daru¹ fn és mn 8A8
I. fn
(Áll is) ’rendsz. a vizes élőhelyeket kedvelő, hosszú lábú és nyakú, a gémekre emlékeztető madár, amely sajátos hangját a mellüregében feltekeredett légcsövében képzi, kül. a Grus grus fajba tartozó, hamuszürke tollazatú, sötétvörös fejtetejű, látványos násztáncáról is ismert madár (mint díszítőmotívum)’ ❖ Vagy félénk nyulakat vereget, vagy darvakat ejtget, ’S kedves ajándékit tér mezejének öli (1773 Révai Miklós ford.–Horatius 7283002, 10) | Rég volt, igaz, midőn e jegenyék Árnyékain utószor pihenék, Fejem fölött mig őszi légen át Vándor darúid V betűje szállt (1842 Petőfi Sándor C3506, 13) | A paizs alsó része két udvarból áll, a jobboldali zöld udvarban fehér sziklán daru áll balra nézve (1858 Nagy Iván CD31) | A darvak földrajzi elterjedésének néhány sajátságos vonása van. Mindegyik világrésznek megvannak a maga külön fajai, de a legtöbb faj Ázsiában él (1933 Az állatok világa ford. CD46) | a várakban gyakran tartottak egy-két darvat is, elsősorban azért, mert az éber madár megbízhatóan jelezte, ha az éj leple alatt gyanús mozgolódás támadt a várfalak környékén (2000 Természet Világa CD50).
a. (egysz-ban, kötött szókapcsolat részeként fajnévben is) (Áll) ’〈az ilyen, gémekre emlékeztető madarak fajai alkotta nem elnevezéseként〉’ ❖ Daru (Grus L.) a Gázlómadarak (Grallæ) rendjébe tartozó madárnem, a Darufélék (Gruidæ) családjából (1893 PallasLex. CD02) | Pártásdaru (Anthropoides virgo) (1998 Tények könyve CD37).
b. (egysz-ban) (Áll) ’〈e nem európai faja, a Grus grus elnevezéseként〉’ ❖ Daru (Grus grus L.) (1901 Herman Ottó CD34) | Daru Grus grus (1995 Magyarország állatvilága CD14).
II. mn (rég v. nyj)
’daruszőrű 〈ló v. szarvasmarha〉, ill. ilyen szőr színéhez hasonló, szürkés színű 〈dolog〉’ ❖ ? A’ daru lovamat már most-is nyargalja, Ágoskodni, ſzökni, ſzntelen ſarkalja (1793 Gvadányi József C1940, 41) | Daruszőrü, az a marha vagy ló, melynek fekete szőre szürke szálakkal van keveredve. A világosabb keveréket darvas-nak, a sötétebbet sötét daru-nak mondják (1893 PallasLex. CD02) | Téli felsőnek a Tiszaháton fehérgubát viselnek, ez lefelé a Szamosháton sötétebb, u. n. darú-gubává lesz (1908 Móricz Zsigmond C3229, 8) | Ha rossz volt a hamu, a fonal szürkés színű, daru lesz (1959 Magyar Nyelvjárások C6399, 115).
UB: -csapat.
ÖU: koronás~, vándor~.
ÖE: ~forgó, ~nyak, ~sereg, ~szín.
Sz: darvas.
Vö. CzF. ~, darvul; ÉrtSz. daru¹; SzólKm.; TESz.; ÉKsz. daru¹; SzT.; ÚMTsz. daru¹