darabol ts ige 1a

1. (tárgy n. is) ’〈(vmilyen formájú, nagyságú) részekre, darabokra〉 vág, tör vmit’ ❖ [a trójai falovat] ezer réſzekre fejſze darabollya (1774 Dugonics András C1484, 94) | A kőszenet tojás nagyságra kell darabolni (1854 Vasárnapi Újság CD56) | Két kis csirkét szépen megtisztitva daraboljunk részeire és tegyük 2 liter sósvizbe főni (1892 Zilahy Ágnes C6079, 104) | A bányában kitermelt nagyméretű [só]tömböket a szállítás, értékesítés szempontjait figyelembe véve kisebb kockákra darabolták (1981 NéprajziLex. CD47) | [a konyhai robotgép] az ételek széles skálájának elkészítésében (szeletel, darabol, kever, pépesít, reszel) remekül használható (1998 Lakáskultúra CD39).

1a. (vmiből) vágva, törve létrehoz vmit’ ❖ A nap olly nagy, hogy belőle egy milliom háromszáz kilenczvenötezer akkora testet lehetne darabolni, mint az egész föld (1854 Vasárnapi Újság CD56) | igazán megérdemelnéd, hogy paprikást daraboljak belőled (1925 F. Kernách Ilona CD10) | A törökméz árusítói – cukormészárosok! – vágják, darabolják a sárga szeleteket, darabját egy forintért (1963 Csoóri Sándor 9090026, 130) | A padlólemezre négyszög szelvényű vasanyagból darabolt elemekből kerülnek erősítések (1995 Magyar Hírlap CD09).

1b. (rég, átv is) ’〈ellenséget〉 kaszabol’ ❖ minden ajtókat be-zárj, parancſolom; Tudni’-illik: hogy ha ezeket torkolom, ’S-öket izrül-izre kardal darabolom, Meny-kövezö kezem’ egy ſe kerülheſſe (1780 Dugonics András ford.–Homérosz 7087027, 202) | Egy Bellónát példázott A’ szigetvári Amazon! Az … Osmannokat Darabolván (1807 Pázmándi Horvát Endre C3438, 27) | Rajta, kurucz, rajta! Ne nézd, ki az apja, Ne nézd, ki az anyja, Sarabold, darabold, Pusztuljon a fajja! (1896 Endrődi Sándor 8125069, 121) | [Illés részegségében] rögeszmés, fellegjáró lebegésében szúrta, vágta és darabolta hallgatóit (1964 Népszabadság jan. 5. C1501, 10).

2. ’〈vhányfelé, ill. (vmilyen) részekre(, azokat létrehozva)〉 oszt, tagol vmit’ ❖ Látám […] tagokra darabolt, széjjelszilált poemámat … világ elébe bocsátva! (1804 Csokonai Vitéz Mihály C1328, 800) | a jobbágyi telkeket sem szabad az urbéri törvények értelme ellen, kisebb részekre darabolva birói árverésnek kitenni (1835 Kossuth Lajos összes munkái CD32) | a mohácsi veszedelem kétfelé darabolta Magyarországot (1893 Szilágyi Sándor CD55) | A norvég partokat a fjordok számos szigetre és félszigetre darabolták (1894 PallasLex. CD02) | [a palota] hatalmas termeit emeletesre osztották és közfalakkal kicsiny szobákra darabolták (1938 Elek Artúr CD10) | [a csigaház] felülete fínoman, szabályosan, gyengén vonalkázott, a vonalkákat spirális vonalak rendesen apró részekre darabolják (1943 Soós Lajos CD25) | a jó megoldás az, ha [az emberek] hosszú távú tervet készítenek, amelyet kisebb, rövidebb távú alprojektekre darabolnak (1999 Figyelő CD2601).

3. ’többször megszakít(va végez) vmit’ ❖ a’ Nevelö az isteni szolgálatot … hallogattya, darabollya (1776 Molnár János C3199, 290) | közbe-vetett kérdéſekkel az el-kezdett beſzédet darabollya (1789 Fejér Antal ford.–Barclay C1734, 341) | darabolta szavunkat A’ keser zokogás (1811 Döme Károly ford.–Ovidius C1452, 427) | A legnagyobbat [ti. a legnagyobb okot], mely álmait darabolja, csak ketten tudják (1860 Jókai Mór C2346, 132) | a kérdés az, hogy a kísérletet egy menetben kell-e végrehajtani, vagy darabolni kell (1994 Országgyűlési Napló CD62).

3a. (rég) ’〈vmely nyelvet〉 nehezen, törve beszél, ill. 〈szavakat〉 szüneteket tartva közöttük, szaggatottan ejt’ ❖ Van cſak cſupa zengje harmatos csókjának, Két három hallattya darabolt ſzavának (1774 Dugonics András C1484, 167) | ezeket nem annyira mondtta, hanem darabolta: Nem ſzolga tehát? – hanem Százados? – penig Atyám’ Hadnagyſágában? (1786 Dugonics András C1470, 103) | darabólta ugyan a’ Magyar szót, de azon még is meg lehet képpen ki tudta jelenteni a’ gondolattyát (1808 Szekér Joákim C3922, 46) | valami német kereskedő volt, ki csak darabolta nyelvünket (1852 Jósika Miklós C2393, 90) | A megrezzenő lányból hangosan tör ki a zokogás, alig hallszik sírással darabolt szava (1913 Laczkó Géza CD10).

Ö: el~, fel~, szét~.

ÖU: bele~, ketté~, össze~, széjjel~.

Sz: darabolódik.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. darab; ÉKsz.; SzT. ~, daraboltat

darabol tárgyas ige 1a
1. (tárgy n. is)
(vmilyen formájú, nagyságú) részekre, darabokra〉 vág, tör vmit
[a trójai falovat] ezer réſzekre fejſze darabollya
(1774 Dugonics András)
A kőszenet tojás nagyságra kell darabolni
(1854 Vasárnapi Újság)
Két kis csirkét szépen megtisztitva daraboljunk részeire és tegyük 2 liter sósvizbe főni
(1892 Zilahy Ágnes)
A bányában kitermelt nagyméretű [só]tömböket a szállítás, értékesítés szempontjait figyelembe véve kisebb kockákra darabolták
(1981 NéprajziLex.)
[a konyhai robotgép] az ételek széles skálájának elkészítésében (szeletel, darabol, kever, pépesít, reszel) remekül használható
(1998 Lakáskultúra)
1a.
(vmiből) vágva, törve létrehoz vmit
A nap olly nagy, hogy belőle egy milliom háromszáz kilenczvenötezer akkora testet lehetne darabolni, mint az egész föld
(1854 Vasárnapi Újság)
igazán megérdemelnéd, hogy paprikást daraboljak belőled
(1925 F. Kernách Ilona)
A törökméz árusítói – cukormészárosok! – vágják, darabolják a sárga szeleteket, darabját egy forintért
(1963 Csoóri Sándor)
A padlólemezre négyszög szelvényű vasanyagból darabolt elemekből kerülnek erősítések
(1995 Magyar Hírlap)
1b. (rég, átv is)
〈ellenséget〉 kaszabol
minden ajtókat be-zárj, parancſolom; Tudni’-illik: hogy ha ezeket torkolom, ’S-öket izrül-izre kardal darabolom, Meny-kövezö kezem’ egy ſe kerülheſſe
(1780 Dugonics András ford.Homérosz)
Egy Bellónát példázott A’ szigetvári Amazon! Az … Osmannokat Darabolván
(1807 Pázmándi Horvát Endre)
Rajta, kurucz, rajta! Ne nézd, ki az apja, Ne nézd, ki az anyja, Sarabold, darabold, Pusztuljon a fajja!
(1896 Endrődi Sándor)
[Illés részegségében] rögeszmés, fellegjáró lebegésében szúrta, vágta és darabolta hallgatóit
(1964 Népszabadság jan. 5.)
2.
〈vhányfelé, ill. (vmilyen) részekre(, azokat létrehozva) oszt, tagol vmit
Látám […] tagokra darabolt, széjjelszilált poemámat … világ elébe bocsátva!
(1804 Csokonai Vitéz Mihály)
a jobbágyi telkeket sem szabad az urbéri törvények értelme ellen, kisebb részekre darabolva birói árverésnek kitenni
(1835 Kossuth Lajos összes munkái)
a mohácsi veszedelem kétfelé darabolta Magyarországot
(1893 Szilágyi Sándor)
A norvég partokat a fjordok számos szigetre és félszigetre darabolták
(1894 PallasLex.)
[a palota] hatalmas termeit emeletesre osztották és közfalakkal kicsiny szobákra darabolták
(1938 Elek Artúr)
[a csigaház] felülete fínoman, szabályosan, gyengén vonalkázott, a vonalkákat spirális vonalak rendesen apró részekre darabolják
(1943 Soós Lajos)
a jó megoldás az, ha [az emberek] hosszú távú tervet készítenek, amelyet kisebb, rövidebb távú alprojektekre darabolnak
(1999 Figyelő)
3.
többször megszakít(va végez) vmit
a’ Nevelö az isteni szolgálatot … hallogattya, darabollya
(1776 Molnár János)
közbe-vetett kérdéſekkel az el-kezdett beſzédet darabollya
(1789 Fejér Antal ford.Barclay)
darabolta szavunkat A’ keser zokogás
(1811 Döme Károly ford.Ovidius)
A legnagyobbat [ti. a legnagyobb okot], mely álmait darabolja, csak ketten tudják
(1860 Jókai Mór)
a kérdés az, hogy a kísérletet egy menetben kell-e végrehajtani, vagy darabolni kell
(1994 Országgyűlési Napló)
3a. (rég)
〈vmely nyelvet〉 nehezen, törve beszél, ill. 〈szavakat〉 szüneteket tartva közöttük, szaggatottan ejt
Van cſak cſupa zengje harmatos csókjának, Két három hallattya darabolt ſzavának
(1774 Dugonics András)
ezeket nem annyira mondtta, hanem darabolta: Nem ſzolga tehát? – hanem Százados? – penig Atyám’ Hadnagyſágában?
(1786 Dugonics András)
darabólta ugyan a’ Magyar szót, de azon még is meg lehet képpen ki tudta jelenteni a’ gondolattyát
(1808 Szekér Joákim)
valami német kereskedő volt, ki csak darabolta nyelvünket
(1852 Jósika Miklós)
A megrezzenő lányból hangosan tör ki a zokogás, alig hallszik sírással darabolt szava
(1913 Laczkó Géza)
ÖU: beledarabol, kettédarabol, összedarabol, széjjeldarabol
Sz: darabolódik
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. darab; ÉKsz.; SzT. ~, daraboltat

Beállítások