alapszövet fn 3B2
1. (Textil) ’az ún. többszörös, tehát több lánc- v. vetülékfonalat használó szöveteknek, kelméknek az a rendsz. alsó rétege, amelybe a második szál a megfelelő helyeken belekapcsolódik’ ❖ E lazán lógó láncfonaldarabok a szövés után összehuzódnak s ekkor a fölül levő alapszövet kidomborodik, mintha letüzdelték volna (1893 PallasLex. CD02) | A második láncfonalat […] szövés közben jobban megfeszítik s az alapszövetbe csak helyenként kötik be (1927 TolnaiÚjLex. C5726, 227).
2. (Növ) ’a bőr- és a szállítószövet-rendszerbe nem tartozó, asszimilálásra, raktározásra stb. alakilag is módosult növényi szövet’ ❖ A levelek zöld alapszövete a levél belsejének legnagyobb részét alkotja (1893 PallasLex. CD02) | A felsőbb rangu növények testében három ilyen [szövetrendszer] van: a bőrszövet, az edénynyaláb rendszere meg az alapszövet (1897 PallasLex. CD02) | a szétszórtan álló egyes zárt edénynyalábok a törzs kerülete felé folyton sűrűbben állanak, végül olyan közel jutnak egymáshoz, hogy a közöttük levő alapszövet majdnem teljesen eltűnik (1926 TolnaiÚjLex. C5721, 250) | fotoszintetizáló alapszövetet (1995 Természet Világa CD50).
3. (kissé vál) ’azoknak az összefüggő v. egynemű elemeknek, sajátosságoknak stb. az együttese, amelyek vmely rendszer egészét meghatározzák, jellegét megszabják’ ❖ A fűtakarókba, melyeknek alapszövetét a sudar sás képezi, különösen jellemző elemekként beszövődnek [a különféle színes virágfajták] (1887 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | Nyekraszov költeménye – alapszövetét tekintve – rímtelen jambusokban íródott […]. E rímtelen verselésben azonban gyakran lelünk véletlen (pontosabban ötletszerű elhelyezésben felbukkanó) rímekre (1956 Elbert János 2005045, 204) | Olaszországban a gazdaság alapszövetét […] mindmáig a családi vállalkozások adják (1998 Figyelő CD2601).
3a. ’szépirodalmi, es. zenei mű meghatározó, annak vázát alkotó motívumrendszere v. formai megoldása, amelybe a kidolgozott rész(let)ek beleágyazódnak, beleszövődnek’ ❖ [a mondákban] meglévő mythosi alapszövetbe igen sok mellékes, későbbi keresztény, társadaloméleti, erkölcstanító, sőt humoros elem is kerűlt (1898 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | Így alakult ki Lully operanyelvének „alapszövete”, a francia színpadi recitativ (1931 ZeneiLex. CD49) | [Beöthy Zsolt] stílusának alapszövete a megyei gyűléstermek, a kollégiumok s a gyülekezetek orátori retorikájából ötvöződik össze (1981 Németh G. Béla 9482001, 193).
Vö. ÉKsz.