dalolgat ige 5a8
1. tn ’könnyeden, jókedvűen(, a maga kedvére, szórakozásul) énekel(get)’ ❖ A’ fáradtt Mives a’ végső sort érve dalolgat: (1812 e. Rájnis József ford.–Vergilius C3580, 72) | Holnap kenyérsütés napja lesz, szitál a Szolgáló s dalolgat, behallik nótája (1848 Petőfi Sándor C3508, 8) | isznak, dalolgatnak, szót-szóra adnak (1948–1949 Szabó Pál² 9631002, 119) | Boldog vagyok, hogy papgyerekként apám hívei tanyáján szlovákul dalolgathattam, tangóharmonika és furulyaszó kíséretével a tranoszciuszból [= a Tranoscius által összeállított szlovák evangélikus énekeskönyvből] (1992 Országgyűlési Napló CD62).
1a. ts ’〈éneket, dallamot〉 ilyen módon énekel’ ❖ az az ének ez, mellyet Urunk gyakorta ollyan édes örömest dalolgat (1823 Majláth János C2044, 156) | de szép, mit lantpengetve dalolgatsz (1890 Thewrewk Emil ford. C4132, 21) | [a csizmadia] mindenféle szerelmetes nótákat dalolgatott (1919 Krúdy Gyula CD54) | nagy hangon dalolgatják a mezőn, a liba mellett: „Szípit, jovát, séhaj Elviszik huszárnak, a gacsossát itthon hagyják Falu csudájának” (1948–1949 Szabó Pál² 9631002, 123) | nemcsak a diák Ady fejezi ki érzéseit társaival ilyen nótákat dalolgatva a zilahi éjszakában, de mintha élete végéig őrizte volna a cigány-műdalok emlékét (1965 e. Osváth Béla CD53).
2. tn (vál) ’〈költő〉 verset ír, költ’ ❖ Ő [ti. Mátyás] olly bölcsek közé fog ma számláltatni, kikre újjal szokott a világ mutatni, mivel nagy urakot okosan mulatni, s gyönyörű versekben tudnak dalolgatni. Búcsút mondván tehát kántorkodásának, legalább felével saláriumjának [= bérének], udvaromba veszem házi poétának (1804 Verseghy Ferenc CD01) | Nagyon fárasztó és dicstelen pálya előtte az, a mellyen mi járunk, szerény irodalmi napszámosok, a kik gyenge szóval két három embernek dalolgatunk nemzeti nagyságról, önérzetről, balga reményekről (1855 Vasárnapi Újság CD56) | Ady addig, amíg az „Őskajánt” meg nem írta, nem írt egyáltalában borozó verset, „bordalt”, olyanfélét, ahogy ő előtte a költők a borról dalolgattak (1921 Révész Béla CD10) | A költő [ti. Arany János] csak a maga kedvére dalolgatott, verseit nem szánta a nyilvánosság elé (1999 Magyar Hírlap CD09).
2a. ts ’〈költő〉 ír v. versben megénekel vmit’ ❖ Érzéktelen szép Regíne’ szerelmét Dalolgatám (1814 Hoblik Márton C2092, 119) | költő volt, rímek rovója, csukott szájjal dalolgatta dalát (1919–1926 Somlyó Zoltán CD01) | [Ady] nagyszabású költői élet-művet alkotott, olyan lírát, amely nem pillanatok kis hangulatait dalolgatja, hanem tükrözi magában az egész világot (1921 Schöpflin Aladár CD10).
3. tn ’〈madár〉 dallamos hangon szól, énekel, csicsereg’ ❖ A pipís [= búbos pacsirta] is dalolgat már (1802 k. Vitkovics Mihály C4530, 87) | S a csicsergő fecske, az se keres jobbat: A tavalyi fészkén megin’ ott dalolgat (1876–1886 Rudnyánszky Gyula 8400016, 33) | [A búbos pacsirta] verőfényes napokon télen át is szokott dalolgatni (1933 Az állatok világa ford. CD46) | Egy feketerigó kiült az öreg körtefa száraz ágára, ott dalolgatott (1956 Fekete István 9142001, 61).
Sz: dalolgatás.
Vö. ÉrtSz.; TESz. dalol; ÉKsz.