesztésre szánt nyers (kenyér)tésztát〉 az alkotórészek összedolgozása céljából nyomkodva (össze)gyúr’ ❖ Két réſzt veſznek elé a’ fának hamvából, három réſzt a’ méſzböl, és egy réſzt a’ vékony tiſzta fövényböl. Ezeket […] három éjſzaka ſzünet nélkül verik, vagy dagaſztják sulyokkal (1783 Molnár János C0290, 161) | Tésztát dagasztok (1792 Kisded szótár C0816, 29) | a kalácstésztát nyúlósra, foszlósra dagasztja az asszonyi kéz (1928 Móricz Zsigmond 9462005, 149) | [a rómaiak] egyszerü gépezettel dagasztották a tésztát (1973 Castiglione László 9076001, 84).

1a. (tárgy n. is) ’〈kelesztőanyagot tartalmazó nyers (kenyér)tésztát〉 kézzel v. géppel egyenletesre összedolgoz, és kelesztésre (vmely edénybe) előkészít’ ❖ mikor dagaſztani fogtak, a’ kementzét-is bé-ſzokták gyújtani, ’s ugyan jól meg-hevíteni (1787 Mátyus István 7222013, 121) | Mikor dagasztasz, elegyíts a’ tésztába egy kevés gyönge lugot is, – hat kenyérhez egy messzelyt számlálván (1844 e. Edvi Illés Pál 8573001, 15) | Krumplim és zsírom van még legalább egy hétre s az éjjel dagasztok egy kenyeret (1937 Déry Tibor 2045004, 29) | hajnali 2-3 óra körül dagasztanak, 5 körül vetik be a kemencébe a kenyereket (1980 NéprajziLex. CD47).

2. ts ’〈ember v. állat (lába) sarat, havat stb.〉 bele-belesüppedve tapos’ ❖ legelől jár ifju Pető erdélyi pejével, […] ’S a’ mint a’ dobogó földet gyors lába dagasztja, Könnyü fejét boglári alatt meghajtja kevélyen (1827 Vörösmarty Mihály 8524383, 109) | Mellette még három szótlan ifjú haladt, Csürökig dagasztván lovaik a sarat (1846 Tompa Mihály 8484064, 88) | egy darabig pompásan dagaszták lábukkal a havat az ismerős vidéken (1886 Jakab Ödön C2197, 7) | káromkodtak a tisztek és a káplárok, a legénység pedig dagasztotta a sarat, rendetlenül dülöngve a nagy utczán, mint az álmos csorda (1906 e. Thury Zoltán 8479010, 174) | a legény már ismét a homokot dagasztotta (1962 Népszabadság nov. 9. C4814, 6).

2a. tn ’〈ember, állat (lába) sárban, hóban〉 nehézkesen, bele-belesüppedve mozog’ ❖ [egyszerre] a lovak patája nem dagaszt czuppogva a kátyukban (1896 Kozma Andor C2786, 103) | Dani szórakozottan figyelt rá a nyul csapására; tapsifüles járt erre, még a friss hóban, a mély hóban s hasig dagasztott benne (1911 Móricz Zsigmond 9462001, 125) | Szemez az eső, piszkosan sötét az éjszaka, a lábunkkal dagasztunk a sárban (1927 Mohácsi Jenő CD10).

3. ts (rég, irod) ’〈izmot〉 megfeszítve kidomborít’ ❖ A férfinak izmát a tetterő Dagasztja (1876 Lukács Ödön C2943, 126) | [Laci] elkezdte a malacait [ti. az izmait] próbálni, dagasztani (1911 Móricz Zsigmond C3220, 64).

4. ts (irod) ’〈levegő, szél stb.〉 domborítva feszít vmit’ ❖ kebelét lassud pihegése dagasztja (1826 Vörösmarty Mihály 8524382, 75) | vitorlánkat minő sohaj-szelek Dagaszták (1867 Rákosi Jenő 8385001, 200) | újból hallom a szél zizegését, a szabad pusztai szelét, mely egykor atyám sátorpalotájának ponyváját dagasztotta (1902 Herczeg Ferenc 9241011, 14) | [a szél] marékszámra szórta a havat a szeme közé és úgy dagasztotta a bunda gallérját, mint valami vitorlát (1948 Makai Imre ford.–Gogol 9418002, 95).

4a. ’〈tartalmaként teljesen kitöltve〉 domborúvá, teltté tesz vmi vmit’ ❖ 1000 pengő forint dagasztá tárczáját (1847 Lauka Gusztáv C2897, 73) | [A kereskedelmi utazók] apró kézitáskájukat, vagy aktatáskájukat, melyeket hasassá dagasztott a begyömöszölt fogkefe, szappan, fésű, hálóing és mintakollekció, fejük alá dugták (1934 Kemény János¹ 9319001, 66) | bőröndjét dagasztó ajándékok (1998 Magyar Hírlap CD09).

4b. ’〈heves érzelem〉 eltölt vkit, vmit’ ❖ Nem az dagasztá mellyemet, hogy Urk Vagy Muytha volt nememnek törzsöke (1810 Kazinczy Ferenc C2560, 214) | mintha egy fejjel magasabbra nőltek volna; annyira dagasztotta őket az a böcsület, hogy Főldváry ur kezet fogott velük (1858 Vas Gereben 8514002, 119) | ünnepélyes alkalmak borközi állapotában honfiúi érzések dagasztják keblét (1910 Hatvany Lajos CD10) | szívemet dagasztaná a büszkeség, hogy magyarnak születtem (1998 Magyar Hírlap CD09).

5. ts (átv is) ’〈folyóvizet〉 áradásra késztet’ ❖ [a szláv forradalmi törekvést az] ábránd rohanó folyammá gyorsitja; allyas és magasztos de neki szilajult indulatok – pusztitó árrá dagasztják (1843 Wesselényi Miklós 8528008, 187) | Magyar folyó a Tisza, ha mindjárt lengyel földről hozza is a szél a felhőt, mely árját dagasztja (1896 Löw Immánuel 8278001, 24) | most ugyan elég nagy ez [a vízcsatorna] is, mert dagasztja a föld árja (1956 Németh László² 2005002, 24).

6. ts ’〈vminek a nagyságát, számát stb.〉 növeli, gyarapítja, ill. így vmivé tesz vmit’ ❖ [12 000 katonát] a dolgok váratlan fordulata hadsereggé dagaszthat (1873 Athenaeum C0028, 911) | sok az érdemes, hasznos szapora család, de sok az olyan, mely csak a munkanélküliek számát dagasztja (1933 Fülep Lajos 9159001, 284) | melyik fegyvernemé legyen az elsőbbség és melyik kapja a nagyobb részt az amúgy is óriásira dagasztott hadiköltségvetésből (1958 Magyar Nemzet szept. 11. C0354, 3).

6a. ’〈érzelmet, szellemi tartalmat stb.〉 intenzívvé (és ezáltal mássá v. másmilyenné) tesz’ ❖ Ah teremtő! miért dagasztád az értelmet öntudatra, ha ismeretének tárgya vétek, hangja jaj? (1846 Czakó Zsigmond 8073002, 302) | Féltékeny vagyok egy olyan mérhetetlenné dagasztott hírnévre, melyet jogtalannak és hazugnak, kártékonynak és megtévesztőnek érzek (1929 Kosztolányi Dezső 9359113, 37) | Mi dagasztotta olyan félelmetessé ezt a kérdést? (1940 Németh László² 9485012, 155) | Az ellenzék – amint az tiszte – botránnyá dagasztotta az ügyet (1996 Figyelő CD2601).

Ö: be~, ki~, meg~, össze~.

Vö. CzF.; ÉrtSz. ~, dagasztó; TESz. dagad; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.