dallos (I. 15A II. 4A) l. dalos

dalos mn és fn  dallos (rég)

I. mn 15A

1. ’olyan 〈személy, közösség〉, aki v. amely (sokat) szokott v. szeret dalolni, ill. éppen dalol’ ❖ Te sem legeltedhetted dallos Juhász … gyapjas nyájjadat (1814 Fárnyék Dávid C1558, 25) | Az én kedves kis babám … Dallosabb rigóajaknál (1851 Szemere Miklós C3945, 117) | A Dráva és a Száva közötti nép fürgébb, élénkebb és dalosabb, mint a zagorjei (1901 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | ő megy dalosan és virágosan, Mint a tavasz, a téren átsuhan (1927 Juhász Gyula¹ 9284648, 42) | A vidék zárkózott természetű lakói közt eddig még egyetlen gyűjtő sem járt teljes sikerrel, bár közismerten dalos nép [az izsór] (1974 Benedek András 2049050, 101) | Berta szobalány volt akkor, gyors mozgású, dalos, fiatal (1979 Domahidy András 1036002, 102).

1a. ’ilyen személyre jellemző 〈kedv, természet〉’ ❖ [a kukoricafosztók közt] van Boros Kata is, kit dallos természetéért nótás-nak hínak a többiek (1879 Beöthy Zsolt C1021, 107) | Dalos a kedved, Bálint? (1894 Justh Zsigmond 8213003, 147) | Nád Jancsi meg dalos kedvű legény volt. Senki sem tudott olyan szépen énekelni a legények közül, mint ő (1956 Csurka István 2051055, 34).

1b. ’olyan 〈ajak〉, amely sokat énekel, dalol’ ❖ Zárt szemébe nem hat nap’ világa, ’S dallos ajka csendes a’ porágyon (1826 Vörösmarty Mihály 8524170, 301) | nevető szemével, dalos ajkával (1884 Endrődi Sándor 8125103, 94) | [Móricz Zsigmond] bejárta volt Szatmár vármegyét, hogy mesemondó és dalos ajkakról összeszedje a nép költészetét (1924 Elek Artúr CD10).

1c. ’olyan 〈alkalom, hely v. időszak〉, amely dalolásra késztet, ill. amelyet általában (vidám, jókedvű) éneklés jellemez’ ❖ Szép dallos dinnom-dánnomok (1792 Szép dalos dínomdánomok 7480001, 3) | Tudtam, hogy a legdalosabb ország földjére lépek (1890 Vikár Béla C0130, 232) | Szabadka, vig, dalos tanyám (1923 Juhász Gyula¹ 9284576, 317) | Egy dalos korszak volt ez az idő [ti. a 20. század eleje] a magyar társadalomban, mindenki dalolt, akár volt rá oka, akár nem (1926 Krúdy Gyula CD54) | Dalos, táncos munkaalkalom volt a […] kukorica fosztása (1997 Magyar néprajz CD47).

2. (/kissé vál) ’az éneklést, ill. az énekmondást magas színvonalon v. mesterségszerűen művelő 〈személy, dalnok〉’ ❖ A’ dallos Zajdúnak kürtyei zengének (1801 Perecsényi Nagy László C3476, 190) | A vacsora felett egy dalos gyermek éneket mond Huba ifjuságabeli tetteiről (1826–1827 Toldy Ferenc 8481034, 20) | Hét város versengett a dalos Homérnak Bölcsőjéért (1928 Juhász Gyula¹ 9284782, 217).

2a. (kissé rég, Szính) ’énekes, zenés 〈színpadi mű v. színjátéktípus〉, ill. ilyen darabokat (is) játszó 〈színház〉’ ❖ [Csató Pál] Tolvaj c. 1 felv. dalos bohózatával a vaudevillet [= énekes, zenés vígjátékot] akarta megkisérleni (1893 PallasLex. CD02) | dalos színháznak (1900 Ady Endre CD0801) | az operett, a dalos, kedves, nótás operett a legtörvényesebb gyermeke a francia szellemnek (1904 Ady Endre CD0801) | zenés, dalos, táncosjáték (1938 Nyugat CD10) | Farkas Imre: Iglói diákok című. 1909-ben megjelent 4 felvonásos könnyű kis dalos színműve (1966 Faller Jenő CD52).

2b. (Népr) ’énekléssel és ritmikus mozgással kísért, térformát alakító, többszemélyes 〈gyermekjáték〉’ ❖ Kőrös Pista és Kardos Feri, két lelkes regösdiákom, másnap az iskolaudvar fái alatt a „Féltek-e a tatártól?” – játékot tanítgatta egy egész gyerekhadseregnek, s az ünneplőbe öltözött kisleányok viszonzásul minket leptek meg dalos gyermekjátékukkal (1930 Balogh Edgár 9023002, 24) | dalos játék: énekes gyermekjáték (1977 NéprajziLex. CD47).

3. ’lírai 〈költő v. költészet〉’ ❖ számtalan dallos, ’s énekes Költőink eléggé bizonyítják (1818 Hasznos Mulatságok C0178, 18) | A hangulat költészete a lantos, lyrai költészet; nevezhető dalosnak is, mert különösen dalokat terem (1877 Greguss Ágost C1906, 4) | Béranger Franciaország legnagyobb dalos költője (1893 PallasLex. CD02) | A fénytelenségben fuldokló dalos költőre [ti. Zelk Zoltánra] oly hosszasan borult rá a reménytelenség takarója, hogy teljesen érthető az a szomjú vágy, amellyel a szabadulás után sóvárgott (1986 Illés László CD53).

4. (kötött szókapcsolat részeként fajnévben is) ’(jellegzetesen) szép hangú, kellemes énekű 〈madár〉’ ❖ Ez a’ dallos Filemile Tábort ágra ülteti-le (1800 Kováts József³ C2776, 49) | Képzeld zenésznek a dalos madárt (1867 Szász Károly² ford.–Shakespeare CD11) | ápolni fogom a sziget egzotikus virágait és táplálékot adok dalos madarainak (1922 Falu Tamás CD10) | dalos poszáta (Sylvia hortensis Gm.) (1933 Az állatok világa ford. CD46) | az ég dalos madarait vegyszerek tizedelik (1986 Illés László CD53).

4a. (kissé rég, irod) ’madárdaltól hangos 〈hely〉’ ❖ [a kert] tulsó vége A dalos erdőnek széleihez ére, Hol ugy elhallgattam a gyászos madarkát Mellyet a lomboknak suttogása csalt át (1859 Vasárnapi Újság CD56) | Sötétség űl a föld ormára, Elnémul a dalos berek (1876 Endrődi Sándor 8125001, 8) | [a romanticizmus otthonosan érzi magát] hegyi források és dalos ligetek közelében (1879 Lauka Gusztáv 8268039, 29) | Tüzes nap égett a dalos mezőn (1907 Juhász Gyula¹ 9284093, 156).

5. (irod) ’kellemes(en dallamos) v. jellegzetes hangot hallató 〈tárgy, jelenség〉’ ❖ [egy] ernyős kocsi, dalos kerékkel ténfergett a’ boldog révparthoz (1846 Kuthy Lajos C2856, 31) | Megcsörditve vidám dalos sarkantyuját, Gondtalan lélekkel bajtársára tekint (1854 Vajda János C4644, 107) | Dalos szellő (1859 Barina Vendel C0796, 49) | Dalos húr, mely elpattan (1913 Ady Endre C0537, 21) | harangok dalosan bongnak (1956 Nagy László² 9473053, 62) | E percben a kapu felneszezett, percegőn, dalosan (1958 Magyar Nemzet okt. 3. C0354, 7).

II. fn 4A

1. ’szívesen éneklő, sok éneket ismerő személy, ill. énekes’ ❖ Sänger. Daloló, Dalos (1808 Sándor István C1536, 194) | [A kivégzett zsivány] híres dalos volt! minden nyáron, meg mikor jó kedve volt, csak úgy folyt az ajkáról a szép nóta (1860 Jókai Mór C2253, 104) | [Pálóczi Horváth Ádám] jó dallos volt, ki sok régi nótát ismert (1896 Magyar írók élete CD27) | [–] Maga sok nótát tud, ugye? – Ami igaz, igaz. Nagy dalos vagyok (1906–1907 Mikszáth Kálmán CD04) | Mert ha becsukod a’ Nem mehetek oda… Egymás után kell énekelni újra és újra, mindig egy fokkal gyorsabban, egészen addig, amíg már alig lehet kiejteni a szavakat, sokan kidőlnek, s csak a legjobb dalosok hadarják még a szöveget (1980 Lengyel Péter 9397010, 85).

1a. ’énekmondó, dalnok, ill. hivatásos énekes’ ❖ ha ez az illy Nemes Magyar Nemzet a’ maga Nemzetségének els eredetit, és egyébb ers tetteit tsak a’ parasztságnak hazug meséibl, és a’ tréfás Dallosoknak völtöz énekibl, mint egy álmodva hallaná (1790 Lethenyei János ford.–Anonymus C2908, 2) | Hollósy C. [= Cornelia] a czímszerep epedve-búsongó dallosa (1846 Pesti Divatlap C5839, 1054) | A bakhši szón ma Középázsia nomádjai vándorló dalost vagy troubadourt, iródiákot értenek (1882 Vámbéry Ármin 8507008, 338) | epikus meséket énekszóval előadó dalosok (1904 ÓkoriLex. CD28) | Szolgálatomra öt bérelt dereglye állt, Ezeknek négyiben négy oly zenekarocska […]. Az elsőn hegedűk; majd lantok, dalosok; Harmadik s negyedik fuvókat hordozott (1964 Jékely Zoltán ford.–Corneille 9278107, 294).

1b. ’dalárda, daloskör v. énekkar tagja’ ❖ A fővárosi tanitók kaszinójában nagyban működnek egy nagyobb tanitói daloskör alapitásán. A tanitók […] hivatásuknál fogva fölötte alkalmasak arra, hogy előmozdítsák a magyar dalosok ügyét (1899 Budapesti Hírlap márc. 10. C4746, 9) | A mise alatt a polgári daloskör, a katonai zenekar és a déli vasuti dalosok szebbnél-szebb egyházi énekeket adtak elő (1920 Budapesti Hírlap okt. 19. C4708, 2) | 1930. ápr. 9-én alakult meg az Országos Magyar Dalosszövetség soproni kerülete, lehetőséget adva Kapuvár, Csorna, Hegykő stb. dalosainak arra, hogy „bokrétával” vagy anélkül Sopronban lépjenek föl megyei találkozóikon (1984 Hárs József CD52) | az ausztriai kisebbségek táncosainak és dalosainak fellépése (1995 Magyar Hírlap CD09).

2. (birtokszóként is) ’vmely érzelmet, hangulatot stb. versben megéneklő v. megjelenítő (lírai) költő’ ❖ Dalos, Dallos […] Versifex (1803 Toldalék a Magyar–deák szókönyvhez C3667, 41) | A széptehetségű ifju dalost … üdvözöljük a költői pályán (1844 Pesti Divatlap C5835, 7) | [Anakreón] a bornak és a szerelemnek késő vénségig dalosa volt (1893 PallasLex. CD02) | [Szalay Fruzsina] a magány hangulatainak dalosa (1934 Pintér Jenő CD44) | Szálljon a köszöntő a jó dalosoknak, kik vígszavu tréfát versekbe bogoznak! (1974 Kormos István ford.–Tvardovszkij 9353088, 310) | [Áprily Lajos] az erdélyi táj szépségének legihletettebb dalosa (2000 Természet Világa CD50).

3. (irod) ’〈szép hangú, kellemes énekű madár megnevezéseként〉’ ❖ Dallosa a’ nyíló keletnek [a fülemüle] (1810 Hubay Miklós¹ C2144, 101) | A dalosok elrepültek (1845–1847 Pap Endre C3415, 54) | Énekel a csalogány zöld erdőn, s […] vannak a kik lelövik pecsenyeül az erdei dalost (1882 Tóth Lőrinc C4299, 70) | az alkony dalosa a feketerigó, a hűvös estéé pedig a fülemüle (1956 Fekete István 9142002, 102).

ÖE: ~nő.

Vö. CzF. dalos¹, dalos²; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz. dalol; ÉKsz.; ÚMTsz.